Sok kisgyermek már az első születésnapja tájékán izgalmasnak találja a zsírkrétával, papírral való foglalatosságot. Ekkor a "rajzolás" még kimerül a firkálásban, a vonalak lendületes ide-oda húzogatásában, és majd csak két-három éves kor körül rendeződnek a kivehetetlen krikszkrakszok vonalakká és körökké. Négyéves kor táján az alkotások egyszer csak részletesebb képpé kezdenek alakulni. 5-6 éves korú gyerekeknél pedig már kialakul a testtudat, ami az emberábrázolásoknak lesz az alappillére. Ha egy kisgyermek nem rajzol, firkál, színez az "életkorának megfelelően", annak több oka is lehet. Ezeket vesszük sorra.

Miért nem rajzol?

• Különböző fejlődési ütem: a gyerekek – mint minden másban – a rajzkészségeik terén is különbözőképpen fejlődnek. Egyes gyerekek korán ceruzát ragadnak, és örömmel ontják a rajzaikat, míg mások kevésbé szívesen ülnek le rajzolni, helyette viszont nyelvi fejlettségben előzik meg a kortársaikat.
   
• Más érdeklődési terület: ha a kisgyermeket 15 hónapos korában nem köti le a rajzolás, értsd firkálás, akkor lehet, hogy inkább más játékok iránt érdeklődik, tehát a rajzolás elmaradása miatt ebben a korai életkorban még teljesen felesleges aggódni.
   
• Balkezesség: ha a gyermekünk kimondottan szeret rajzolni, de úgy látjuk, hogy nem az életkorának megfelelően rajzol, ügyetlenül színez, akkor felmerülhet a balkezesség gyanúja is. Kétéves kortól a gyerekeknél kialakul a domináns kéz, amit a szülő nem biztos, hogy meg tud állapítani. A kisgyerek ilyenkor még másokat utánoz, és előfordulhat balkezessége ellenére, jobb kezébe veszi a ceruzát.
   
• Koraszülöttség: ha egy kisgyermek koraszülött volt, akkor egyes motoros mérföldkövek késhetnek. Ebben az esetben a rajzolás iránti érdeklődés és a rajzolás képessége időbeli késéssel fog kialakulni.
   
• Idegrendszeri éretlenség, eltérő idegrendszeri fejlődés: a rajzolás hiánya utalhat az idegrendszer diszharmonikus működésére, ami a jobb és bal agyfélteke idegi kapcsolatainak alul- és felülműködésére utal. Emiatt a gyereknek nemhogy nem okoz örömöt a rajzolás, de az még fáraszthatja, frusztrálhatja is. Az idegrendszeri éretlenséget szakember segítségével speciális mozgásos gyakorlatokkal lehet egyensúlyba hozni.

Hova vezet a mozgáshiány?

A mozgás szerepét egyébként sem lehet elégszer hangsúlyozni. A megfelelő időben végzett megfelelő mozgás a specifikus tanulási zavarok kialakulásának megelőzésében segíthet, illetve az éppen kialakuló problémákat még idejében képes fülön csípni. Nem kell nagy dolgokra gondolni, elég, ha a kisgyerek szaladgál, csimpaszkodik, felmászik a mászókára, szökdécsel, átugorja a pocsolyát, teszi azt, ami egy kisgyereknek a feladata. Vekerdy Tamástól a következő tanácsot idézzük: "A gyerekeknek nem tornázniuk kellene, hanem rohangászni egy nagy kertben, nagy udvaron, mászható fákon, billegő pallókon". A mozgáshiány következtében bizonyos agyi pályák sorvadtabban alakulnak ki, ami hat a beszédre. Tehát a mozgás korai gyermekkorban létfontosságú.

Két év körüli gyerek rajza

Öt-hét éves gyerek rajza

Melyik életkorban mit rajzol a bölcsis, ovis kisgyerek?

Íme egy hozzávetőleges iránymutatás arra vonatkozóan, hogy a gyermeknek mikor mit „kell” tudnia rajzolni – az alábbi felsorolás egyénenként, életkoronként változhat, ne vegyük kőbe vésett előírásnak, és semmiképpen ne essünk attól kétségbe, ha a gyermekünk még nem tudja a lent felsoroltakat. Ha bizonytalanok vagyunk a gyermek rajzolási képességeit illetően, forduljunk az óvó néninkhez, aki kellő szakértelemmel tud véleményt mondani a gyermek fejlődéséről vagy a lehetséges fejlődési eltérésekről.

