Hogyan válasszunk óvodát?
Az óvodás évek nemcsak a gyermek értelmi fejlődésében meghatározó jelentőségűek, de legtöbbjük számára az első közösségi élményeket is hordozzák. Fontos tehát, hogy megfelelő helyet találjunk gyermekünk számára. A kínálat egyre színesebb, hiszen a szülők az önkormányzati fenntartású intézmények mellett már választhatnak az alapítványi, az egyházi és a magánfenntartású óvodák közül is.
A legfontosabb az óvodaválasztásnál a fizikai és nevelési környezet. Ezt igazán csak személyesen tudjuk felmérni. Legtöbben a lakóhelyükhöz vagy munkahelyükhöz közeli óvodát választanak, hogy a gyermek óvodába vitele és elhozatala ne terhelje meg túlságosan a családot. De számos további szempontot is érdemes mérlegelni: fontos, hogy az óvoda biztosítson lehetőséget a szabad levegőn való játékra s a nyugodt pihenésre. Ne legyen zajos, piszkos az óvoda környezete, legyen biztonságos játékokkal felszerelt, gondozott, zöld kertje, s a termek elég tágasak, barátságosak és világosak legyenek. Ezeket bármikor ellenőrizhetjük saját magunk. Lessünk be az udvarra, amikor játszanak a gyerekek! Figyeljük meg, mennyire élénkek és vidámak, s hogy az óvónők egymással beszélgetnek-e, vagy a gyerekekre figyelnek. Érdemes elbeszélgetni az óvoda vezetőjével, akár egy ilyen spontán bekukkantás ürügyén, de egyeztethetünk külön időpontot is. Kérdezzük meg az óvoda napirendjéről, a reggeli, délutáni és nyári ügyeletek rendjéről, a csoportok nagyságáról, a szülők iránti elvárásokról!
A részletek is fontosak!
Érdemes rákérdezni, hogy milyen létszámúak a csoportok. A törvény az óvodai csoport maximális létszámát 25 főben határozza meg. A nagyon kicsi csoportlétszámot elsősorban magánóvodák tudják biztosítani. Ez akkor lehet fontos, ha a gyermek sok figyelmet igényel. Választási szempont lehet az is, hogy (életkor szerint) osztott vagy osztatlan csoportban zajlik a foglalkozás. Az osztatlan vagy vegyes csoportokban a gyerekek vegyes életkorúak. Vannak olyan vélekedések – ezt vallják többek között a Montessori elvei alapján működő óvodák is –, hogy a vegyes csoportok kedvezően hatnak a gyermek társas készségeinek (ma úgy mondjuk, szociális kompetenciáinak) fejlődésére, hiszen megtanul többféle korcsoporttal együtt élni. Ez valóban vonzó lehet, ha rendelkezésre áll a megfelelő nevelési környezet és a felkészült pedagógusok. (Nem mindegy, hogy az óvoda tudatosan vállalt nevelési koncepciója az osztatlan csoportok működtetése, vagy az alacsony gyermeklétszám miatt „csúsztak bele” ebbe a megoldásba.) Ugyanakkor társas szempontból az osztatlan csoport nem feltétlenül jobb, csak más. Hiszen például egyenrangú barátokra lelni éppen az osztott csoportban nyílik lehetőség.
Újabb adatok
Az óvodai férőhelyekről és a csoportok számáról-létszámáról újabb adatokat itt olvashatnak.
Az alábbi táblázat segít elhelyezni, hogy az általunk választott óvodában - az országos adottságokhoz képest - milyenek a csoportlétszámok. Látható, hogy az osztatlan csoportok száma növekszik; ma már a csoportok 53%-a ilyen, és a nagyobb létszámú (26-30 fős) csoportok száma is növekszik. Mindennek hátterében a csökkenő gyereklétszámból is fakadó finanszírozási nehézségek állnak (ugyanakkor az óvodások létszáma stabilizálódni látszik).
| Megnevezés | 2003/04 | 2004/05 | 2006/07 |
|---|---|---|---|
| Csoportok száma | 14 794 | 14 640 | 14 560 |
| azonos életkorú | 7 603 | 7 240 | 6 809 |
| vegyes életkorú | 7 191 | 7 400 | 7 751 |
| Csoportlétszám alapján csoportok száma | |||
| 10 főnél kisebb létszámú csoport | 476 | 417 | 235 |
| 11–20 fős csoport | 4 114 | 3 709 | 3431 |
| 21–25 fős csoport | 6 515 | 7 190 | 6909 |
| 26–30 fős csoport | 3 220 | 2 984 | 3490 |
| 31–35 fős csoport | 403 | 309 | 294 |
| 36 és magasabb létszámú csoport | 66 | 31 | 23 |
| Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2003/2004. 2004/2005. és 2006/2007. évi kötetei | |||
Fontos szempont lehet a nyári szabadságok és ügyeletek rendje. Az óvodák nyáron egy hónapig, júliusban vagy augusztusban zárva vannak. Akadnak olyan óvodák, ahol az iskolai szünetek alkalmával összevont csoportokban folyik a nevelés, ami inkább csak felügyeletet jelent ilyenkor. Az óvodák nyitva tartása is változó; fontos szempont lehet, hogy milyen korán tudják fogadni a gyereket, vagy hogy délután meddig vannak nyitva.
