Agyunk folyamatosan képes újrarajzolni saját térképét – Intelligenciakutató szakemberrel beszélgettünk

Hogyan foglalkozzunk a mentális egészségünkkel?

Dr. Bohács Krisztina: Legtöbben magától értetődőnek tekintjük azokat a fantasztikus folyamatokat, amelyeket az agyunk végez. Észre sem vesszük őket – a szabályozási folyamatokat, a sok döntést vagy éppen a számos logikai műveletet. Sokan diétáznak és akár testedzéssel tesznek sokat az egészségükért – ám kevesen eszmélnek fel rá, hogy a hosszú élet titka tehát sokkal inkább az agyunk állapotában, a kognitív képességeink frissességében rejlik, mintsem kizárólag a testünk állapotában. Pedig az agyunk a legfőbb vezérlő rendszerünk.

B.K.: A jó hír az, hogy úgy, ahogy a testünk esetében is sokat tudunk tenni azért, hogy a romlási folyamat lelassuljon, az agyunk “edzésben tartásával” mentális területen is figyelemre méltó eredményeket tudunk elérni. Erre már számos, tudományosan is igazolt hatásfokú agytréning programot is kifejlesztettek – amelyek a testedzéssel foglalkozó edzőtermek mellett egyre népszerűbbek kezdenek lenni.

Mit jelent az agyi plaszticitás? Ha jól értem, ennek a rugalmasságnak a megőrzése, sőt fokozása a cél.

B.K.: Az agy az élet során folyamatosan változtatja saját fizikai szerkezetét, és formálja áramköreit. Ezt a képlékenységet az új szinapszisok képződése és a már meglévő idegi kapcsolatok átrendeződése biztosítja, ami magának a tanulásnak az élettani alapja. Ez is olyan csodálatos! Hiszen ez az a szerv, ami nagy eredményességgel képes megjavítani önmagát. A plaszticitás az agy anatómiai és funkcionális változásra való képessége.

B.K.: Amikor például megtanulsz valami új dolgot, mondjuk görkorcsolyázni, akkor a mozgásért és az egyensúlyozásért felelős agyi régióid megváltoznak annak érdekében, hogy egyre biztosabban talpon maradj, és ez is a neuroplaszticitásnak köszönhető. Sőt, agysérülés után az agy új axonok növesztésére is képes, így ha bizonyos agyterületek meghibásodnak, néha más részek veszik át annak feladatait. A plaszticitás röviden tehát az agy alkalmazkodóképessége a változó környezeti feltételekhez.

B.K.: Nagyon kedvelem Susannah Cahalan ’Lángoló agy’ című könyvét – amely ezt a jelenséget így összegzi: „Az idegsejtjeim ‒ akár a nárciszok kora tavasszal ‒ újracsíráztatták a receptorokat a betegség zord telének enyhülésével.
Az agy szélsőségesen rugalmas. Képes új idegsejtek termelésének és sejtkapcsolatok kialakításának révén újrarajzolni a saját térképét. Ezt a folyamatot neurogenezisnek hívják. A tudatunknak hihetetlen képessége van az idegsejtek közötti kapcsolatok szükségszerű újraalakítására és vadonatúj útvonalak létrehozására.”

És ha nem használjuk az agyunkat? Ha ellustulunk?

B.K.:„Use It or Lose It!” – mondjuk röviden. Ez az állítás Hebb hipotézisként vonult be az aggyal foglalkozó tanulmányok világába. Az agyunk folyamatosan változik. A kevésbé használt képességek és az azért felelős idegi kapcsolatok csökkennek, a sokat használtak ezzel szemben megerősödnek. Vagyis ahogy azt a Hebb törvény is megerősíti: amit nem használunk, az idővel elveszik, elsorvad. Pontosan ezért is kiemelten fontos a test edzése mellett az agyunk karbantartása!

Egyre többet hallani az agytréningről, amellyel sokat tehetünk agyi frissességünk fejlesztéséért. A szülők azonban általában tartanak ettől, hiszen csak ellenőrzött és valóban hatékony eljárásokkal szeretnének találkozni.

