Fókuszban a PISA eredmények
Aki járt óvodába, az jobban tanul?
Sokat hangoztatott vélemény az oktatáskutatók és közgazdászok körében, hogy a kora gyermekkori nevelésbe fektetett pénz jóval nagyobb haszonnal térül meg, mint az a befektetés, amit az iskoláztatás későbbi szakaszaira - szakképzés, felsőoktatás - fordítunk. Azok a gyerekek, akik jártak óvodába, könnyebben veszik az iskolai akadályokat is.
Egyrészt könnyebben beilleszkednek az iskolai közegbe, hiszen már nem teljesen ismeretlen számukra. Másrészt, rendelkeznek az írás-olvasás, számolás tanulásához szükséges kompetenciáikkal, így jobban teljesítenek azokkal szemben, akik nem voltak óvodások.
A háromévente végzett PISA felmérések amellett, hogy a diákok szövegértési, matematikai és természettudományos kompetenciáit mérik, sok-sok adatot gyűjtenek a diákok hátteréről is. Az egyik ilyen adat, arra vonatkozik, hogy részesült-e az adott tanuló bármilyen kora gyermekkori nevelésben. A 2009-es PISA felmérés eredményei szerint az OECD országokban tanuló diákok átlagosan 72 százaléka mondta azt, hogy legalább egy évet járt óvodába, vagy más, hasonló jellegű intézménybe az iskola előtt.
Vannak persze olyan országok, ahol az iskola előtti nevelés majdnem általános, ilyen pl. Belgium, Franciaország, Magyarország - lásd a keretes ábrát -, Izland, Japán, illetve Hollandia. Ezekben az országokban a gyerekek több mint 91 százaléka nyilatkozott úgy, hogy járt óvodába.
Az általános óvodáztatás ellenére nagy területi különbségeket tapasztalhatunk. Észak-Magyarországon jóval kevesebben járnak három évig óvodába, mint az ország más régióiban. Az iskolába lépők közül 3 évet óvodába járók aránya itthon (%) |
Forrás: KIR-STAT 2009/2010 alapján a szerző számításai |
A másik végletet Törökország képviseli, ahol a gyerekek kevesebb, mint harmada - 30 százalék - nyilatkozott hasonlóan. Kanadában, Írországban, Chilében és Lengyelországban a tanulók kevesebb, mint fele részesült iskola előtti nevelésben.
A PISA adatok alátámasztják a közgazdászok, oktatáskutatók véleményét a kora gyermekkori nevelés magas fokú megtérüléséről. Azok a gyerekek, akik legalább egy évet jártak óvodába, átlagosan 54 ponttal teljesítenek jobban a PISA szövegértési tesztjén, mint azok, akik egyáltalán nem jártak óvodába vagy más ilyen jellegű intézménybe. Ez a különbség több mint egy iskolai tanévnyi (39 pontos) lemaradásnak felel meg.
Fontos megjegyezni, hogy a különbségek legtöbb esetben akkor is jelentősek maradnak, ha figyelembe vesszük a családi hátteret. Az OECD országokban a valóban az óvodának - és nem a családi háttérnek - köszönhető átlagos különbség még így is közelíti az egy tanévnyi lemaradásnak megfelelő pontértéket (33 pont).
A legnagyobb különbségeket mutató országok közé tartozik Izrael, Belgium, Olasz- és Franciaország, ahol a családi háttér figyelembe vétele után is legalább 60 pontos különbség van egy óvodába járt, illetve nem járt diák szövegértési teljesítménye között. Észtországban, Koreában, Finn- és Horvátországban, Litvániában és az USA-ban viszont úgy tűnik, hogy nincs különbség az óvodai nevelésben részesült, illetve abból kimaradt gyerekek teljesítménye között. Ez arra is utalhat, hogy ezekben az országokban a komprehenzív oktatás révén jobban tudják kompenzálni a kezdeti hátrányokat, míg a szelektívebb rendszerek felerősítik a meglévő különbségeket.
Itthon, a családi háttér figyelembe vétele után 36 pontos különbség mutatkozik egy óvodába járt, illetve nem járt diák teljesítménye között, ami megfelel az OECD átlagnak és hasonló például a svéd eredményekhez.
A számok alapján azt a következtetést vonják le az elemzők, hogy ott a legerősebb az óvodáztatás hatása, ahol sokat is fektetnek ebbe a területbe, vagyis ahol a kisgyerekek kis létszámú csoportokban, sokan és sokáig járnak óvodába.