4 mondat, ami arra utal, hogy helikopter-anyu vagy! Magadra ismersz?

Bár a köztudatba már egy ideje begyűrűzött a beszédes helikopterszülő kifejezés, kezdjük mégis azzal, hogy tisztázzuk a fogalmat.
A helikopterszülő gyakorlatilag folyamatosan a gyermeke felett "köröz" pontosan úgy, mint egy helikopter. Mindent szemmel tart, és azonnal beavatkozik, ha a legkisebb "veszélyt" észleli, aminek természetes velejárója, hogy ezáltal megnyirbálja a gyermek önállósodási törekvéseit.

4 mondat, ami arra utal, hogy te is helikopterszülő vagy: 

1. "Gyorsan megcsinálom neked/helyetted"

Ha egy kisgyerek egyedül akar felöltözni, az időbe telik. Ha segíteni akar a ház körül, az rendetlenséggel jár, amit végül a szülőknek kell eltakarítaniuk. 
Ennek ellenére értékelni kell, ha a gyermek kezdeményez, próbálkozik, és igyekszik önállóbbá válni, amit mindig támogatni, biztatni kell. Ha mindent megteszünk a gyermekünk helyett, azzal egyrészt azt üzenjük, hogy mi (szülők) mindent jobban tudunk, másrészt azt, hogy kevés bizalmat szavazunk neki, ami nem tesz jót az önbizalmának.
A szülőknek ilyen helyzetekben meg kell próbálniuk türelmesnek maradniuk, és kis segítséggel és kellő elővigyázatosággal hagyniuk kell, hogy a gyermek egyedül próbálkozzon. 

2. "Én mindig kiállok érted"

A helikopterszülők sajátja, hogy például a játszótéren a kisgyerekek közötti legkisebb veszekedésekbe is beleavatkoznak. Ez az üzenet – még akkor is, ha nem verbális –, eljut a gyerekhez, és arról biztosítja, hogy a szüleik mindig ott állnak mögöttük. Erre a védőhálóra egyrészt nagy szükség van gyerekkorban, másrészt ha túlzásba esünk, akkor a gyerekek nem tanulják meg kezelni a konfliktusokat és kiállni önmagukért.
A gyerekek közötti kisebb vitákban általában jobb a visszafogottnak maradnunk, és kivárnunk. Ha azonban nagy a korkülönbség a vitapartnerek között, vagy ha a veszekedés átcsap durvaságba, agresszióba, akkor a szülőknek nemcsak hogy lehet, hanem közbe is kell lépniük.

3. "Féltelek"

Természetes, hogy mi szülők a legjobbat akarjuk a gyermekeiknek, és az is, hogy mindig aggódunk értük, de az mégsem megoldás, ha burokban tartjuk őket csak azért, hogy semmi baj ne történhessen velük, ne adj isten erről hangot is adunk. Ugyanis ha a szülők minden lehetséges veszélyre figyelmeztetik a gyerekeiket, egyet érnek el: elbizonytalanítják őket. Ráadásul a gyerekeknek nincs lehetőségük arra, hogy kifejlesszék természetes ösztöneiket bizonyos veszélyekkel szemben.
A helikopterszlőknek tehát azt kell belátniuk, hogy a gyerekkor velejárója, hogy a gyerekek időnként megbotlanak, kék-lila foltokkal érkeznek haza, mert csak így tanulnak meg óvatosnak lenni. A helikopterszülőknek ezért hagyniuk kell, hogy a gyerekek megtapasztalják a környezetüket, és nem szabad abba a hamis illúzióba ringatniuk magukat, hogy a gyerekeket minden fájdalomtól meg lehet óvni.

4. "Én mindig itt vagyok neked"

A helikopterszülők hajlamosak a saját igényeiket háttérbe szorítani, hogy a gyermek szükségletei elsőbbséget élvezzenek. A probléma ezzel az, hogy a gyermek nem fogja ezt az áldozatot értékelni, sőt, nem is feladata, hogy értékelje.
Míg csecsemőkorban természetes, hogy minden a baba igényei körül forog, a kisgyerekek már tudnak várni, és szépen fokozatosan meg kell tanulniuk, hogy az ő igényeik nem mindig élveznek elsőbbséget másokéval szemben.

És, ha ez mind nem győzött meg téged abban, hogy miért nem szabad folyton a gyerek körül repkedni, akkor ajánljuk figyelmedbe azt a 2016-os kutatást, amely kihozta: a helikoptergyerekek felnőttkorban nagyobb valószínűséggel szenvednek valamilyen egészségügyi problémától. Ennek oka igen egyszerű: gyerekként sokan nem tanulták meg, hogy mit kell tenni az egészségük megőrzése érdekében, hiszen minden esetben a szüleik utasítását követték. A túlféltő szülők gyakran a kelleténél jobban aggódnak a gyerekek egészségéért, ebből kifolyólag pedig folyamatosan emlékeztetik őket a tennivalókra. A kutatások eredményei szerint azonban az így felnövő gyerekek nem tanulnak meg figyelni a testük jelzéseire, így hajlamosak elhanyagolni az egészségüket is.