B.K.: Számtalan lehetőség kínálkozik arra, hogy gondolkodásunkat, memóriánkat csúcsformába hozzuk. Ahogyan a sportolók bizonyos izomcsoportokat erősítenek és kondicionálnak, a memóriagyakorlatok, a koncentrációs feladatok, a különböző mentális műveletek célzott ismétlése (drillezés) segítenek abban, hogy éles elmével rendelkezzünk életünk végéig.
Teljesen igaz: csak olyan programokat szabad választani, amelyek kiállták a tudományos megmérettetések próbáit: klinikailag igazolt kognitív programok.

B.K.: A kognitív rehabilitációs módszerek azonban drasztikusan eltérőek. A neurofeedback – bár javíthatja a szorongást és az alvászavart egy traumás agysérülésben szenvedő betegnél – de sajnos nincs hatással a tanulási nehézségekre. Egy online vagy memóriaerősítő okostelefon-alkalmazás számszerűen ugyan javíthatja a kognitív hanyatlásban szenvedő felhasználók memóriáját – de sajnos hatása nem transzferál a valós életbe.
Azok az agytréning programok bizonyulnak hatékonynak, ahol a digitális felület használata mellett a humán emberi kapcsolatot, egyfajta terápiás viszonyt is beemelnek a folyamatba. Vagyis, amelyeknél az is megvalósul, hogy egy kötődési kapcsolatban történik a mentális képességek fejlesztése, magas minőségű feladatrendszerekkel, és folyamatosan gondoskodnak arról, hogy a valós életben hol, milyen formában kerül elő, hogy ezeket a műveleteket el kell majd végeznem. Továbbá fontos, hogy az intelligencia minden elemét egyszerre trenírozza a program – ne csak a munkamemóriát vagy a figyelmet – hanem holisztikusan, minden kulcs rendszerre terjedjen ki az adott program.

Önök melyik programot használják?

B.K.: Mi egy BrainRx névre hallgató amerikai kognitív programot használunk – amely közvetlenül az esetleges gondolkodási nehézségek okára koncentrál, vagyis a gyenge kognitív képességekre. Amikor a kognitív képességeink gyengék, a tanulás lassú és küzdelmes, ellenben amikor erősek, a tanulás gyors, könnyű és hatékony! Teljesen mindegy, hogy hány évesek vagyunk! A BrainRx módszert az Egyesült Államokban Dr. Ken Gibson és csapata több évtizedes kutató- és fejlesztőmunka eredményeképpen állította össze. Azt, hogy épp mely területen van szükség fejlesztésre, kognitív teszttel (Gibson-teszt) lehet megállapítani.

Kiknek segíthet ez a program?

B.K.: A BrainRx segít az ADHD-n, a diszlexián, diszkalkulián és az agysérülés utáni rehabilitációban is kiválóan alkalmazható. Idősödés, demencia esetén is nagyon hatékony a program, hiszen fékezi az öregedés agyra gyakorolt hatását. Továbbá képessé teszi az egyetemistákat és a munkavállalókat, hogy egyre jobb mentális teljesítményt nyújtsanak. Sebészek, katonák, vagyis nagy szellemi koncentrációt igénylő szakmák képviselői is elvégzik személyre szabott programjainkat, mert ők nem engedhetik meg maguknak, hogy akár csak egy pillanatra is „kihagyjon” az agyuk – hiszen mások élete múlik mentális teljesítményüktől.

B.K.: Központjainkban kizárólag egyéni tréning történik egy személyes tréner segítségével, interaktív bizalmi viszonyban. A célzott, intenzív gyakorlatok által újra huzalozható az agy, így optimalizálható a teljesítménye. Átlagosan feleannyi idő alatt kétszer annyi eredményt tudunk elérni ezzel a programmal a ma elérhető programokhoz képest. Egy 144 órás program akár 15-20 IQ pontot vagy 3,6 mentális életévet tud javítani a kiinduló helyzethez képest.

Mit tehetünk „házilag”, saját magunk szellemi fittségünk kialakításáért?

B.K.: Sudoku, sakk, nyelvtanulás ötven felett is és rengeteg olvasás… - ezek a legfőbb otthoni „csodaszerek”. Ajánlom továbbá a gluténmentes táplálkozást, a Ginko Biloba kivonatokat, az Omega 3, 6, 7 és 9 olajokat, illetve a Coenzim Q10 nevű táplálék kiegészítőket. És az ebéd utáni rövid alvást – aki megteheti ezt.

Fotó: Freepik