Sérült gyermek a családban
A korai fejlesztés intézményei
A sérült kisgyermeket nevelő szülők sokszor teljesen tanácstalanok, hová fordulhatnának ellátásért. Sem a kórházak szülészetén, sem a koraszülött-, újszülött-, illetve csecsemőosztályokon, sőt a házi gyermekorvosok és védőnők kezében sincs olyan lista, amely tartalmazná a korai fejlesztést végző intézményeket. Sajnos a gyakorlatban az információ fordított irányban áramlik: a házi gyermekorvosok és védőnők is inkább azoktól a szülőktől értesülnek a lehetőségekről, akik már eljutottak valamelyik ellátóhoz, és tapasztalataikról beszámoltak nekik.
A sérült kisgyermeknek jár a korai fejlesztés!
Szakértői bizottság
Az országos bizottságok egy-egy fogyatékossági területre kiterjedő vizsgálati jogkörrel rendelkeznek, így létezik: Látásvizsgáló-, Hallásvizsgáló-, Mozgásvizsgáló- és Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság.
Az egészségügyi intézményekben nyújtható segítségen túl a közoktatási törvény is gondoskodik arról, hogy az érintett gyermekek ellátásban részesüljenek. Ha a szakértői és rehabilitációs bizottság megállapítja igényjogosultságukat, számukra különleges gondozás keretében, állapotuknak megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátást, korai fejlesztést kell biztosítani. Korai fejlesztésre azok a gyermekek jogosultak, akik elmaradást mutatnak a mozgásfejlődés, az értelmi fejlődés, a kommunikáció, a beszédfejlődés, a szociális, érzelmi fejlődés, a figyelem, magatartás és/vagy a látás, hallás területén, s a szakértői vélemény sajátos nevelési igényűnek minősíti őket.
A szakértői bizottságok a megfelelő ellátó intézményt is kijelölik a gyermek számára, vagy pedig utazó tanári hálózat segítségével, saját otthonában szervezik meg a fejlesztését. A szakértői bizottságok csak olyan intézményeket jelölhetnek ki ellátó helyként, amelyek rendelkeznek az Oktatási Minisztérium azonosítójával (OM kóddal). Ez a szakmai garancia arra, hogy az intézmény megfelel a korai fejlesztés és gondozás követelményeinek. A rendszert azért nehéz átlátni, mert sokféle intézmény vállalkozik a feladatra: például a korai fejlesztő és gyógypedagógiai tanácsadó központok, a speciális bölcsődék, a fogyatékosok ápoló, gondozó otthonai, a pedagógiai szakszolgálatok, az egységes gyógypedagógiai módszertani központok vagy a konduktív pedagógiai intézmények. Ezeknek az intézményeknek a földrajzi elhelyezkedése eléggé esetleges, és szakmai működésük is meglehetősen különböző. Tovább színezik a képet a korai fejlesztés egyéb színterei: a magánellátók, az alapítványok, valamint a kórházak utógondozó részlegei stb.
Korai fejlesztő központok
Bár ideális lenne egy országos korai fejlesztő centrum-hálózat kiépítése, sajnos ez még várat magára. Így, bár több korai fejlesztő központ is működik (részben alapítványi fenntartásban), sajnos ezek ma még nem hozzáférhetőek mindenki számára. Korai fejlesztő, illetve rehabilitációs centrumok működnek többek között Budapesten, Debrecenben, Szegeden, Kaposváron, Pécsen, Székesfehérváron, Békéscsabán. Ezekben a központokban komplex vizsgálattal mérik fel a gyermeket, egyénre szabott, tervszerűen felépített fejlesztő és terápiás programot kínálnak, s emellett tanácsadó szolgáltatást nyújtanak a szülőknek.
Az értelmi fejlődés elmaradásával, mozgásproblémával, megkésett beszédfejlődéssel, viselkedészavarral, hallás-, látásproblémával, az étkezéssel, alvással, szobatisztasággal kapcsolatos problémával küzdő gyermekek szülei fordulhatnak hozzájuk. Vannak más, nem centrum-szerűen, de alapítványi fenntartással működő ellátó intézmények, amelyek egy-egy terápiás módszerre épülnek vagy egy-egy fogyatékossági területtel foglalkoznak. Sokszor a szülők hamarabb eljutnak ezekbe az intézményekbe, mint a szakértői és rehabilitációs bizottságokhoz. Innen küldik azután őket a bizottsághoz, hogy a megfelelő szakértői vélemény birtokában elkezdjék velük a terápiás munkát. A szakértői vélemény azért is elengedhetetlen, mert az ellátó intézmény ennek alapján kapja meg a gyermek fejlesztése utáni állami normatívát.
