Hova forduljunk autizmus gyanúja esetén? – Interjú Kaliczáné Szalai Katalin szakértői bizottsági vezetővel
Autizmus gyanúja esetén egy elbizonytalanodott, kétségbeesett szülőt csak egyetlen dolog nyugtat meg, ha hiteles szakemberektől kapja meg kérdéseire a válaszokat, illetve ha gyermeke mihamarabb gondos szakértői kezekbe kerül. A korai diagnosztikának komoly jelentősége van tehát, mert nagyon nem mindegy, hogy hány éves korban derül ki az autizmus, és mikor jut hozzá a gyermek a szükséges támogatáshoz. Ma már tudományosan bizonyított tény, hogy a korai életkorban megkezdett specifikus beavatkozás jobb életminőséghez, jobb általános kimenetelhez vezet. Interjú.
Kaliczáné Szalai Katalin tudása, tapasztalata szerteágazó: gyógypedagógus tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon, gyógytestnevelő tanár, magyar nyelv- és irodalom szakos tanár. Jelenleg a Fejér Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat Bicskei Tagintézményének igazgatója, a járási szakértői bizottság vezetője, ahol a diagnosztikai munkában is részt vesz, valamint mozgásfejlesztéssel foglalkozik. A szakembert autizmus diagnosztikáról és a pedagógiai szakszolgálati tevékenységéről kérdeztük a 2024. november 9-én megvalósuló AUTIZMUS 360° Konferencia kapcsán.
Kölöknet: Sok kisgyerekes szülő bizonytalan abban, hogy merre induljon, ha gyermekénél felmerül a gyanú idegrendszeri zavarra. Mit javasol első lépésnek, hol kereshetik a szülők a leghitelesebb iránymutatást?
Kaliczáné Szalai Katalin: Első körben mindenképpen azt javaslom, hogy keressék fel a helyi pedagógiai szakszolgálatot, mert a közvélekedéssel ellentétben igenis vannak az állami rendszerben nagyon képzett, nagyon professzionális, szakmájukat szívből szerető szakemberek, akiknél jobbat nem biztos hogy, bárhol talál a szülő. Bicskén kimagasló szakértelemmel rendelkeznek a kollégáim. Ezek után, ha még mindig nem elégedett a szülő, akkor érdeklődhet más irányban.
A képünkön: Kaliczáné Szalai Katalin
Kölöknet: Autizmus esetén mi a protokolljuk, hogyan tudják támogatni a szülőket, családokat, illetve meddig kísérik őket?
K.SZ.K.: Az az általános tapasztalatunk, hogy autizmus gyanújával leggyakrabban a kisgyermek másfél-kétéves kora körül szoktak megkeresni bennünket a családok, mert ekkor – ha még meg is indul beszédfejlődés ugyanúgy, mint a tipikus fejlődésmenetű gyermekeknél –, egy hirtelen fejlődési visszaesés következik be, ami érthető módon aggasztja a szülőket, és ami nekünk szakembereknek jelzésértékű.
Amikor megérkezik hozzánk a család, megtörténik az első megfigyelés, állapotfelmérés, az első interjú a szülővel. Fontos kiemelnem, hogy ekkor még a nevelési tanácsadás keretében szokott zajlani az állapotfelmérés, tehát nem szakértői bizottsági vizsgálat történik. Ha a szakembereink úgy látják, hogy a probléma valós, elkezdődhet a kisgyermek fejlesztése nevelési tanácsadás keretein belül. Ha a fejlesztések során azt tapasztaljuk, hogy a kisgyermek problémái súlyosak, akkor, megtörténik a gyermek járási szakértői bizottsági vizsgálata. Sajátos nevelési igény gyanú felmerülésekor továbbítjuk a gyermek teljes anyagát a megyei szakértői bizottsághoz, ahol majd meg fogják őt vizsgálni a sajátos nevelési igény megállapítása vagy kizárása céljából.
Ugyanakkor a szülőknek javasoljuk a gyermekpszichiátriai kivizsgálást is. Bár gyakran előfordul, hogy a gyermekkel már túl vannak a pszichiátriai vagy egyéb orvosi vizsgálaton a szülők, vagyis nem mi voltunk az első lépcsőfok, hanem, a védőnő vagy gyermekorvos már korábban javasolta a pszichiátriai kivizsgálást, ilyenkor a kisgyermek már diagnózissal érkezik hozzánk.
