"A nők elleni bántalmazást nem nézhetjük tétlenül, nem fordíthatjuk el a fejünket, mert az erőszak gyakran öl…"

Pénteken 24 óra leforgása alatt 5 nőt öltek meg Bécsben. Kettő közülük a szomszédunkban lakott… Belvárosi tágas lakás, jómódú család. Az anya jogász, az apa könyvelő. A 13 éves kamaszlányuk a szomszéd utca gimnáziumába járt, kosarazott. Mindenki rendes embereknek ismerte őket. Az apa ugyan gyakran volt stresszes a munkája miatt, de esténként futni járt, hogy ezt levezesse, s ilyenkor a sportszerető lányát is magával vitte.
Pénteken reggel a nagymama értesítette a rendőrséget, hogy aggódik a lányáért és az unokájáért. Mire a rendőrök kiérkeztek, már késő volt, túl késő… Brutális gyilkosság történt, a feltételezett elkövető az apa, akinek azóta nyoma veszett…

Erre nincsenek szavak.

Vagyis, az első sokk és a könnyek után éppen erre kell, hogy legyen!
Nőként (minden statisztika alapján kimondható) a legnagyobb veszélyt a közvetlen közelünkben élő férfiak jelentik az életünkre. A férjek, az apák, a fiú gyermekek…
Nem az óriásplakátok szörnyként lefestett idegene, hanem az:
 
Aki ott ebédel velünk minden egyes vasárnap délben. Akinek szülinapi ajándékot veszünk, és aki a zárt ajtók mögött nagyon más arcát mutatja, mint a nagyközönség előtt.
Akinek mindig akkor kell kávét főzni, kérdést megválaszolni, amikor mi a barátnőnkkel, anyánkkal telefonálnánk.
Aki beleszól abba is, melyik polcon legyen a vaj a hűtőben, és akinek soha nem elég jó az étel, amit főztek neki.
Aki azt mondja, te nem érted a viccet, amikor kövérnek, nagyseggűnek titulál és a tévében látott évtizedekkel fiatalabb celebek testével méri össze a tiédet.
Akit mentegetsz, hogy nehéz gyerekkora volt, azért nem tudja kezelni a dühét, és kétségbe vonod, hogy amikor tegnap megrázott és a falhoz lökött, valóban bántás volt-e. Elvégre mondta, hogy tedd le azt a kib*ott telefont, és te még elköszöntél a gyereked osztálytársának anyjától, aki épp az aznapi matekleckéről tájékoztatott, hogy a napok óta lázas kisfiad ne maradjon annyira le a tananyaggal…
 
Bántalmazás, ha a párod a haverok előtt arról poénkodik, az asszonynak megjött, azért ilyen fap*na.
Bántalmazás, ha nagy hangon kitárgyalja a baráti családok előtt egy pikniken, hogy olyan gyámoltalan voltál, mikor megismert, hogy senki előtte rád sem nézett, és ő vette el a szüzességed...
Bántalmazás, ha beszólogat, hogyan vezetsz, és te már remegő térddel ülsz be a kocsiba, ha menni kell valahova… vagy inkább el sem indulsz.

Fotó forrása: Tóth Erzsébet Fanni
 
Meghalt öt nő pénteken. Kellenek a könnyek, de kell a düh és a világba üvöltött mondatok is, hogy ez így nem mehet tovább!!
Az alábbi példák mindegyike a környezetemben hangzott el. Akkor nem tudtam szólni, lefagytam. Helyben nem tudtam segíteni annak, akit ez ért. A képek sem internetről vett illusztrációk.
A nők ellen elkövetett erőszak ott van velünk. És nem fordíthatjuk el a fejünket, mert bizony gyakran öl…

Fotó forrása: Tóth Erzsébet Fanni

Hol lehet segítséget kérni?

Nyitókép: Getty Images
Fotók a cikkben: Tóth Erzsébet Fanni