EGY TÖRTÉNELEMTANÁR 7 KÉRDÉSE A HONVÉDELMI INTÉZKEDÉSI TERV KAPCSÁN
December legvégén tájékoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma az óvodákat és iskolákat, hogy júniusig készítsenek Honvédelmi Intézkedési Tervet (HIT). A terrorellenes intézkedési tervben vázolniuk kell, milyen intézkedést hoznának vészhelyzet estén. A történelemtanárként dolgozó Balatoni József, Jocó bácsi szeme fennakadt egy kicsit a hír hallatán, és hét kérdésben fogalmazta meg: vajon mire is jó ez az egész, így, ahogy van?
Az ukáz szerint „A HIT alapján kell meghatározni a riasztás-értesítési feladatok végrehajtását, az abban érintettek meghatározott helyen és időn belüli rendelkezésre állását, a készenléti szolgálatba lépés, a honvédelmi feladat vagy a válságkezelés katonai feladati támogatásának feltételeit”.
Azt is le kell még írni, hogy terrortámadás esetén ki és hogyan veszi fel a kapcsolatot a tanárokkal valamint a szülőkkel, a sikertelen kapcsolatfelvételeket pedig külön jelenteni kell a fenntartónak. Össze kell írni az iskolában levő vegyszereket is a tisztítószerektől a kémiaszertáron át a fűnyíró benzinjéig, és ezeket biztonságba helyezni. Nyilván kell tartani az összes alkalmazott tartózkodási helyét, és külön helyet kijelölni az élelmiszernek és a víznek. Ehhez pedig a minisztérium egy 34 oldalas mintát is küldött az iskolák vezetői számára.
Nem is tudom, hol kezdjem. Írás közben sokszor meg kellett állnom, elszámolnom százig, mert elég cifra, nyomdafestéket nem tűrő szavak jutottak eszembe. A jelen kommunikáció szerint ez NATO-elvárás, azért kell elkészíteni, mert nincs olyan hely Európában, ahol ne fordulhatna elő egy esetleges terrortámadás.
Sajnos eljutottam arra a pontra, hogy ezt már nem tudom elhinni. Annyi hazugság zúdult ránk az elmúlt időszakban közlemények, plakátok, reklámok, nyilatkozatok formájában, hogy hitetlenné váltam ezekkel a dolgokkal kapcsolatban.
Sok mindent nem értek jelenleg, ezeket próbáltam meg kérdések formájában összefoglalni.
1. Miért kellett ezt a két ünnep között bedobni, miért nem ért rá januárban?
Lehet, hogy kissé talán túlbuzgó volt az a munkatárs, aki besétált december 29-én a minisztériumba csak azért, hogy elküldje ezt a tetemes mennyiségű e-mailt az ország összes intézményvezetőjének? Annyi biztos, hogy az ünnepi hangulat és a pihenés pillanatait igencsak felborzolta ez a váratlanul jött hír.
2. Miért csak az óvodákban és az iskolákban kell ezt megtenni?
Hogyan maradhattak ki a bölcsődék és a felsőoktatási intézmények. Őket talán nem érheti támadás? Vagy ha igen, akkor ők lehet, hogy terv nélkül is tudnak intézkedni…
3. Ha van egy 34 oldalas minta, akkor minek a terv?
Tudom, nagyon értetlen vagyok, ezt vállalom. De akkor sem értem… Persze, minden épület más, de ha van egy egységes terv, akkor értelmetlennek látom, hogy mindenhol sajátot írjanak. Hisz kiürítési és tűzvédelmi terv amúgy is mindenhol van. Erre meg hiába írnak bármit, nem lehet felkészülni. Én például a pécsi egyetemi lövöldözés közelében voltam, ott bármilyen tervet is írtak volna, akkor sem lehetett mit tenni.
4. Ki fogja megírni valójában?
Magam előtt látom, hogy minden igazgató leül, és nekiáll a tervet elkészíteni, hisz rendelkeznek az ehhez szükséges képességekkel. Jah, nem! Egyik intézményvezető sem szakavatott ezekben a kérdésekben, másrészt pedig idejük sem lenne rá. Ki fogják adni a munkaközösség-vezetőknek, tanároknak, hogy dolgozzák ki ők, nekik „amúgy is több idejük van erre”, meg hát… amúgy is kellenek a „piros pontok” a szeptemberi differenciált béremeléshez.
5. Nincs leltár sehol?
Össze kell írni a vegyszereket, azok tárolási helyeit. Lehet, hogy tudatlan vagyok, de sehol sem tárolnak az iskolákban összevissza, ismeretlen eredetű vegyszereket. Hisz van szabálya arra, hogy miként kell ezeket tárolni. Arról nem is beszélve, hogy évente leltárt kell készíteni az iskolában található összes tárgyról, beleértve az utolsó rozsdás szöget is.
6. Mi lesz júniustól?
Oké, elkészül, mert a lelkes káderek hűségből, félelemből vagy a jó ég tudja, mitől vezérelve, de megírják. Aztán mi lesz? Hisz egy ilyen terv csak akkor lehet hatásos baj esetén, ha mindenki ismeri. Lehet, hogy augusztus végén minden tanár megkapja, és ki is kérdezi majd egy direkt erre a célra kinevezett, illetékes bizottság őket?
Attól a gyerekek még semmit sem fognak tudni belőle, kivéve, ha nekik is meg kell tanulni és visszaböfögni, szóról-szóra.
7. Tényleg muszáj ezt csinálni?
Nem. De. Szakmailag egy iskola életében papíron mindenre fel kell készülni a gyerekek biztonsága érdekében. Mert tűz, bombariadó, csőtörés bármikor lehet. Ahogy terrortámadás vagy becsapódó meteor is. Tényleg, űrből érkező támadásra, természeti katasztrófára miért nincs intézkedési terv? Arra is ugyanúgy megvan minden esély, mint a terrortámadásra…
Kiráz a hideg ettől az egésztől mind történelemtanárként, mind emberként. Cikáznak a fejemben a gondolatok, mire is való ez? Sajnos a történelmi példákból elég jól tudom a választ: arra, hogy egyes politikai erők igazolják magukat, a láthatatlan ellenségképpel pedig félelemben tartsák az embereket. Mert veszély van, csak nem tudjuk, pontosan, hogy ki vagy mi jelenti azt. Vélt vagy valós? Ez megint egy másik kérdés.
De miért kell ezekkel a gyerekeket megijeszteni? Így is félnek a terrortámadástól, hiszen mindenhonnan ezt hallják. Most pedig az iskola falain belül is ezzel kell foglalkozni, hogy még jobban féljenek.
Mert aki fél, az sokkal több mindent elfogad és elnéz egy rendszernek, könnyebben megemészti akár egy diktatúra létjogosultságát is. Persze, ez csak összeesküvés-elmélet, és remélem, köze sincs a valósághoz.
Ettől függetlenül én dühös vagyok, nagyon dühös. És sokszor fel fogok tenni még rengeteg kérdést. Most például ezt: kedves mindenki, MEDDIG MÉG?
