5 LÉPÉS, HOGY A GYEREK KÉPES LEGYEN OKOSAN IRÁNYÍTANI AZ ÉLETÉT
Ahhoz, hogy a gyerek magabiztosan és nyugodtan irányíthassa az életét, tudnia kell, mikor mire figyeljen, és mire ne, mikor mit végezzen el, és mit ne. David Allen vezetési tanácsadó és coach, a GTD-módszer (Getting Things Done) atyjának legújabb, fiataloknak szóló könyve nyomán adunk néhány hasznos tippet, hogy stresszmentes hatékonyságnövelésből is jeleskedjen a gyereked.
Hol szünet nélkül rohan, hol a telefonja céltalan nyomkodásával tölti a szabad perceit, miközben neked kell emlékeztetned a teendőire? Netán meg is csinálsz helyette néhány feladatot, vagy hagyod, hogy halogasson? Biztosan jó fej szülő vagy a szemében, de ha nem tanulja meg önállóan menedzselni a mindennapjait, akkor a fősulin vagy egyetemen, és később, dolgozó felnőttként is sokat fog szívni. Ahhoz, hogy a gyerek sikeresen kezelje a stresszhelyzeteket, hogy hatékonyan be tudja osztani az idejét és hogy jól boldoguljon az életben, érdemes inkább az alábbi szokások kialakítására ösztönöznöd:
1. Ne akarjon mindent fejben tartani – gyűjtőkosár és rögzítés
Persze megpróbálhatja, és akár fel is idézhet minden információt egy-egy tanórával, házi feladattal, iskolán kívüli tevékenységgel, családi programmal, felelősséggel kapcsolatban, ám ahogy a dolgok egyre bonyolódnak, és túl sok mindennel kell egyszerre foglalkoznia, egyre jobban elkalandozik a figyelme, és egyre inkább eluralkodik rajta a túlterheltség.
A legújabb kutatások szerint munkamemóriánkban körülbelül négy információelemet tárolhatunk egyszerre, ennél nagyobb adatmennyiség esetén a kognitív terhelés miatt lelassul az agyunk, és csökken a hatékonyságunk. Aki tehát az információtömeg korszakában megpróbálja fejben tartani a rá zúduló dolgokat, az a biztos katasztrófa felé rohan – véli David Allen. Az irányítás megszerzése felé tett első lépés tehát, hogy a gyerek kisöpör minden fizikai, digitális vagy mentális dolgot a munkamemóriájából, és ezeket valahol máshol rögzíti és őrzi.
Allen és szerzőtársai szerint az úgynevezett gyűjtőkosarak, azaz a fejen kívüli, feldolgozásra váró dolgok fizikai vagy digitális tárolóhelyek alkalmazása már önmagában is forradalmi változást idézhet elő, hiszen amint el tudja engedni a gyerek a fejében felhalmozódott és őrzött dolgokat, a felszabadult kapacitásnak köszönhetően sokkal oldottabbá és kreatívabbá válhat, és élvezheti az irányítást az élete felett. Ezt a folyamatot nevezi a szakember rögzítésnek.
2. Döntsön a dolgairól – tisztázás
Egész pontosan az első lépésben a gyűjtőkosaraiba helyezett dolgairól. Hatékonyan dönteni persze nem egyszerű, minimális erőfeszítéssel, helyesen dönteni pedig már művészet – ez utóbbit alapvető gondolkodási folyamatnak nevezzük, melynek során a fejünkből kisöpört dolgokat az alábbi 6, jól elkülöníthető csoportba sorolhatjuk:
- Következő lépés: konkrét tevékenység, amely közelebb visz valaminek a befejezéséhez idő- és helymeghatározás nélkül.
- Projekt: olyan végeredmény, amelynek eléréséhez egynél több következő lépésre van szükség.
- Ellenőrző lista: személyre szabott és bármikor kiegészíthető felsorolás, amely valamilyen konkrét tevékenység elvégzéséhez nyújt segítséget.
- Valamikor/talán lista: olyan dolgok felsorolása, amelyekkel idővel bizonyára lehetne tenni valamit, de pillanatnyilag nem igényelnek cselekvést.
- Referenciaanyag: olyan, cselekvést nem igénylő dolog, amelyre később még szükség lehet.
- Szemét: olyan, cselekvést nem igénylő dolog, amelyre nincs szükség, amelyet nem érdemes vagy nem kell megtartani, ezért kidobható.
A tisztázás módszerével, azaz megfelelő döntések meghozatalával rengeteg energiát takaríthattok meg.
A cikk további folytatását a divany.hu oldalán olvashatjátok.
A kép forrása: Gettyimages.com