Ebben az esetben a három év alatti gyermeknél nem szükséges szakértői bizottsági vizsgálat, orvosi vélemény alapján azonnal a korai fejlesztésbe tudjuk őt irányítani, ahol megkapja az egyénre szabott vagy csoportos fejlesztést a kívánt óraszámban.
REGISZTRÁLJ AZ AUTIZMUS 360° Konferenciára!
Kölöknet: Pozitívan változott a jogszabály abban, hogy már nem kell a megyéhez küldeni a gyermeket az ellátás megkezdéséhez. Mi történik a gyerekkel, miután megszületett a szakértői vélemény vagy a szakorvosi diagnózis?
K.SZ.K.: A meglévő dokumentációk alapján a kisgyermek fejlesztését azonnal elindítjuk, majd amikor az óvodába kerülés jön szóba, akkor szoktuk őt megvizsgálni szakértői bizottsági tevékenységben. Csak abban az esetben, ha a probléma továbbra is fennáll, küldjük tovább a megyei szakértői bizottsághoz, hogy megkapja az úgynevezett sajátos nevelési igényű státuszt.
Kedvező esetben előfordulhat, hogy egy gyerek korábban autisztikus tüneteket mutatott, de a probléma az időben megkezdett fejlesztéseknek köszönhetően megszűnt, rendeződött. Tehát közel nem biztos, hogy tovább kerül az ellátórendszerben.
Azt tartom nagyon pozitívnak ebben a rendszerben, hogy nem lesz a kisgyermek másfél évesen SNI-s, tehát nem kell a szülőnek attól félnie, hogy esetleg túl korán stigmatizálódik a gyermeke, illetve enélkül is elkezdődhet a korai fejlesztése.
A másik eset, amikor orvosi diagnózissal nem rendelkezik ugyan a gyermek, de a tünetei szembetűnőek. Akkor a kollégák alapos megfigyelés alá vetik, beveszik nevelési tanácsadás keretében a fejlesztésbe, tehát nem korai fejlesztésbe, mert ott diagnózissal kell rendelkezni (ami gyakorlatilag ugyanaz), hanem a korai nevelési tanácsadás rendszerébe.
Ilyenkor a szakemberek elkezdik fejleszteni a gyermeket, és tovább figyelik, hogy fennállnak-e tünetek. Ha igen, akkor javasolják a szülőnek, hogy a gyermeket gyermekpszichiáter is vizsgálja ki, mert autizmust is és ADHD-t kizárólag gyermekpszichiáter diagnosztizálhatja, neurológus szakorvos nem.
Miközben folynak a vizsgálatok, a gyermek megkapja a fejlesztéseket, és a szülő is érzékenyítve van – ez akkor különösen fontos, amikor a szülő nem akarja elfogadni a gyermek állapotát.
Kölöknet: Ennek a részletezésén túl még miről fog előadni a 2024. november 9-én megrendezésre kerülő AUTIZMUS 360° Konferencián?
K.SZ.K.: Szeretném bemutatni a pedagógiai szakszolgálat munkáját a köznevelés rendszerében. Fontos beszélnünk arról, hogy amikor a szülők, családtagok problémát érzékelnek a gyermekeiknél, akkor hova fordulhatnak, és milyen segítséget kaphatnak a lakhelyükhöz legközelebb. Hiszen nem szükséges a szülőnek minden esetben Budapestre vagy nagyobb városokba utaznia, hogy elérje az első segítséget. Másik szintén nagyon fontos témám, hogy milyen kardinális tünetekre figyeljen a szülő, tehát mik azok az elmaradások mozgásban, beszédben, viselkedésben, amik az eltérő fejlődésmenet gyanúját vetik fel. Nem utolsó sorban egy személyes élményemet szeretném megosztani. Már harmadik éve fejlesztek egy autizmus spektrum zavarral élő kisfiút, akinek a mozgásfejlesztését látom el, és a vele kapcsolatos pozitív tapasztalataimat szeretném bemutatni, ami sokaknak bizakodásra adhat okot.
Nyitókép: 123RF
