7 olyan szülői minta, amelyekkel komoly problémát, sérülést okozhatunk gyermekeinknek
Legyünk őszinték: eddig még senkinek sem sikerült kitalálnia, mitől lesz valaki tökéletes szülő. És azok, akik azt mondják, hogy nekik igen, ugyan jogukban áll – de az is lehet, hogy csak arra jöttek rá, hogy mi működik saját kisgyermekeiknél és mi nem. Minden szülő-gyerek kapcsolat különleges és egyedi. Természetesen vannak olyan szülői minták, amelyeket magunkkal hozunk, és ezekből rengeteget át is adunk.
Hosszú utat tett meg a nevelés, mi segíthet a fegyelem fenntartásában, szembe menve a bántalmazással. Ezzel együtt, idővel, egyre bölcsebbé válunk (a kilencévesem gyakran emlékeztet is rá).
Azért alább olvass el hét olyan szülői gyakorlatot, amelyeket nem árt tudatosítanunk, mert több kárt okoznak, mint használnak.
Átgondolandó szülői gyakorlatok
A fegyelem fizikai következménye
Ki nem mondta még a gyerekének, hogy ha abbahagyja a sírást, kap valami ajándékot? Vagy a klasszikus fenyegetést, hogy verést kapsz? Ha frusztráltak vagyunk, könnyen előfordulhat, hogy a fegyelmet fizikai következménnyel hozzuk összefüggésbe. Az együttérzéssel, empátiával és a kedvességgel való megközelítés nem mindig egyszerű, de az, ahogyan reagálsz, hosszú távon változást hoz majd a gyerekek életében. A lényeg? A bántalmazást magukban foglaló szülői gyakorlatok soha nem jelentenek megoldást.
Ha gátoljuk gyermekeinket érzelmeik kifejezésében
Ne azt erősítsd benne, hogy a sírás a kisbabák eszköze
A sírás valójában nem csak a csecsemők sajátossága. Ha a gyerekeket meggátoljuk és arra ösztönözzük, hogy elnyomják, amit éreznek, akkor ezt felnőttkorukra is magukkal viszik. Nem azt mondom, hogy azok a felnőttek, akik azt mondták nekem annak idején, hogy „hagyd abba a dicsekedést” az elért eredményeiddel, kizárólag ők lennének felelősek azért a tartózkodó és önbecsmérlő személyért, aki most vagyok, de biztosan nem segített.
Megosztani mindenkivel és mindent gyerekeinkről
Ez egy olyan szülői magatartás, amellyel nem szándékosan, de kárt okozunk a gyerekekben. Kedves szülők – bizonyos dolgokat nem szabad megosztani! Főleg olyanokat, amelyekről a gyerekeid azt feltételezik, hogy nem fogsz beszélni sem a nővéreddel, sem a barátaid 2. osztályos tanárával, akivel épp most futottál össze. Senkivel. Azáltal, hogy megbíznak benned gyermekeid, a legbecsesebb ajándékot adják neked: a bizalmukat. Ne törd össze vagy ne veszítsd el ezt. Ha most nem bízhatnak benned, kiben fognak majd a jövőben?
Negatívan, becsmérlően beszélni gyerekeinkről
Az, hogy kis seggfejeknek hívják gyermeküket a szülők, amikor elmesélik az epikus összeomlásuk történetét a folyosón, már önmagában elgondolkodtató, de hogy fel is szólítják őket, hogy hagyják abba a seggfejezést? Fontos tudnod, hogy ahogyan te beszélsz a gyerekeiddel, és amilyen néven szólítod őket, ők is éppen úgy fognak másokkal kommunikálni. Gondoljunk csak bele, ha egy szülő becsmérlően szól gyermekéhez, az nem támaszt túl nagy elvárást azzal kapcsolatban, ahogy a jövőbeni barátságokban vagy kapcsolatokban viselkednek és értékelik majd magukat.
Megjegyzések gyermekünk testére, alkatára
Az egyik legrosszabb szülői magatartás, amikor felesleges és bántó megjegyzéseket tesznek a gyerekeik alkatára, hogy túl soványak, vagy hogy túl ducik, mert ez hatással lesz majd felnőttkori önértékelésükre. A gyerekek folyamatosan nőnek és változnak, így testük minden pillanatban máshogy néz ki. Tegyél nekik és magadnak is egy szívességet azzal, hogy tartsd magadban a megjelenésükkel kapcsolatos ítéleteidet vagy megjegyzéseidet.
Ha nem tartják tiszteletben a gyerekek határait
Mi a határok felállításáról prédikálunk, és arról, hogy mennyire fontos, hogy betartsák azokat – miért lenne ez másként gyerekeink esetében? Akár hiszed, akár nem, csemetéink erős autonómiája segít őket abban, hogy magabiztosabb és függetlenebb felnőtté váljanak. Ha gyermeke azt mondja, hogy szeretne valamit önállóan csinálni (kivéve, ha az valami káros dolog), hagyd, hogy megtegye. Ha most nem tartjuk tiszteletben a határaikat, az arra tanítja őket, hogy hagyják, hogy mindenki más is ugyanezt tegye.
Csak a jó dolgok elismerése
Természetesen, ha a gyerekek jól teljesítenek, gratulálunk nekik. De mi a helyzet azokkal az élményekkel, tapasztalatokkal, amelyek nem számítanak „győzelemnek”? Gyerekeink néha nehéz időszakon mennek keresztül. Lehet, hogy a cselló nem az ő világuk, vagy azt gondolták, hogy jobban fogják bírni a futóversenyt, mint ahogyan az sikerült. A lényeg az, hogy bár a dolgok nem mindig működnek tökéletesen, fontos, hogy mondjunk nekik valamit, elismerjük azt, amikor kilépnek komfortzónájukból, és kipróbálnak valami újat – akármilyen eredménnyel.
Bár rengeteg egyéb megkérdőjelezhető szülői magatartás létezik, ez a hét elég tipikus. Ismétlem, senki sem ismeri jobban a gyerekedet és a velük való kapcsolatodat, mint te magad. A nap végén a célunk ugyanaz: hogy empatikus, kedves és jól alkalmazkodó embereket próbáljunk nevelni belőlük.
A cikk forrása: ScaryMommy.com
Nyitókép: GettyImages.com