Speciális bölcsődék
Több bölcsődében működik olyan speciális csoport, ahol eltérő fejlődésű gyermekeket fogadnak. Egyénre szabottan, sérülés-specifikusan foglalkoznak a gyerekekkel. A gondozási folyamatba beépítve egyéni és csoportos fejlesztést is végeznek. Általában valamilyen mozgásfejlesztést végző szakember: konduktor, gyógytornász, gyógypedagógus, vagy gyermekneurológus segíti a munkát. A fejlesztő munka lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a gyermekeket megpróbálják az óvodai nevelésre felkészíteni. A sérült gyermek felvételét húszhetes korától annak az évnek az utolsó napjáig lehet kérni, amikor a gyermek az ötödik életévét betölti. A sérült kisgyermek hatéves koráig jogosult bölcsődei ellátásra.
Fogyatékosok ápoló-gondozó otthonai
Ezek az otthonok tartós bentlakást nyújtó szociális intézmények. Azoknak a sokszor súlyos, halmozottan sérült személyeknek az ellátását biztosítják, akiknek oktatása, képzése, foglalkoztatása, gondozása csak intézményi keretek között oldható meg. Alapszolgáltatásai közé tartozik az ápolás, a gondozás, nevelés, egészségügyi ellátás, habilitáció/rehabilitáció, a közoktatási feladatok ellátása, a szociális és szabadidős foglalkoztatás. Azokban az otthonokban, ahol a korai fejlesztés, gondozás feladatát felvállalják, gyakran fogadják a legkisebbeket is, így előfordul, hogy a kórházak koraszülött osztályáról közvetlenül is bekerülnek a kisbabák.
Pedagógiai szakszolgálatok
A pedagógiai szakszolgáltatás azoknak a szolgáltatásoknak az összessége, melyek a szülők, a pedagógusok és az intézmények munkáját támogatják. Így kiemelt szerepük van a különleges gondozásra, rehabilitációs célú foglalkoztatásra szoruló gyermekek esetében. Pedagógiai szakszolgálatként működik többek között a gyógypedagógiai tanácsadás, a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés, a nevelési tanácsadás, a logopédiai ellátás, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, a konduktív pedagógiai ellátás, a gyógytestnevelés. Vannak olyan egységes pedagógiai szakszolgálatok, amelyek a fentiek közül több szolgáltatást szervezetileg egységes intézményként látnak el. A korai fejlesztést végző szakszolgálatok intézményen belül szervezik meg a gyermekek ellátását, vagy ún. területi (otthoni) ellátásban oldják meg azt, utazó tanári hálózat segítségével.
Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények
Az integrációs törekvések térnyerésével a sérült gyermekek nevelésével, oktatásával foglalkozó speciális (szegregált) intézmények többsége átalakulásra kényszerült. Így jöttek létre az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények, melyek szolgáltatásaikkal segítik a befogadó iskolákban integráltan oktatott sajátos nevelési igényű gyerekek nevelését. Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények is vállalhatnak gyógypedagógiai tanácsadást, korai fejlesztés és gondozást, fejlesztő felkészítést, logopédiai ellátást, konduktív pedagógiai ellátást, gyógytestnevelést is, tehát végeredményben ugyanazokat a szolgáltatásokat végezhetik, és mind inkább végzik is, mint a pedagógiai szakszolgálatok.
Sérült gyermekek korai ellátása
A gyermek útjáról az el- látórendszerben bővebben itt olvashatnak.
Bár elsőre mindez átláthatatlannak tűnik, a rendszer nem bonyolult, csak sokszereplős. Az eljárás kulcsa a szakértői bizottságoknál van: ők biztosan, hivatalból tudnak a környék összes ellátó intézményéről. Szakértői véleményükben javaslatot is tesznek az intézmény megválasztására. A végső döntés azonban a szülő felelőssége; s ehhez a döntéshez célszerű a szakértői bizottságtól a legteljesebb információt beszerezni.
