Terápiák a korai fejlesztésben

Katona-módszer

A Katona professzor által kidolgozott módszer, az úgynevezett neuroterápia az eltérő idegrendszeri fejlődés mozgásterápiája.

Mikor van rá szükség?

A koraszülött, kissúlyú, gyenge babákat, illetve ha a születésnél valamilyen veszélyeztető tényező vagy szövődmény lép fel (elhúzódó szülés, oxigénhiányos, vérzéses vagy gyulladásos állapot, stb.), a kórházból fejlődés-neurológiai kivizsgálásra utalják. Abban az esetben is kerülhetnek ide babák, ha a szülők azt tapasztalják, hogy a kicsi mozgásfejlődése elmarad a várhatótól, hogy figyelmi vagy kontaktusfelvételi problémákat mutat, esetleg nem eszik rendesen. A problémára gyanakodó szülők a körzeti gyermekorvostól kaphatnak a vizsgálatra beutalót.

Ha a fejlődés-neurológiai kivizsgálás megállapítja a kóros irányú idegrendszeri fejlődést, a Katona professzor által kidolgozott módszert kezdik alkalmazni. Ez a módszer a csecsemő idegrendszerének automatikus mozgás-szabályozását aktiválja, s lényegében a kicsiknél még meglévő elemi mozgásminták gyakoroltatásán alapul. A mozgásterápiát maga a szülő tartja a kezében, akit a szakemberek megtanítanak a módszerre, és ezután otthon szigorú napirend szerint többször is végzi a gyakorlatokat gyermekével. Havonta kontrollvizsgálaton jelentkeznek, ahol a szakemberek ellenőrzik, illetve módosítják a terápiát a baba fejlődésének megfelelően. Minél korábban kerül a gyermek kivizsgálásra, annál hamarabb kezdhető el a terápia, s annál hatékonyabb a kezelés. Lehetőség szerint ideális lenne, ha ez már az első 3 hónapban megtörténne, de 6-7 hónapos korig még jó eredményességgel lehet elkezdeni a terápiás munkát. Egy éves korig vesznek fel gyerekeket, és másfél-kétéves korukig viszik őket tovább.

Pető-módszer

A Pető-féle konduktív fejlesztő eljárás pedagógiai alapú módszer, a központi idegrendszeri mozgássérültek rehabilitációjában használják. A konduktív nevelés a sérült személy aktivitására épít. Megtanítja, rávezeti őt a mozgásfolyamatok elvégzésére. A konduktív pedagógia jellegzetessége a csoportos munka, de egyéni fejlesztést is végeznek. A foglalkozásokon a konduktor segítségével a szülő közvetíti a gyermek felé a feladatokat. Ez az együttműködés azért is szükséges, hogy a család lássa, a mozgásfejlesztésen túl nagyon fontos a tanultak alkalmazása a hétköznapi életben, a mindennapos tevékenységekben.

Egy előzetes vizsgálattal nézik meg, hogy alkalmas-e a gyermek a konduktív nevelésre, de ezt a vizsgálatot abban az esetben végzik csak el, ha az orvosi papírok, a szakorvosi diagnózis már a kezükben van. Az intézetbe kerülő kisbabák, kisgyermekek komplex nevelésben vesznek részt, mely a mozgástevékenységet, az értelmi fejlesztést, az önellátást, a manipulációt és a játéktevékenység kialakítását is magában foglalja. Része a korai beszédfejlesztés, a testséma kialakítása, a gyermekek ismereteinek bővítése, a családi nevelés segítése, a felkészítés az óvodai nevelésre. Az ambuláns ellátásban 6-7 hónapos korig egyéni tanácsadást végeznek, ezután kerül sor a csoportos foglalkoztatásra. Vidékiek, illetve a szállítást megoldani nem tudók számára bentlakó mamás csoportot is működtetnek, ahol tömbösítve kapják az ellátást a gyerekek, 3-4 hét alatt készítve fel őket az integrációra.

A Pető Intézetben nemcsak terápiás munka folyik: itt képezik az anyaintézményben és az országos hálózatban dolgozó konduktorokat is.

