Mit csinálnak a dán szülők másképp, hogy a gyerekeik boldogabbak?
A dánok nem csak a legboldogabb emberek a világon, hanem köztudottan barátságosak és szimpatikusak is. Csodálkozunk azon, ha a gyerekeik is boldogabban nőnek fel? Két nagyszerű könyvön keresztül "bekukkantottunk" a dán otthonokba, hogy kifürkésszük, mit csinálnak a dán szülők másképp, mint mi.
Helen Russell újságíró nemrég megjelent „Hogyan neveljünk vikingeket” című könyvében megosztotta a dán gyermekneveléssel kapcsolatos tapasztalatait. A brit szerző szórakoztatóan mutatja be az északi népek nevelési kultúráját a gyermekvállalás támogatásán keresztül az oktatáson át, egészen az optimális képernyőidőig, és állítja a skandináv országokban egyszerűen másképpen nőnek fel a gyerekek, mint máshol. A kisbabák –20°C-ig a szabadban alszanak a babakocsijukban, az óvodások pedig baltával hadonásznak...
Jessica Joelle Alexander és Iben Dissing Sandahl (amerikai anya, aki dán férfihoz ment feleségül és a dán anya, aki gyakorló pszichoterapeuta) szintén a dán gyermeknevelés titkát fejtegették, és arra jutottak, hogy mindennek a dán boldogságkörforgás az alapja, ami szerintük így működik:
A boldog gyerekek boldog felnőttekké válnak, akik boldog gyerekeket nevelnek majd...
A szerzők a „Gyereknevelés dán módra – Hogyan neveljünk életrevaló és magabiztos gyereket?” című könyvükben betekintést nyújtanak abba, hogyan nevelik gyermekeiket a dánok. Íme, egy rövid kivonat megállapításaikból.
1# A dán szülők valódi életvezetést tanítanak a gyermekeiknek
A dánok alapvetően tisztelettel bánnak a gyerekeikkel. A szülők tudják, hogy először a saját viselkedésüket kell kontrollálniuk ahhoz, hogy ugyanezt várhassák el gyermekeiktől is. Számukra nem az a legfontosabb, hogy sikeres gyereket neveljenek, hanem az, hogy elégedettet, akik belső iránytűvel rendelkeznek. Mit jelent ez? A gyermeknevelésük célja, hogy gyerekek felnőve képesek legyenek megtalálni a saját útjukat az életben, boldog kapcsolatokat alakítsanak ki, és elégedettek legyenek.
2# A dán szülők hagyják, hogy a gyerekek maguk oldják meg a problémáikat
A dán szülők úgy vélik, hogy a kényszerítés nem jó tanácsadó. A szülők és a pedagógusok sokkal inkább az önállóságot, az összefogást, a társaskapcsolatokat, az önbecsülést és a demokráciát pártolják. Tudják, hogy az iskolázottság is nagyon fontos, de az igazi boldogsághoz másra is szükség van.
A dán szülők nem a gyerekeik teljesítményére koncentrálnak, és nem is akarják azt mindenáron kikényszeríteni. Rég rájöttek, hogy azok a gyerekek, akik csak a megfelelés, a külső értékelés miatt teljesítenek jól, ők nem lesznek képesek erős belső hajtóerőt kifejleszteni. Éppen ezért nagy szabadságot adnak a gyermekeiknek, nagy fokú bizalmat szavaznak nekik, és hagyják, hogy önállóan oldják meg a problémáikat, önállóan győzzék le az akadályokat.
A dán gyerekek ezért másoknál jobban megbékélnek önmagukkal, követik a saját maguk által kitűzött célokat, jobban bírják a stresszt és a feszültséget, és rugalmasabbak.
3# A dán szülők a szabad játékot mindennél fontosabbnak tartják
Különböző tudományos tanulmányok arra a következtetésre jutottak, hogy a játék elengedhetetlen előfeltétele annak, hogy megtanuljuk kezelni a stresszt. A játékon keresztül a gyerekeknek lehetőségük van kipróbálni dolgokat, saját határaikat, a másokhoz való alkalmazkodást.
A legtöbb jóléti országban a gyermekek játéka egyre inkább háttérbe szorul az iskolai leterheltség és a különórák miatt. Folyamatosan csökken a játékkal eltöltött idő óraszáma, amikor a gyerekek önfeledten csak játszanak.