Napirend
Az óvodák jellemzően már reggel 6-tól fogadják a gyerekeket. Nyitáskor az egyik csoportszobában, egy ügyeletes óvónő várja a korán érkezőket, így a gyerekek egy csoportban töltik el az időt, amíg a saját óvó nénijük meg nem érkezik (óvodától függően 7 és 8 óra között).
Az óvodában nincs olyan szigorú értelemben kötelező beérkezési idő, mint az iskolában, mégis ajánlott negyed kilencig beérni, mert 8 és 9 óra között a gyermekek szabadon játszanak a csoportokban, ami a fejlődésük és társas kapcsolataik szempontjából nagyon fontos. Ezt követi a reggeli, majd körülbelül ½ 11-ig szabad és irányított játék következik (ilyenkor az óvó néni különböző tevékenységeket kezdeményez, amiben a gyermekek követik őt; így játékos ének, rajz, dráma stb. foglalkozások alakulnak ki.) Közben megérkezik a friss gyümölcs, s a tízórai után a gyerekek felöltöznek, és az udvaron folytatják a játékot. Körülbelül 12-kor ebédelnek, majd ebéd után, 13 órától következik a csendes pihenő. Azok, akik a délutánt nem töltik az óvodában, 12.30 és 13 óra között mennek haza.
A gyerekek 15 óra körül ébrednek fel, uzsonnáznak, majd a délutáni játék következik. Ilyenkor vannak a fakultatív órák (például különtorna, logopédia) is. 16.30-ig a saját csoportjukban, a saját óvó nénijük felügyeletével játszanak a gyerekek, majd ezt követően zárásig, a reggelihez hasonlóan, az ügyeletes óvónő vigyáz rájuk, amíg a szülők megérkeznek.
Óvodai nevelési program
Egyre több óvoda rendelkezik saját honlappal, ahonnan sok információt megtudhatunk; többek között elolvashatjuk az óvoda nevelési programját is. Vannak óvodák, ahol az iskolákhoz hasonlóan nyílt napokat rendeznek a szülők és gyermekek számára, s van, ahol inkább személyes találkozókra adnak lehetőséget a vezetővel vagy az óvónővel.
Az óvodai nevelési programok igen színesek lehetnek. Vannak alternatív módszerrel vagy egyéb kidolgozott nevelési programokkal operáló óvodák. Szinte minden óvoda próbál valami különöset nyújtani. Bizonyos óvodák lehetőséget adnak az anyás beszoktatásra, vannak olyan óvodák, ahol felvállalják a sajátos nevelési igényűekkel való foglalkozást. Más részük bizonyos kompetenciák, területek kiemelt fejlesztését vállalja; így találhatunk óvodát komplex művészeti nevelési programmal, vagy olyat, ahol a mozgáskultúrát vagy a zenei készségeket fejlesztik. Vannak kéttannyelvű vagy nemzetiségi óvodák, vagy az ökotudatos szemléletre hangsúlyt helyező zöld óvodák. Önmagában talán nem is ezeknek a programoknak a jellege a fontos; sokkal inkább a puszta tény, hogy az óvoda komoly erőfeszítéseket hajlandó tenni a gyermekek fejlesztésére. Természetesen erről is kérdezgessük az óvoda vezetőjét és az óvodapedagógusokat! Amennyiben az óvoda sajátos programjával kapcsolatban sok információt és példát tudnak felsorolni, akkor ezek a programok valószínűleg tényleg működnek. Amennyiben az információk halványak, túl általánosak, akkor gyanakodjunk, hogy csak egy szépségflastrommal van dolgunk...!
Hogyan tájékozódjak?
Az óvodák listája több helyen is elérhető a neten; javasoljuk a Közoktatás Információs Rendszerének használatát, illetve ezen belül a „Szülők” menüpontot, ahonnan külön listában elérhetőek a sajátos nevelési igényű gyermekeket (is) nevelő, a kéttannyelvű és a nemzetiségi óvodák.
Az itt elérhető helyeken pedig a Montessori-, Waldorf-, Freinet- és Lépésről lépésre program szerint működő óvodákról olvashatnak.
