A kiállítás, amit látnod kell Álmok álmodói - interaktív kiállítás
Millenáris B épület (Nagycsarnok)
„A jövőt nem lehet megjósolni, de fel lehet találni” – ez a kiállítás falára festett Gábor Dénes - idézet tökéletesen összefoglalja az „Álmok Álmodói 20” kiállítás lényegét. Gábor Dénes a hologram elvének kidolgozója 1971-ben kapta meg a Nobel-díjat. A kiállítás segítségével hozzá hasonló több száz olyan magyar tudós és feltaláló életébe nyerünk bepillantást, akik nemcsak álmodozók voltak, hanem akik valóra is váltották az álmaikat, világraszóló találmányokat hozva létre kemény munkájuk eredményeként. Méltán lehetünk büszkék rájuk, ismerni a nevüket, munkásságukat inspiráló hatású minden korosztály számára.
A világraszóló magyar találmányok univerzuma
600 feltaláló ¬ 6000 nm kiállítási tér ¬ 200 múzeumi és egyéb műtárgy ¬ 150 digitális tartalom
Rendkívül gazdag tudásanyag az, amelyet a kiállítás szervezői a Millenáris Nagycsarnokban összegyűjtöttek, hat nagyobb téma köré szervezve:
· Mobilitás · Orvoslás · Energia, Ipar · Infokommunikáció · Agrárium · A tér tudománya (a matematika és az űrkutatás világa)
A kiállítótérben olvasható rövid, lényegre törő, sokszor meghökkentő alapinformációkat sok érdekes háttéranyag is színesíti: a látogatók a kiállítás applikációján keresztül játékos feladatokat, érdekes kvízeket oldhatnak meg. További interaktív tartalmakat adnak a táblákon megadott QR-kódok.
Rövid tudományos érdekességekkel szolgálnak a „Tudáscseppek”- táblák információi, míg a csattanós „Tudósmesék” szórakoztató történetekkel árnyalják a feltalálóinkról ismert komoly képet, hogy szinte már elhisszük, ők is csak emberek voltak
A kiállítás attól interaktív többek között, hogy a leíró táblák mellett érintőképernyők is segítenek az ismeretek feldolgozásában. És miért ne állhatnának ezek a képernyők az emberi agy modelljének belsejében?
Az audiotáblák fülhallgatón keresztül informálnak, de vetítőtermeket is kialakítottak a szervezők.
Akik mertek nagyot álmodni
„Aki kíváncsi mindig talál rejtvényeket maga körül. Aki eltökélt, meg is oldja őket.” Az ifjabbik Rubik Ernő mondta e szavakat, akinek neve mindannyiunk számára ismerős, találmánya, a Rubik-kocka a XX. század legismertebb magyar szellemi és ipari terméke. De attól izgalmas az Álmok álmodói kiállítás, hogy azt is megmutatja, volt kitől örökölni a tehetséget: az édesapa, idősebb Rubik Ernő gépészmérnök pilótaként 33 repülőgépet, zömében vitorlázó repülőgépeket tervezett, motoros R-18 Kánya nevű repülőgépe a sorozatgyártást is megérte.
Szent-Györgyi Albert nevét meghallva minden magyar azonnal a C-vitaminra gondol, de attól nagyszerű az Álmok álmodói kiállítás, hogy bebizonyítja, több magyar gyógyszerész és vegyész is alkotott maradandót az orvoslás területén: Richter Gedeon a Kalmopyrin megalkotója, de gyárának sikerterméke később a Cavinton lett, Szent-Györgyi Alberttel együttműködve a Chinoinban paprikából kiindulva izolálták a C-vitamint az 1930-as években, Kabay János világhírű szabadalma a morfin-gyártást forradalmasította, gyára, az Alkaloida száraz mákszalmából rendkívül gazdaságosan állította elő ezt az erős fájdalomcsillapító szert, Bittera Gyula gyógynövénytermesztő, a tihanyi levendulás alapítója nevéhez pedig a reumás bántalmak ellen ajánlott paprikakivonat fűződik, melynek jótékony hatását külföldön is elismerték.
Folytathatnánk a sort, de érdemesebb a saját szemünkkel meggyőződni erről a sok magyar sikerről, mert ahogyan Szent-Györgyi is mondta: „Felfedezni valamit annyit tesz, mint látni, amit mindenki lát, és közben arra gondolni, amire még senki.” Az Álmok álmodói kiállítást tehát nemcsak látni érdemes, hanem egyenesen felfedezni is. Mindenkinek erősen ajánlott!
Fotók: Molnár Dániel