Pedig a szabad játék felbecsülhetetlen értékű a gyermekek számára
: „Az agykutatásokból tudjuk, hogy a teljesen akaratlan játék hozza létre a legjobb ideghálózatokat az agyban”
– magyarázza Gerald Hüther neurobiológusa Focus Online cikkében.
A dán szülők nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy gyermekeik szabadon játszhassanak, amibe igyekeznek nem beleavatkozni. Minden egyes bírálat, minden felesleges külső beavatkozás akadályozhatja a játék flow-ját, ami a gyerekek problémamegoldó képességének fejlődését gátolja. Dániában a játék olyannyira fontos, hogy még a dán pedagógia is zászlajára tűzte célul. Dániában a mai napig délután 2 órakor ér véget a tanítás. Ezt követően a gyerekek az úgynevezett "szabadidős iskolába" mehetnek, ahol elsősorban játszanak és játszanak.
4# A dán szülők "jól" dicsérnek
A gyermek dicséretének módja meghatározhatja, hogy később a gyerek miként kezeli majd az új kihívásokat, és mennyire bízhat saját képességeiben. A dán szülők tudják, hogy a túláradó dicséret inkább csökkenti az önbecsülést.
Amire a gyerekeknek valójában szükségük van, az az egyszerű, őszinte és folyamatokhoz kapcsolódó dicséret: nem pedig az intelligenciát vagy a tehetséget kell dicsérni, hanem a munkájukat, az erőfeszítésüket, a kitartásukat és a tanulási sikereiket.
A dán dicséretet a szerénység jellemzi. A cél az, hogy a gyermeknek ne legyen szüksége mások elismerésére ahhoz, hogy értékesnek érezze magát. Ahelyett, hogy mindig azt mondanák, hogy "Milyen szép ez a rajz!", a dán szülők inkább érdeklődve beszélgetnek a gyermekeikkel az alkotásaikról. A szülők azt is elmondják, hogy mi tetszik nekik a gyermekük munkájában, és azt is, mire érdemes legközelebb ügyelniük.
5# A dán szülők nyugodtabbak
A dán szülői stílus a demokrácia alapelvein alapul. Ez azt jelenti, hogy a dán szülők szabályokat állítanak fel a családi életre vonatkozóan, és el is várják, hogy a gyermekeik betartsák azokat. A két és három éves kisgyermekek dackorszakát például nem elítélik, hanem fontos fejlődési lépésnek tekintik.
A dán családokban nem jellemző a kiabálás és a veszekedés. A dán szülők pontosan tudják, hogy tiszteletet tanítani, csak tiszteletet felmutatásával lehet.
Ezért ahelyett, hogy félelemmel, bántalmazással nevelnék a gyerekeiket (ami nem a tiszteletet !), inkább barátságos határozottsággal bánnak velük. Ezzel megelőzik a felesleges hatalmi harcokat és dühkitöréseket, és erősítik a gyermekeikhez való kötődést.
6# A dán szülők nagyra értékelik a „hygge”-t
Ez az oka annak, hogy a dán gyerekek még felnőttkorukban is szívesen töltenek időt szüleikkel és családjukkal, és gyakorolják a híres hygge-t, azaz a meghitt családi időt. Ez a boldogságuk kulcsa és egy csodálatos hagyomány, amelyből Dánián kívül mindenki sokat tanulhat.
Mert a „hygge” alapelve az együttlétre vezethető vissza. Tudatosan használják ki a szabadidőt, amit a családdal, barátokkal töltenek együtt, ilyenkor kényelembe helyezik magukat, élvezik a jó ételeket, együtt énekelnek és játszanak. A közös szabadidős tevékenységek ezért fontos szerepet játszanak a dán mindennapi életben, a felnőtt lakosság nagy része aktívan részt vesz valamilyen egyesületben vagy klubban.
A gyerekek már egészen kicsi koruktól kezdve csoportos projekteken dolgoznak, így megtanulnak csapatban alkotni, és segíteni másoknak. Ennek eredményeként a dán gyerekek jóval együttérzőbbek a gyengébb osztálytársaikkal. Ezért tartják a dánokat világszerte kellemes munkatársaknak és szimpatikus embereknek.
Fotók a cikkben: 123RF
Forrás: Külföld
