Szülő- és gyereknevelés

5 bevált módszer, hogyan segíts gyermekednek a frusztráció kezelésében, leküzdésében

Az élet tele van kihívásokkal, és a gyerekeknek nincsen előre meghatározott frusztrációkezelési programjuk. Szerencsére, egy kis útmutatással és sok türelemmel segíthetünk gyermekeinknek olyan megküzdési stratégiák kidolgozásában, elsajátításában, amelyek segítségével képesek lehetnek megbirkózik frusztrációikkal. „A frusztráció önmagában nem rossz – mert segít a gyerekeknek megtanulni, hogyan váljanak ellenállóbbá” – mondja Heidi Emberling (EdD, a Parents Place korábbi igazgatója).

Íme Heidi tippjei, amelyek segítenek gyermekének frusztrációja kezelésében, valamint rugalmasabbá válni  - a világjárvány idején is.


Személyre szabott megközelítés

„A gyerekek világa érzelmi hullámvasút, sok örömmel és frusztrációval. Gyakran olyan dolgokkal kell megküzdeniük, mint a környezetük feletti kontroll hiánya, de nagy kihívást jelent a számukra kortársak interakciója és a szüleik által felállított korlátok.” Az ilyen típusú mindennapi frusztrációk nagy érzelmi ingadozásokhoz vezethetnek – amelyek néha nemkívánatos viselkedésekben nyilvánulnak meg, mint például dührohamok, túláradó érzelmek, ütések, verekedések stb. Heidi szerint a kulcs az, hogy megértsük a gyermek temperamentumát. Egy nagyon érzékeny gyermek például könnyen túlterheli magát. Ilyenkor keressünk neki egy hangulatos helyet (például a szoba sarkát), ahová elvonulhat és egy kis szünetet tarthat, hogy összeszedje magát. Egy szuperaktív gyerekeknek, akiknek gondot okoz az egy helyben ülés, hasznos lehet az energiájuk átirányítása más területekre. Kérd meg őket, hogy ugráljanak fel és le, rázzák le végtagjaikat, szorítsák össze és oldják ki az öklüket, vagy dobáljanak egy célpontra karikákat. Függetlenül a gyermekek sajátos temperamentumától, amikor először jelentkezik a frusztráció, segítsünk neki megérteni a frusztrációt okozó, kiváltó helyzetet.

A feszültséget kiváltó pontok megértése

Minden gyerek más, ahogy nincs két teljesen egyforma frusztrációt kiváltó tényező sem.

Talán a következők azért a leggyakoribbak: átmenetek, amikor valamilyen változás következik be a gyerekek életében, félreértés érzése és váratlan vagy új helyzetek, valamint a két legjellemzőbb: az éhség és a fáradtság.

Modellezzünk egy konstruktív választ

A tettek lényegesebbek, mint a szavak. Ne feledjük, hogy gyermekünk modellezni fog minket, hogy szülőként hogyan birkózunk meg a frusztrációval. „Mindent tőlünk tanulnak, különösen a nagy érzések kezelését. Ha kiabálsz, kiabálni fognak. Ha csapkodjuk az ajtókat, ők is be fogják csapni az ajtókat. Az, hogy hogyan kezeled a saját frusztrációdat, közvetlen összefüggésben áll azzal, hogy gyermekeink mennyire lesznek majd sikeresek a saját frusztrációjuk kezelésében. Kis szivacsok – mindent magukba szívnak.” Ha mindent megteszel, hogy higgadt maradj, megoldásokat keresel, valószínűleg gyermekeid is követni fogják a példádat. Mi a helyzet azzal, hogy hogyan reagáljunk a frusztrációjukra? Heidi szereti a „tegyünk, cselekedjünk, mielőtt javítanánk őket” kifejezést. „A gyerekeknek megértettnek kell érezniük magukat, mielőtt tanulnának. Gyakran megpróbálunk megoldani egy problémát, mielőtt létrehoznánk velük a kapcsolatot.”

Adjunk teret, fogadjuk el nagy érzéseiket

Tegyük fel, hogy a gyermeked rajzolni tanul, és csalódott, mert nem tudja megrajzolni azt a várat, amelyet elképzelt. Az érzése megerősítésének módja valami olyasmi lehet, hogy: „Úgy tűnik, a rajzod nem teljesen olyan, mint ahogyan azt elképzelted. Ez biztosan nagyon fontos neked, igaz?” Nem kell túlzásba esni; itt csak a hitelesség a kulcsmomentum. A cél az, hogy kapcsolódj gyermeked világához. Értékelni fogja, hogy „megérted”, és az ő oldalán állsz.

Építsen a gyermeke erősségeiből

Csábító lehet, hogy közbe lépj, és megpróbáld megoldani gyermeked problémáit, ha épp frusztrált. De hosszú távon, mondja Heidi, ez nem tesz jót a gyermekednek. A felnőttekhez hasonlóan a gyerekek is szeretik hozzáértőnek és tehetségesnek érezni magukat, és szülőként az a feladatunk, hogy vezessük, támogassuk őket. Ne leckéztessük őket, mint pl., hogy a „gyakorlat teszi a mestert”. Amikor elárasztja a frusztráció, gyermeked valószínűleg nem lesz fogékony a leckéztetésre. Ehelyett hasznosabb lehet, ha teret hagyunk a problémamegoldásnak. Kínálj segítséget, de néha a leghatékonyabb egy egyszerű vigasztaló ölelés, amellyel megnyugtathatod gyermeked idegrendszerét.

Rugalmasság - felnőttkorra

Bár minden gyermek (a felnőtt is) időről időre frusztrációt tapasztal, ha gyermekünk komoly nehézségekkel küzd, fontos lehet segítséget kérni. „A vörös zászló akkor jelenik meg számomra, ha egy gyerek elveszti a képességét, hogy megbirkózzon a mindennapi élettel. Ha minden nap összeomlik kisebb dolgok miatt, vagy ha a szülők jelentősen megváltoztatják az életüket a gyermek körüli dolgokban – ezek azok a jelek, amikre érdemes odafigyelni.” „Ha azt szeretnénk, hogy gyermekeink már kicsi koruktól fejlődjenek, a kisebb csalódások feldolgozása nagyon fontos készség, mivel a kihívások egyre összetettebbek lesznek, ahogy idősebbekké válnak” – mondja Heidi. „Ha most megbirkóznak apróbb dolgokkal, frusztrációkkal a világjárvány idején, azzal az ellenálló képességük erősítése felé haladnak.”

- VIA -

 

 

Hasonló tartalmakért iratkozz fel ingyenes hírlevelünkre!
 

Kölöknet hozzászólás

aláírás