A betlehemi csillag rejtélye: valóban létezett a karácsonyi csillag?
Két évezrede foglalkoztatja az embereket a rejtély: mi volt látható az égen Krisztus születésekor? A csillagászok még ma is vitatkoznak arról, hogy a betlehemi csillag üstökös, szupernóva vagy esetleg egy speciális bolygóegyüttállás volt-e. Cikkünkben sorra vesszük a legismertebb tudományos magyarázatokat.
A betlehemi csillag a karácsony központi motívuma. Máté evangéliumában olvasható karácsonyi történet szerint az éjszakai égbolton ragyogó csillag vezette a három napkeleti bölcset útjukon Betlehembe, ahol megtalálták az istállót, amelyben a kis Jézus megszületett.
A betlehemi csillag titka egyidős a kereszténységgel
A tudósok mára kizárták, hogy a betlehemi csillag szó szoros értelmében vett csillag lett volna. Úgy vélik, abban mindig van egy csöpp naivitás, amikor több ezer éves szövegekből próbálunk történelmi tényekre következtetni, hiszen a kutatás tárgya lehet egy kreatív mesemondó műve is. A bibliai karácsonyi történettel is éppen ezért kell óvatosan bánni, bár az sejthető, hogy van egy nagyon markáns igazságmagja. Ugyanis ha a három bölcs nem látta a betlehemi csillagot, akkor mit láthatott az égbolton Krisztus születésének éjszakáján?
Ez a kérdés évszázadok óta kutatók generációit foglalkoztatja. A betlehemi csillag keresése majdnem olyan régi, mint maga a kereszténység, amihez a legextrémebb elméletek kötődnek.
1# A betlehemi csillag üstökös lett volna?
Évszázadokon át úgy gondolták, hogy a fényes útjelző az égen egy üstökös volt. Mivel azonban az ókorban az üstökösöket nem az üdvösség, hanem a balszerencse hírnökeinek tekintették, ez a magyarázatot elvetették, még akkor is, ha sok ábrázoláson a csillag hullócsillagként jelenik meg. Jézus születését miért éppen a balszerencse hírnöke hirdette volna?
2# Szupernóva elmélet
Egy másik elmélet szerint a karácsonyi csillag egy szupernóva volt - azaz egy csillag rövid és fényes felragyogása az éjszakai égbolton élete végén, egy hatalmas robbanás következtében. A szupernóva-elmélet ellen szól azonban az az érv, hogy egy ilyen feltűnő égi jelenség nem maradt volna észrevétlen a csillagkutatók számára az ókorban. Még a kínai csillagászok sem jegyeztek fel ilyen szupernóvát Jézus születése idején.
3# Két bolygó találkozása lehetett
Egy harmadik - és egyben a legvalószínűbb - elmélet szerint a betlehemi csillag egy bolygóegyüttállás volt, azaz két bolygó különösen közeli találkozása, amely miatt a két bolygó a Földről nézve nagyon fényes csillagként ragyogott az égen.
Valójában két bolygó, a Jupiter és a Szaturnusz, nagyon közel haladt el egymáshoz az i. e. 7. évben. Ez a "nagy együttállás" a Halak csillagképben történt, és valójában egy ritka "hármas fényszöget" zárt be. Ennek oka, hogy a két bolygó ugyanabban az időben előzte meg a mi Földünket is. Ennek eredményeként a Jupiter és a Szaturnusz látszólag megállt az égen, amit a hozzáértő megfigyelők biztosan észrevettek. Ez a leírás illik leginkább Máté bibliai beszámolójára.
További bizonyíték arra, hogy a Jupiter és a Szaturnusz ragyogását a betlehemi csillagként értelmezhették, hogy a Jupitert királyi bolygónak, a Szaturnuszt pedig "Izrael népe bolygójának" tekintették. A "Halak" csillagkép szintén Júdea földjének szimbóluma volt.
Ebből a szokatlan csillagképből a három keleti bölcs gyorsan levonhatta a következő következtetést: Új király született!
Jupiter és Szaturnusz találkozása a napfordulón. Ritka Jupiter-Szaturnusz együttállás. A kép forrása: Getty Images/NASA.
Johannes Kepler elmélete
Johannes Kepler csillagász is hitt a bolygókapcsolódás elméletében. A tudós 1603-ban karácsony reggelén a Jupiter és a Szaturnusz együttállását figyelte meg az égen Prága felett. Ez az égi jelenség körülbelül 20 évente fordul elő: a Jupiternek közel 12 év, a Szaturnusznak pedig 30 év kell ahhoz, hogy egyszer megkerülje a Napot és végig járja az állatöv összes csillagképét. A Jupiter tehát 20 évente előzi meg a lassabb Szaturnuszt.
Johannes Kepler elvégezte a számításokat, és arra a következtetésre jutott, hogy a Jupiter és a Szaturnusz bolygó is nagyon közel került egymáshoz az i. e. 7. évben.
Bár egyre több a bizonyíték, a kutatók azonban még mindig nem száz százalékig biztosak abban, hogy a karácsonyi csillag a fent leírt bolygókapcsolat volt. A betlehemi csillag így továbbra is rejtély marad előttünk.
Johannes Kepler 1603-ban karácsony reggelén a Jupiter és a Szaturnusz együttállását figyelte
Fotók a cikkben: Getty Images
via
