Az intellektuális paradoxon: A lustaság a magas IQ jele?
A lustaság a magas intelligencia jele? Bill Gates-t idézték, aki azt mondta egyszer, hogy azért választja a lusta embereket egy nehéz munkához, mert ők hatékony módszereket találnak a feladat elvégzésére. Lehet, hogy van valami Bill Gates kijelentésében?
Egy amerikai tanulmányban a Florida Gulf Coast University kutatói olyan eredményeket mutattak be, amelyek megkérdőjelezik a hagyományos értelemben vett bölcsességet. A Journal of Health Psychology című folyóiratban megjelent tanulmány az intelligencia, az unalom és a fizikai aktivitás szintje közötti kapcsolatot vizsgálta.
A megismerési szükséglet teszt
A kutatók egy "megismerési szükséglet" kérdőívet töltettek ki diákokokkal. Ez a kérdőív arra kérte a résztvevőket, hogy értékeljék a következő állításokat, mint például "Nagyon élvezem az olyan feladatokat, amelyek során új megoldásokat kell találnom a problémákra" és "Csak annyira gondolkodom, amennyire muszáj". A tesztet követően 30 "gondolkodóként" és 30 "nem gondolkodóként" megjelölt résztvevőt választottak ki a jelöltek közül a további vizsgálatokhoz.
A következő hét napban mindkét csoportot csuklón viselt nyomkövető eszközökkel látták el, amelyek figyelték mozgásukat és aktivitásukat. A folyamatos adatfolyam értékes betekintést nyújtott abba, hogy az egyes csoportok mennyire voltak fizikailag aktívak a hét folyamán.
A lustaság az intelligencia jele?
A vizsgálat eredményei meglepő tendenciát tártak fel. A "gondolkodó" csoport a hét folyamán jelentősen alacsonyabb fizikai aktivitási szintet mutatott, mint a "nem gondolkodó" társaik. A kutatók a váratlan eredményt statisztikai szempontból "rendkívül szignifikánsnak" minősítették. A tanulmány ezek után megkérdőjelezte az intelligencia és a fizikai elkötelezettség közötti összefüggéssel kapcsolatos előítéleteket.
Más szóval, a magasabb IQ-val rendelkező egyének hajlamosak több időt tölteni lustálkodással, mint fizikailag aktívabb társaik. Tehát a lustaság talán mégiscsak a magas intelligencia jele lehet.
Érdekes módon a kutatók nem találtak jelentős különbségeket a két csoport aktivitási szintje között a hétvégén. Ez a jelenség továbbra is megmagyarázhatatlan. A hétvégi anomália tovább bonyolítja a tanulmány értelmezését. A kutatóknak el kell gondolkodniuk azon, hogy külső tényezők vagy egyéni preferenciák járulnak-e hozzá az eredmények e sajátos aspektusához.
Lehetséges magyarázatok
A tanulmány azt feltételezi, hogy a magasabb intelligenciával rendelkező egyének kevésbé hajlamosak az unatkozásra. Ez arra készteti őket, hogy több időt töltsenek elmélkedéssel, mint fizikai tevékenységekkel.
A magas IQ és a lustább hajlam közötti összefüggésre összpontosított a vizsgálat
Egészségügyi következmények
Todd McElroy, a kutatás vezetője figyelmeztet a mozgásszegény életmód negatív hatásaira. A "gondolkodó" lét potenciális kognitív előnyei ellenére nem lehet figyelmen kívül hagyni a hosszan tartó tétlenséggel járó egészségügyi kockázatokat. McElroy hangsúlyozza, hogy az intelligenciától függetlenül fontos az aktivitási szint növelése az egészséges életmód érdekében.
EZ IS ÉRDEKELHET: Gibson-teszt gyerekeknek: Megmutatja, mely agyi képességek erősek és melyek gyengébbek!
A tudatosság szerepe
Az Independent szerint a Brit Pszichológiai Társaság a tanulmányt kommentálva úgy látja, hogy a tudatosság döntő tényező lehet, arra ösztönzi a megfontoltabb egyéneket, hogy küzdjenek az alacsonyabb átlagos aktivitási szintjük ellen. Azáltal, hogy tudatában vannak annak, hogy hajlamosak kevésbé aktívak lenni, és megértik az ezzel járó egészségügyi kockázatokat, a magasabb intelligenciával rendelkező egyének dönthetnek úgy, hogy több fizikai aktivitást építenek be a mindennapjaikba.
A magasabb IQ-val rendelkező egyének tudatosan dönthetnek úgy, hogy több mozgást építenek be a mindennapjaikba.
Óvatosan az általánosításokkal
Bár a tanulmány elgondolkodtató paradoxont mutat be, a résztvevők viszonylag kis mintanagysága miatt óvatosan kell megközelíteni az eredményeket. Ezeknek az eredményeknek a szélesebb populációkra való általánosítása további feltárást és validálást igényel nagyobb és változatosabb vizsgálatokon keresztül.
Az intelligencia, az unalom és a fizikai aktivitás közötti összetett kapcsolat feltárásával ez a tanulmány megkérdőjelezi az okos egyének viselkedésével kapcsolatos feltételezéseinket. A magas IQ és a lustább hajlam közötti váratlan kapcsolat új utakat nyit az elme és a test közötti bonyolult kölcsönhatás kutatásában.
Ahogy mélyebben elmélyedünk ebben az érdekes paradoxonban, világossá válik, hogy az emberi viselkedés árnyalatainak megértéséhez holisztikus megközelítésre van szükség, amely mind a kognitív, mind a fizikai dimenziókat figyelembe veszi.
Fotó: Getty Images
– VIA –