•     1,5-2 éves kortól a gyermek az egész karjával ökölbe vagy mancsba szorítva ákom-bákom alakzatokat rajzol, vagy erővel ütögeti a papírt, hogy pontokat és lyukakat hozzon létre.
   
•     2-2,5 éves kortól a gyermek már az első spirálokat és kör alakzatokat rajzolja, és a könyök vagy csukló használattal próbálja kiszínezni a területeket.     
   
•     2,5-3 éves kortól a gyermek egyre finomabb fogással tartja a ceruzát, és spirálokat és zárt köröket, valamint függőleges és vízszintes vonalakat rajzol, határozott kezdettel és végével.     
   
•     A 3-3,5 éves gyermeknek már elkezdik a ceruzát 3 pontos fogásban tartani.     
   
•     3,5-4 éves kortól a gyermek legalább 3 részből rajzolja az első fejet vagy ízeltlábúakat. A karok derékszögben rajzolódnak, és gyakran a fejhez kapcsolódnak.     
   
•     5-5,5 éves korától a gyermek elkezdi a nevét nyomtatott betűkkel írni. Egyes gyerekek tükrözik a betűket, ami ebben a korban még teljesen elfogadott. Szintén ebben az életkorban a gyermek az első kis alapformákat is megrajzolja, mint az egyenes vonalak, négyzetek, körök, spirálok, átlósok, X-ek, háromszögek, félkörök, ovális formák, „sárkányformák” és az első összefüggő mintákat is elkészíti.

Hogyan ösztönözzük a gyermeket a rajzolásra?

A rajzolás nem csak a fejlődési lépcsőket árnyalja nagyon kifejezően, hanem a kreatív önkifejezés egyik módja lehet. A finommotorikus készségekre azért kell hangsúlyt fektetni, mert azokra az írástanuláshoz lesz szükség. Ha gyermeke nem érdeklődik a rajzolás, festés iránt, vagy nem az életkorának megfelelő módon rajzol, színez, a a következőkkel próbálkozhatunk:

1. Ne erőltessük a rajzolást, festést, színezést: egyáltalán nem segít, ha a gyereket kényszerrel vesszük rá a kézműveskedésre, főképpen akkor nem, ha teljesen eltérő az érdeklődése. Helyette a konyhai segédkezést ösztönözzük, kérjük meg arra, hogy hámozzon, pucoljon, válogasson, aprítson, gyúrjon, formázzon, főzzön velünk minél többet.

2. A szülő is kreativkodjon: a gyerekek nagyon szeretik a szüleiket utánozni. Ha a szülők maguk is művészkednek, akkor a kisgyermek is hamarosan utánozni akarja majd a tevékenységüket.

3. Szerezzünk be kreatív rajzeszközöket: a viaszkréták kezdetben alkalmasak arra, hogy meghozzák a gyerek kedvét a rajzoláshoz. De a színes kréta, az ujjfestékek, a csillogó zselés filctoll vagy a kreatív boltokban kapható tinta még inkább belendítheti a gyerek kreativitását, meghozza a kedvet a rajzoláshoz, alkotáshoz.

4. Dicsérjünk jól: ahelyett, hogy a gyermekünk minden képét áradozva megdicsérnénk, inkább nézzük meg alaposan, mit festett a kisgyerek. Vegyük észre a legapróbb részleteket, csodálkozzunk azokra hangosan. Mondhatjuk azt: „Látszik, hogy nagyon ügyesen kidolgoztad a fa törzsét, és sokat foglalkoztál vele, mert sok vonalból áll a kérge”. „Nagyon szép kép, ügyes voltál!” dicséretet inkább hanyagoljuk.

Beszéljünk a gyermekorvossal: ha fejlődési elmaradásra gyanakszunk, beszéljünk erről a gyermekorvossal, gyógypedagógussal, óvónővel. Ők fel tudják mérni, hogy a kisgyerek motoros képességei megfelelnek-e az életkorának, illetve van-e szükség további kivizsgálásra.