Börzsöny csodálatos erdei rejtegetik múltunk egyik legdicsőbb, legendák és titkok övezte várát
A csodálatos, érintetlen erdei környezetben található Drégely vára több, mint várrom. A börzsönyi oromról nem csak a kilátás lélegzetelállítóan szép, hanem a vár történelme is megható, tiszteletre méltó múltja átfonódik hőstettekkel, titkokkal és legendákkal. A történelmi emlékhely Drégelypalánk és Nagyoroszi között található, a várat viszonylag könnyű túraösvényeken lehet megközelíteni.
Drégely várát mindenki a török időkben szerzett dicső hírnevéről ismeri. 1552. július 6-án Ali budai pasa több mint tízezer főnyi haddal indult Drégely felé. A török körülzáratta a várat, amelyet csupán 146 hős magyar katona védett, majd felszólította Szondi Györgyöt, hogy adja fel a harcot. Miután a várkapitány a pasa ajánlatát visszautasította, megindult a támadás.
A törökök 3 nap alatt szinte teljesen elpusztították a várat. Ali pasa a nagyoroszi papot küldette Szondihoz, és kérte, hogy beszélje rá a kapitányt a vár teljes feladására. Szondi az ajánlatot ismét visszautasította, és ekkor a törökök végleges csapást mértek az erődre, csupán Szondi két apródja maradt életben, akiket a kapitány már korábban Ali pasához küldött, kérve, hogy a török főúr a gyerekek életéről gondoskodjék. A szívszorító történetet többek között Arany János a Szondi két apródja című balladájában írta meg.
A vár drámai történetét megismerve, az emléktáblát elnézve, és látva azt, hogy a helyiek milyen nagy gonddal ápolják a vár emlékét, nagy meghatottságot él át itt minden látogató. "Mély áhítattal álltam az elesett hősök emléktáblája előtt. Az itt töltött percek megerősítettek magyarságtudatomban." - írja egyikük a Látogatók könyvében.
Legendák a vár körül
Drégely váráról több legenda is fennmaradt, ami sokak fantáziáját megmozgatja, a történelmen túl, ezeket is érdemes elmesélni gyerekeinknek a családi kirándulás közben.
Az egyik ilyen a Szondi-alagút rejtélye.
Drégelypalánk szomszédságában található egy labirintusszerű barlang, amely ember által épített földalatti folyosó. Eredeti rendeltetése ismeretlen, kora szintén. A történet úgy tartja, hogy a Szondi-alagút összeköttetésben áll a várral, és egykor ezen a titokzatos alagúton jártak imádkozni a Drégely várban lakók a Tsitári kápolnához. Lelkes amatőr kutatók évtizedekkel ezelőtt neki kezdtek a feltárásának, a pénz sajnos elfogyott, és maradt tovább a rejtély.
A másik vár körüli rejtély: az Aranygomb hegy legendájaként vált ismertté. A helyiek szerint az Aranygombon (mások szerint Aranydombon) temették el a hős Szondi György várkapitányt.
Szondi sírhelyéről valójában semmi konkrétat nem lehet tudni. Annyi bizonyos, hogy Ali pasa az „Aranygombon” helyeztette el fővezéri sátrát, mert innen jól tudta követni a csata menetét. Szondi György sírjának holléte épp oly titokzatos marad számunkra, mint oly sok egyéb történés.
A Lányárok legendája a várból kimenekített nőkről és gyermekekről szól, helyszíne a Drégelypalánk határában húzódó mély árok. A helyi hagyomány úgy tartja, hogy 1552-ben az ostrom előtt Szondi György várkapitány a lányokat és az asszonyokat gyermekestül a külső várból északkeleti irányban menekítette ki az árkon keresztül, így biztonságban átvészelhették a törökök támadását.
A Varga tó története egy helyi vargáról szól, aki elárulta a magyarokat. A rege szerint az áruló varga felkereste az ostrom legelső napján Ali pasát és felajánlotta, hogy kellő jutalom ellenében elárulja a vár legsebezhetőbb pontját. A pasa megígérte, hogy jutalomképpen annyi aranyat ad a vargának, amennyi a bőrébe belefér. Az ostrom végén, amikor Szondi György várkapitány levágott fejét Ali pasa elé vitték, természetesen megjelent a gaz áruló is. Ali betartotta a szavát… Pontosan annyi aranyat adott a vargának "amennyi a bőrébe belefért": elevenen megnyúzatta az árulót, bőrét telerakta arannyal, a holttestet pedig a Kecskehegy alatti tóba dobatta. A tónak még ma is Varga tó a neve.
Drégely várának megközelítése
Drégely várát több helyről is meg tudjuk közelíteni, de számítsunk arra, hogy autóval egyáltalán nem lehet feljutni a várhoz.
Drégelypalánkról indulva az út meredekebb, de gyorsabban fel lehet kapaszkodni a romokhoz. A kisgyerekes családok többsége általában ezt a túrautat választja. Drégelyvár Szabadidőpark elágazójánál lévő parkolónál kell letennünk az autókat.
Nagyorosziból indulva Pénzásás réten keresztül kellemes, kényelmes erdei túrával közelíthetjük meg a helyszínt.
Nagyoroszi vasúti állomástól a volt katonai laktanyán keresztül vezető 6,5 km-es úton + 2,8 km erdei ösvényen érhető el a vár. Ha autóval érkezünk, akkor közvetlenül a vasútállomástól induló úton egészen a sorompóig fel lehet kanyarogni, és itt kell leparkolni az autót - így tehát túra is lerövidül, innen mindössze 4 km + 2,8 km gyaloglás vár ránk, ami gyerekkel szintén teljesíthető.
Az autókat a sorompónál kell lerakni, innen gyalogosan kell folytatni az utunkat. A műúton haladva jutunk el Pénzásás elnevezésű tisztásig.
Pénzásás pihenőhelytől kék jelzést követve, még 2,8 km-t kell gyalogolni, de innentől már földúton.
Bernecebarátiból a Börzsönyi Kék jelzésen át egy 13 km-es gyalogtúrával.
Diósjenői vasúti állomásról a Börzsönyi Kék jelzésen, 11 km-es gyalogtúrával.
GPS koordináta:
Szélesség: N 48° 0,985’
Hosszúság: E 19° 2,193’
Magasság: 416 m
A Drégelyvár Alapítvány nagy gondot fordít arra, hogy történelmi emlékhelyünk által mindenki megismerhesse a magyar történelem ezen szomorú, de annál dicsőségesebb epizódját. Az alapítvány által kezelt 63800104-10008896 bankszámlára érkező bármilyen összegű támogatásnak örülnek, és jó célokra fordítják, emellett jövedelemadónk 1%-át is felajánlhatjuk (19667410-1-12).
Fotók: Kölöknet / Fodor Cini
