7 tipp a dührohamok megelőzésére – mielőtt azok bekövetkeznének
Ismerd fel, mi váltja ki gyermeked dührohamait – és hogy hogyan kerülhetitek el őket.
Megtörténhet a boltban, a rendelőben vagy azon a bulin, amelyre kicsinyed hetek óta készült. Valami elpattan gyermekedben, és totális, tektonikus dühroham tör rá: sikoltozás, rugdosás, könnyek. Semmi sem nyugtatja meg, bármit mondasz, az idegenek csak hápognak, és mielőtt vége lenne, úgy érzed, ledobnád magad a földre és üvöltöznél te is.
Mik azok a dührohamok pontosan, és mi okozza őket?
A kisgyerekeknek még alig van kontrolljuk életük felett, és nehezen fogalmazzák meg vágyaikat és csalódásaikat. A dührohamok a frusztráció normális megnyilvánulásai egy olyan kis ember részéről, aki akar, de még nincs meg hozzá a képessége, hogy ki is fejezze önmagát.
Ha teljesen normális egy kisgyerek, az még nem jelenti azt, hogy teljesen elkerülik ezek a dühkitörések.
Íme 7 tipp, hogy megelőzd a hisztit, mielőtt kitörne:
1. Ügyelj az alapokra.
Gyermeked szomjas, éhes, túl fáradt vagy túlzottan stimulált? Ezek a dührohamok gyakori kiváltó okai. Vigyél magaddal harapnivalót és vizet a kirándulások alkalmával, és kerüld el az esetleges hisztit – például egy bevásárlást –, ha tudod, hogy gyermeked kimerült.
2. 5 perces figyelmeztetés.
Senki sem szereti, ha bármilyen jó dolog véget ér. Figyelmeztesd gyermeked, mielőtt elhagyjátok a játszóteret vagy egy vendégséget, így nem lesz meglepetés számára az indulás. Ha ésszerű elvárásokat támasztasz magaddal szemben, és világosan kommunikálod őket gyermekednek, az egész világot megváltoztathatod. „10 perc múlva indulunk. 5 perc múlva vedd fel a cipőd és a zoknid, és köszönj el mindenkitől."
3. A figyelem.
Lehetséges, hogy a gyermeked azért produkál dührohamokat, hogy magára vonja a figyelmedet? Ha ez a helyzet, szánj rá saját időt, amit csak vele töltesz, de ne hagyd, hogy a dühroham legyen ennek közvetlen kiváltó oka. (Nem erősítsd benne ezt a viselkedését). Amikor a gyermek nem hisztizik, mutasd meg neki, hogy ezt éppúgy észreveszed, mint azt, amikor tombol. Öltsd magadra a pozitív figyelmet.
4. Rutinok.
Alakíts ki családi rutinokat – például a rendszeres étkezést és lefekvést –, és tartsátok be azokat. A kisgyermekek élete tele van változással és szinte állandó stimulációval. Ráadásul olyan gyorsan növekednek – bármi, amit a stabilitás erősíti, nagyobb biztonságérzetet ad majd neki.
5. Használj szavakat az érzésekre.
Bátorítsd gyermeked, hogy címkézze és írja le érzéseit. Segíthetsz a neki abban, hogy fejlessze a szókincsét, hogy kifejezze magát azzal, ha például ilyeneket mondasz: „Feszültnek érzed magad, mert nagyon vágytál valami finomságra” vagy „Feldühített, amikor Lilla kiabált veled?”
6. Adj (korlátozott) választási lehetőséget.
Ne engedd gyermekednek, hogy bármilyen szeszélyt megerősítsen a viselkedésében. Ehelyett kínálj fel két vagy három életképes választási lehetőséget – legyen szó nassolásról, bármilyen tevékenységekről vagy öltözködésről. Például azt mondhatod: „Cipőben kell menned az iskolába, ez a szabály. De te döntöd el, hogy a teniszcipőt vagy a csizmát vennéd fel szívesebben?” Laurel Schultz gyermekorvos hangsúlyozza, hogy biztonsági kérdésekről soha nem szabad így alkudozni: a gyereknek például mindig be kell kötnie a biztonsági övet, ha akarja, ha nem.
7. Válts csatornát.
Ebben a korban a figyelemelterelés varázslatként működik. Ha problémát észlelsz, a legjobb megoldás, ha valami mást ajánlasz fel neki ahelyett, amit nem tartasz megfelelőnek. Ha gyermeked ideges vagy túlzottan stimulált, javasolj más tevékenységet, vagy távolítsd el finoman az adott szituációból.
A cikk forrása: Greatschools.org