DSGM- terápia

Dévény Anna mozgásfejlesztő eljárását, közismert nevén a DSGM terápiát (Dévény speciális manuális technika-gimnasztika) a szülési oxigénhiányos idegrendszeri károsodásban szenvedő, valamint az ortopédiai problémákkal küzdő gyerekeknél (gerincferdülés, csípőficam, dongaláb) kezdték alkalmazni. A módszer abból a jelenségből indul ki, hogy a mozgássérüléssel együtt járó inaktivitás az izmok és az inak zsugorodását vonja maga után. Ha ez a természetellenes állapot rögzül, a mozgást akadályozza. Ezen egy speciális, kézzel végzett technikával próbálnak segíteni, fellazítva az izom- és ínzsugorodásokat és a letapadásokat. Így igyekeznek visszaállítani az izom-, ín- és kötőszövet természetes állapotát, működőképességét. Másrészt a mozgássérüléssel járó kóros tartások kóros izomhelyzetet is eredményeznek, aminek megszüntetése szintén a terápia feladata.
Ugyanakkor a DSGM direkt idegrendszeri stimulálással próbál erőteljes hatást elérni azzal, hogy az inakat, amelyek az idegrendszer perifériás részét képezik, manuálisan ingerlik. Az inger eljut az agyba, és visszacsatolás révén az izmok működését indítja be.

Az idegrendszeri sérülések következtében kialakult kóros ízületi és izomállapotok, a túl laza (hypoton) vagy túl feszes (spasticus) izomtónus esetében minél korábban érdemes elkezdeni a terápiát a nagyobb eredményesség érdekében. Hypoton gyerekeknél legkésőbb 12, spasticusoknál legkésőbb 5 hónapos korig látják elengedhetetlennek a kezelés megkezdését, bár nagyjából 2-3 éves korig később is sokat lehet javítani az állapoton: a meglévő mozgás minőségének javulása még várható, de új mozgások beindítására kevés az esély.

HRG terápia

A Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika vízben végezhető mozgásfejlesztő terápia, az idegrendszer szabályozásának normalizálódását segíti elő. A megkésett, eltérő mozgás, beszéd és értelmi fejlődés, figyelemzavar, eltérő aktivitás, mozgássérültség, érzelmi kötődési- és beilleszkedési problémák kezelésére, kezdeti tartási hibák korrigálására vállalkozik. Minden HRG-fejlesztést alapos vizsgálat előz meg, aminek segítségével a gyermek idegrendszeri érettségének fokát állapítják meg. Saját kidolgozású fejlődési skálát, illetve vizsgálati eljárást használnak. 3 hónapos kortól fogadják a koraszülött babákat, illetve a többi csecsemőt, és elmaradás esetén a legfontosabb feladatokat betanítják, majd 1-2 hetente kontrollálják. Az uszodai fejlesztések során 60 egymásra épülő és fokozatosan nehezedő kezdő feladat segíti az idegrendszer érését. A fejlesztés addig tart, míg a kontrollvizsgálatok azt nem mutatják, hogy életkorának megfelelő teljesítményt produkál a baba. Később a csoportos mozgásfejlesztésen van a hangsúly. Így 6-8 hónapos, volt koraszülött, szülés közben vagy közvetlenül utána központi idegrendszeri sérülést szenvedett, lelassult pszichomotoros fejlődésű, eltérő izomtónusú (hypoton, spasztikus) kisgyermekek édesanyjukkal együtt vízi csoportos fejlesztésen vehetnek részt, majd az idegrendszeri érettség szintjének megfelelően szervezett csoportokba kerülnek a gyerekek. A módszer szárazföldi változata a TSMT (Tervezett Szenzomotoros Terápia).

Természetesen sokkal bővebb a mozgásterápiás eljárások tárháza, a gyógytorna, a szomato-pedagógiai beavatkozások, a Bobath módszer, gyógyúszás, gyógylovaglás stb. színesíti a palettát. A terápiák kiválasztása a sérülés típusától, súlyosságától, a gyermek korától, az ellátó intézmény rendelkezésére álló szakemberek ismereteitől és az eszközellátottságtól is függ.