10 kevésbé ismert vagy feledésbe merült farsangi népszokás
A farsang - vízkereszt napjától, vagyis január 6-tól hamvazószerdáig tartó időszak. A farsangi időszak mindig is a tavaszváró-téltemető időszaka volt az évnek, ünnepekkel, szokásokkal és rítusokkal a tavasz előjövetelét, az új életet, a termékenységet és a bőséget próbálták elősegíteni.
Hazánkban a farsang kialakulása a középkorra tehető, elsősorban német hatás eredményeként. Valószínűleg három fő területen terjedt el: a királyi udvarban, a városi polgárság és a falusi lakosság körében. Míg a királyi udvarban elsősorban az itáliai hatás, faluhelyen és a városi lakosság körében a német szokások terjedtek el, amelynek legkedveltebb eseménye az álarcos, jelmezes alakoskodás volt.
Lássuk, milyen magyar népszokásokról tudunk, amelynek nagy része mára feledébe merült.
1# Dőrejárás
Híres farsangi népszokás a dőrejárás a Felső-Csallóközben. A dőre szó bolondozó férfit jelent a csallóközi tájszólásban. A dőrejárás a busójárás édestestvére, mely egykor az egész Kisalföldön ismert és elterjedt népszokás volt. A bolondozó dőrék a természet erőihez fohászkodtak, áldozatokat mutattak be, így biztosították túlélésüket, termékenységüket, szaporodásukat. A dőrejárás az egyik legősibb fennmaradt népi mítoszjátékaink egyike. Hosszú évszázadokon keresztül húshagyókedden került rá sor, mivel éjfélkor kezdődött a böjti időszak. A 20. század elején került át farsangvasárnapra, mostanában pedig már farsang szombatján rendezik meg. A játék ősi voltát mutatja, hogy a meneten a mai napig csak férfiak vehetnek részt, beöltöznek mindenféle furcsa ruhába.
2# Bakkuszjárás
A bakkuszjárás a legények húshagyókeddi adománygyűjtő felvonulása a Felvidéken. Szamár- vagy kecskebőrbe bújtak, női ruhába öltözködtek, kezükben nyársat tartva táncolták végig a falut. Megtréfálták az utcán állókat, a lányokat megcsipdesték, bekormozták. Fő céljuk a mulattatás volt. A kapott ajándékokkal vagy a fonóházba vagy a kocsmába mentek, ott levetették magukról a maskarákat és mulatságot rendeztek, elfogyasztották a tojást és a szalonnát.
3# Betyárjáték
A farsangi játékokat a mulatság színhelyén vagy házaknál adták elő, dramatikus játékok formájában, pl. halottas játékot, betyárjátékot, lakodalmas játékot, rabvágást.
A betyárjáték, mint dramatikus játék a szatmári falvakban fordult elő farsangkor. A szatmári betyárfarsangolót a fonóban mutatták be. Központi alakja, a betyár általában név nélkül szerepel. A cselekmény a betyárok néphagyománybeli sorsának utolsó szakaszát ábrázolja, azt az eseményt, amikor utoljára mulatnak és elfogják őket.
4# Lakodalmas játék
A lakodalmas játék a lakodalmat utánzó vagy éppen parodizáló, alakoskodó játék. Szinte az egész magyar nyelvterületen ismert és nagyon kedvelt szokás.
5# Busójárás
Az egyik legfontosabb és legismertebb esemény, a busójárás, a tél elűzésének és a tavasz várásnak, az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára is felkerült 2009-ben. A busójárás a mohácsi sokácok hagyománya, az eredetét a törökök kiűzésével kapcsolják össze (miszerint a Mohács környékbeli mocsárvilágba elrejtőzött egykori lakosok maszkokba öltözve és zajt csapva űzték el a babonás törököket). A sokác hagyományban a busójárás a „poklade”, mely átváltozást, átalakulást jelent.
EZ IS ÉRDEKELHET: Farsangi közmondások, szólások – Tanítsd meg a gyereknek!
6# Asszonyfarsang
Asszonyfarsang eseménye az ország több részén is jellemző volt. E mulatságos hagyomány a falut felverő zajos, énekléssel tarkított tréfás borotválás, amikor az asszonyok az utcákat járva egy-egy férfit, ha sikerült elkapniuk, akkor fából készült borotvával megborotválták, majd liszttel is jól megszórták. A borotválás után a tükör helyett egy szakadt szitát tartottak eléjük. Ez a mulatság akár egész délutánig tartott, utána következett a zenés, táncos vigasság.
7# Téltemetés-tavaszvárás
Gyakori volt a téltemetés vagy farsangtemetés dramatikus megjelenítése is. A telet általában szalmabáb személyesítette meg, de lehetett csúf öregasszonyt ábrázoló rongybábu is. Ezeket aztán általában elégették, vagy betemették a hóba.
8# Falujáró menet
A nagyobb falvakban tartották az álarcos, jelmezes felvonulásokat, melyeket legtöbbször a farsang utolsó napjaiban, azaz farsang farkán rendeztek. A menetben ott haladtak a tipikus figurák (cigány, koldus, betyár, vándorkereskedő, borbély), időnként megálltak és rögtönzött tréfás jeleneteket adtak elő. Gyakran szerepelt a menetben egy álmenyasszony illetve álvőlegény is. A felvonulókat általában muzsikusok is kísérték.
9# Farsangi köszöntők
Adománygyűjtő szokás volt, a gyerekek vagy fiatal férfiak, házas emberek jártak házról házra. Jókívánságokat mondtak a háziaknak, cserébe szalonnát, tojást és zsírt kaptak.
10# Bálok, táncmulatságok
A karácsonyi időszak elmúltával, a mezőgazdasági munkák megkezdése előtt, a telet záró időszakban sokfelé rendeztek bálokat, táncmulatságokat a falvakban és a városokban. Vidéken általában a kocsma vagy a fonó volt a színtere ezeknek az eseményeknek. Népszerűek voltak a batyusbálok, ezekre vitték az ételeket, jellemzően kalácsot, süteményt és általában baromfihúsból készült fogásokat. A farsangi báloknak komoly hagyományai voltak, mivel az eladó lányokat illetve a házasulandó fiatalembereket ezeken az eseményeken vezették be úgymond a társaságba, tehát a párválasztásban, társasági életben volt fontos szerepük. A legtöbb lakodalmat is ebben az időszakban tartották faluhelyen.
Források
Felvidék.ma: A dőrejárás hagyománya Tejfaluban
https://felvidek.ma/2018/02/a-dorejaras-hagyomanya-tejfaluban/ (2022. 11. 16.)
Magyar néprajzi lexikon: Bakkuszjárás
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-neprajzi-lexikon-71DCC/b-71FB5/bakkuszjaras-71FDF/ (2022. 11. 16.)
Magyar néprajzi lexikon: Betyárjáték
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-neprajzi-lexikon-71DCC/b-71FB5/betyarjatek-720C9/ (2022. 11. 16.)Magyar néprajzi lexikon: Rabvágás
https://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-820.html (2022. 11. 16.)
https://jelesnapok.oktatas.hu/jelesnap/180
