Mégsem szervezik át lényegesen az óvodákat, de részleteket továbbra sem tudni
Balatoni Katalin köznevelési helyettes államtitkár az óvodai nevelés rendszerének átalakításáról beszélt a HÍR TV április 3-i műsorában. (Fotó: MTI Archív/Kovács Attila)
Óriási társadalmi visszhangot váltott ki az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának (ONOAP) rendelettervezete, amely az óvodás gyerekek utolsó évét alakítaná át. A témában korábban számos szakértő megszólalt, többek között dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, aki jelezte: a tervezet szakmailag egyfajta visszatérésként értelmezhető a hetvenes, nyolcvanas évekhez, amikor az óvónők írás-előkészítéseket tartottak, holott ma már sokkal korszerűbb pedagógiai módszerei vannak a gyerekek iskolára való felkészítésének. Földes Petra oktatáspolitikai elemző interjúnkban rámutatott: ez az intézkedés az első osztályos évismétlők magas számának növekedésére született válaszképpen, ám a tervezet nem a valódi pedagógiai problémára reagál, illetve nem veszi figyelembe, hogy a gyerekek közötti érettség sokszor egy átlagos négyéves és kilencéves szintje között szóródik.
A beérkező aggályokat újból megvizsgálták
Balaton Katalin az interjúban elismerte, a tervezet valóban nagy vitát szült még a szakemberek között is, ezért a Belügyminisztérium újraegyeztetett a családszervezetekkel, egyházi képviselőkkel, óvodapedagógusokat képző felsőoktatási intézményekkel, óvodapedagógiai szakmai szervezetekkel, valamint az Országos Köznevelési Tanács tagjaival. Az óvodai nevelés tervét a következők szerint módosították:
"Végül arra a döntésre jutottunk, hogy magát a fejlesztést, az iskolára felkészítő foglalkozásokat szeretnénk megvalósítani az óvodákban, de maga a csoportszervezés a fenntartó, illetve az intézményigazgató hatáskörébe fog tartozni.
A változás lényege, hogy minden gyermeknek, aki iskolába készül, összesen napi 45 percben kell biztosítani az iskola előkészítő fejlesztéseket. A változásra már 2025 szeptemberétől lehet számítani".
Fejlesztések eddig is voltak
Remélhetőleg a szabályzati szövegből ki fog derülni, hogy nem egyszeri 45 percről, hanem akár több részre osztott időről van szó. Ami tulajdonképpen eddig is így volt, eddig is volt az óvodákban iskolaelőkészítés. Lehetséges, hogy ennek részleteiben lesznek újdonságok, lehetséges hogy a korábbinál részletesebben kell dokumentálni, stb., de ezek a részletek egyelőre nem ismertek.
Új kihívások előtt a mai kor óvodapedagógusai
Azt a kritikát, hogy az óvodákat iskolásítani akarnák Balatoni Katalin visszautasította. "Nem azt szeretnék, hogy a nagycsoportos óvodások feladatlapokat oldjanak meg, vagy matematikai műveleteket végezzenek, hanem a mese, a tánc, a játék által, az óvodások életkorának való fejlesztésben vegyenek részt. A helyettes államtitkár nem részletezte, hogy ez mennyiben jelentene változást az előzőekhez képest, hiszen iskolaelőkészítő foglalkozások eddig is ilyenek voltak.
Elismerte: az akár többéves kognitív különbségekkel bíró óvodás gyerekek nagy kihívást jelentenek az óvodapedagógusok számára, amiért Balatoni Katalin nagyrészt a fokozott képernyőhasználatot és a mögöttünk álló világjárványt teszi felelőssé, hozzátéve azt, hogy nem magyar sajátosságról, hanem világszintű jelenségről van szó.
"Az elmúlt öt évben nagyon sokat változott az, hogy a gyerek milyen készségszinttel érkeznek be már az óvodába".
Kifejtette: Nagyon nagy mértékű a visszaesés a gyerekek beszédkészsége, mozgáskészsége, szociális kompetenciái között, ezért más-más érettségi szintről indulnak. Az óvodapedagógusok az eddigi megszokott feladatukhoz, tudásukhoz képest éppen emiatt állnak új feladat előtt, azaz a helyettes államtitkár ismét nem részletezte a differenciálás mikéntjét.
Szülői Hang: "Nagyobb, differenciáltabb odafigyelésre van szükség"
Miklós György a Szülői Hang Közösségének alapítója elmondja: "A kormányzat a széles körű tiltakozás hatására hátrált meg, és emiatt nem vezetik be mégsem a botrányos óvodai változtatásokat, amely az óvoda utolsó évének iskolásítását és az összeszokott vegyes csoportok szétzilálását jelentette volna – ezt a mostani bejelentésből lehetett megtudni. Elvárjuk, hogy a fenntartók se avatkozzanak be az óvodák szakmai döntésébe a csoportok szervezését illetően".
Hozzátette:
"Az átszervezés nem is vezethetett volna eredményre, hiszen az óvoda-iskola átmenet nehézségeit elsősorban az iskolákban lehetne megoldani: inkább az iskolakezdést kellene rugalmasabbá, játékosabbá tenni, hogy fokozatosabb legyen az átmenet és a gyerekek szükség esetén külön szakemberek bevonásával nagyobb, differenciált odafigyelést kaphassanak".
