A települések harminc százalékában még mindig nem működik óvoda
A nemsokára életbe lépő három éves kori kötelező óvodáztatás fényében érdekes, hogy bár az óvodáztatási arány Magyarországon európai összehasonlításban magasnak mondható, mégis 927 településen még mindig nincs óvoda, és az észak-magyarországi régióban ahol az országos átlagnál nagyobb arányban vannak kisgyermekek, relatíve alacsony a három évig óvodába járók aránya.
A 2009/2010-es oktatásstatisztikai adatok szerint a magyarországi települések 29 százalékában (927 településen) nem működött óvodai ellátás. Az európai összehasonlításban is magas óvodáztatási arány mellett is igaz, hogy éppen a romák által sűrűbben lakott régiókban az óvodáztatás alacsonyabb arányú. Az általános iskola előtt három évet óvodában töltött gyerekek aránya az észak-magyarországi régióban a legalacsonyabb.
Az iskolába lépők közül 3 évet óvodába járók aránya
Forrás: KIR-STAT és Gáti Annamária számításai
Nagyításért kattintson a térképre!
Tovább rontja a helyzetet, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek aránya az óvodákban elsősorban a három, romák által sűrűbben lakott régióban magas. Ez az arány ráadásul évről évre nő, az északi régiókban meghaladja a gyerekek egyharmadát. Az óvodai túlzsúfoltság jelei is éppen ezekben a régiókban mutatkoznak, ami összevetve azzal az információval, hogy a három évet óvodába járók aránya itt alacsonyabb, arra utal, hogy itt egész biztosan férőhely probléma is van.
Kérdés, hogy a három éves kortól kötelező óvodáztatás ezen térségekben hogyan tud megvalósulni. Egyelőre nem hallani kiterjedt óvodaépítési programokról ezekben a megyékben. Másrészt az is igaz, hogy a férőhely problémán túl bizony keresleti okok is állnak az alacsonyabb arányú óvodai részvétel mögött. Így nem csak férőhelyeket kell bővíteni, de az óvodapedagógusok és a hátrányos helyzetű szülők közötti kapcsolaton is javítani kellene, hogy kiépüljenek a „bizalom kis körei”. Ez pedig bizony igen sokáig tart, de láthatólag még el se kezdtük.
