„Ahány dadogó gyerek, annyiféle dadogás létezik” – Interjú Ternai Gabriella dadogás terapeutával

Ternai Gabriella logopédushoz, szakvizsgázott pedagógiai terapeutához gyakran úgy kerülnek a 3-6 éves gyerekek, hogy már hosszú ideje dadognak, mert a szülők több esetben azt a tanácsot kapják, hogy ilyen fiatal életkorban „még ne foglalkozzanak gyerekük dadogásával”. A szakember éppen ezért azt tartja legfontosabbnak, hogy egyrészt a dadogó kisgyerekek tünetei időben felismerésre kerüljenek, másrészt, hogy a gyerekek szükség esetén már óvodáskorban megkapják a megfelelő ellátást. Mindehhez arra van szükség, hogy a szülők a lehető legkorábban forduljanak logopédushoz.
Ternai Gabriellával, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karához tartozó Gyakorló Logopédiai Intézet egykori munkatársával az élettani és valódi dadogásról, a legfontosabb figyelemfelhívó jelekről és a szülői teendőkről beszélgettünk.

Kezdjük azzal, hogy mi az a dadogás?

- Dadogás kapcsán az első szembetűnő tünet az, hogy a gyermek nem tud folyamatosan beszélni, görcsös megakadások, hang-szótag-szóismételgetések nehezítik a beszédét. Ilyenkor a tartalom nem sérül, megvan maga a gondolat, amit ki szeretne fejezni, sőt, megvan a hozzá tartozó szó is, amit ki szeretne mondani, de váratlanul felbukkan egy fizikai gát. Ez maga a görcs, ami nem engedi, hogy a megszokott módon kimondódjon az adott szó. Mondaná, de nem tudja. Ez egy kiszolgáltatott állapot, mert a gyermek nem tudja uralni a beszédbeli görcsöket. Ahhoz hasonlítható, mint egy gyomorgörcs vagy migrén – magyarázza a szakember.


Miért alakul ki a dadogás?

- A beszédbeli tünet csak a „jéghegy csúcsa”. A beszéd, a kommunikáció a személyiség szerves része, ezért a valódi ok sokszor jóval összetettebb és mélyebben gyökerezik. A görcskészségre való hajlam, a pszichés (érzelmi) háttér, a környezeti hatások, az idegrendszeri érés is befolyásolhatja a kialakulását.

- A dadogókkal foglalkozó szakemberek tapasztalata, hogy a dadogás, mint kommunikációs zavar, rendkívül sokféle lehet. Mondhatjuk, hogy ahány dadogó, annyiféle dadogás létezik. Éppen ezért az okok is sokféle kombinációban jelenhetnek meg. Vagyis minden eset más, egyedi, ezért az általános tanácsok nem mindig nyújtanak kellő segítséget – teszi hozzá.

El tud-e magától múlni a dadogás? És ha nem, akkor mi a teendő?

- A kisgyermekkorban kezdődő dadogáshoz való hozzáállás a szakmán kívül és belül, kétféle. Az egyik a „Nem kell aggódni, elmúlik majd magától!” hozzáállás. Ennek az az oka, hogy az élettani dadogás időszaka a 2-5 éves korra esik. Ez az életkor a beszéd kialakulása szempontjából egy rendkívül érzékeny és aktívan fejlődő időszak. A beszédszervek használatának tanulása idején előfordul olyan, hogy egy kisgyermek gondolatai előrébb járnak, és még nem találja meg azonnal a megfelelő szót, mondatot, hogy kifejezhesse magát. Épp ezt tanulja. Ilyenkor van az, hogy megáll, gondolkodik egy szó kimondásán, vagy próbálja összetenni a szavakat (ragokat) mondatottá, és emiatt meg-megszakad a beszéd folyamatossága. Itt azonban nem jellemző az az igazi görcs, ami a valódi dadogásra jellemző. Ezért hallható gyakran a védőnők, háziorvosok, pedagógusok, ismerősök stb. szájából, hogy „nem kell vele foglalkozni”. És sok esetben valóban az a tapasztalat, hogy a dadogás ahogy jött, úgy el is múlik. Jobb esetben és remélhetőleg nem tünetváltás miatt – magyarázza.

Meddig várjunk, ha nem múlik el a dadogás a gyereknél?



- A nagymértékű, erős, 3-6 hónapnál tovább fennálló beszédbeli görcs és a megakadás és annak gyermekben történő esetleges tudatosulása, a „Nem tudom kimondani!” érzés ellenben nem az élettani dadogás jellemzője – emeli ki a logopédus.

- Az, hogy kell-e foglalkozni magával a dadogással, több dologtól függhet, ezért kell szakemberhez fordulni. Ott feltérképezik e beszédprobléma komplex hátterét, és a szülők segítséget kapnak a dadogáshoz való hozzáállásban. Fontos tisztázni, hogy vannak-e olyan egyéb jelek, amelyek arra utalnak, hogy ez több mint átmeneti állapot. Tehát nem az életkor alapján dől el, hogy egy dadogás élettani vagy valódi, hanem a tünetek erőssége, tartóssága és jellege miatt.

- Logopédusként többnyire azokkal a gyermekekkel találkozom, akiknek nem múlt el „magától” a dadogásuk. A szülők ilyenkor úgy jönnek el, hogy azt mondták nekik, ne foglalkozzanak a problémával.

Hogyan tudja egy laikus szülő megkülönböztetni az élettani dadogást a valós dadogástól?



- Ha egy gyermek 2-3 évesen rövid folyamatos beszéd időszaka után hosszabb ideig, fél-egy év múlva is, dadogva tud csak beszélni, akkor ott lépni kell. Általában a szülők jó ösztönnel meg is teszik ezt a lépést, de ha nem kapják meg a megfelelő információt, akkor elbizonytalanodnak, és csak átmenetileg fognak megnyugodni.

- Ha egy gyermek 4-5 évesen kerül dadogásterápiára, de közben már 1-2 éve dadogva beszél, az nem élettani, az általában nem múlik el magától. Az egy rögzült tünet, ami jelez. Azt jelzi, hogy probléma van és foglalkozni kell vele – hívja fel a figyelmet Ternai Gabriella.

Mire szokta felhívni a szülők figyelmét a dadogás kapcsán?



- A szülőnek érdemes elmondani, hogy a gyermeke nem tudja irányítani a dadogását ezért, ha rászólunk vagy kijavítjuk, esetleg megismételtetjük a szót, az az esetek többségében nem segít. Sőt, inkább tovább erősítheti a dadogást. Ha a gyerek emiatt nem akar beszélni, azt is érdemes elfogadni, hadd mutogasson egy darabig, ne legyen központi téma maga a beszéd. Ha azt érzi a gyermek, hogy szabad nem beszélni, hogy a szülők segítik, támogatják és elfogadják őt most is és így is, akkor a dadogás gyorsabban enyhülhet.

- Ha nincs javulás és a szülők úgy érzi, hogy segítségre van szükségük, akkor mielőbb forduljanak szakemberhez, hisz a korai ellátás a leghatékonyabb. Az óvodáskorú gyerekek számára közel 40 éve kidolgozott szülőcsoportos dadogásterápiás foglalkozások is erre hivatottak – fűzi hozzá.

Ternai Gabriella Budapesten, logopédus és pszichológus munkatársaival közösen, immár 25 éve segíti a családokat, szülőket, gyerekeket komplex módon, ahogyan ő fogalmaz „hogy kimondódjon a kimondhatatlan”.

További kérdés esetén Ternai Gabriella elérhetősége: ternai.gabriella@gmail.com vagy erre a linkre kattintva.