Miért elengedhetetlen a népmese a mai gyerekek számára?
Generációk végtelen sora nőtt fel népmeséken, a mai kisgyerekes szülők nagy része is főképpen népmeséket hallgatott este a szüleitől, nagyszüleitől, mégis mintha egyre kevésbé lenne népszerű ma népmeséket olvasgatni, mesélni esténként. A magyar népmese napja alkalmából két kiváló szakértővel beszélgettünk arról, hogy miért lenne rendkívül fontos, hogy a mai kisgyerekeket minél több magyar népmesével ismertessük meg. (Nyitókép: NFI Nemzeti Filmintézet).
2005-ben a Magyar Olvasástársaság (HUNRA) kezdeményezésére Benedek Elek születésnapját – szeptember 30-át – fogadták el a magyar népmese napjának. Az emléknap célja, hogy felhívja a figyelmet a hazai népmesekincs értékeire. A kezdeményezés hamar népszerűvé vált, könyvtárak, iskolák, óvodák százai álltak a kezdeményezés mellé. A népmese napja alkalmából szerte az országban meséket mondanak.
Bajzáth Mária a Népmesekincstár mesepedagógia módszer, a Népmesekincstár könyvsorozat és más könyvek szerzője határon innen és túl tart előadásokat, képzéseket egyetemeken, konferenciákon, bölcsődékben, óvodákban, iskolákban és könyvtárakban, harminc éve szervez mesetáborokat, mesés programokat gyerekeknek, mesegyűjteményeket válogat. Elsőként Bajzáth Máriát kérdeztük a népmese értékeiről.
A képen Bajzáth Mária látható
Bajzáth Mária: "A népmese mintát mutat számtalan élethelyzet megoldására"
– A népmese öröm, élmény és erőforrás. Láthatóvá tett láthatatlan, kimondhatóvá lett kimondhatatlan – mondja. – Évszázadok és sok millió ember tudásából épített híd, ami összeköt varázslatot és valóságot, múltat és jövőt, embert és embert. Különleges téren és időn kívüli teret teremt, a psziché mély rétegeit szólítja meg, a hol nem volt világába vezet, oda „ahol a madár se jár”. Lehetőséget ad a gyerek (és a felnőtt) számára önmaga, más emberek, és a világ megismeréségére, tét nélküli találkozásra a jóval, rosszal, segítővel, ellenféllel. Mintát mutat számtalan élethelyzet megoldására, megválaszolja a gyerekeket (és a felnőtteket) foglalkoztató kérdéseket, oldja a szorongásaikat, félelmeiket. A népmesehősök alakja és útja erősíti az önbizalmat és életbátorságot, az élet természetes részévé teszi a kudarcot. A tündérmesék hősei háromszor, vagy akár többször is útnak indulnak a célért, a legnehezebb próbák ellenére is kitartóak. Legyőzik a sárkányt vagy az óriást, kicselezik az ördögöt, szembenéznek a boszorkánnyal – fogalmaz Mária.
– A népmese gazdagítja a szókincset, fejleszti koncentrációs képességet és a szövegértést, segíti az olvasóvá nevelést. Gazdagítja a képzeletet, fantáziát, támogatja az érzelmi intelligencia mellett a nyelvi, naturalista, intra- és interperszonális intelligencia fejlődését, az elemző-rendszerező képességet. Úgy ad át tudást, hogy közben szórakoztat, minőségi együtt töltött időt, örömteli élményt nyújt – teszi hozzá.
Klitsie-Szabad Boglárka néprajzkutató, mesemondó a Meseszó Magyar Mesemondó és Szövegfolklór Egyesület elnöke hozzáteszi: a mesemondásra nem csupán fejlesztő eszközként érdemes tekinteni, hiszen eredetileg többnyire a szórakoztatás, az örömszerzés volt a célja. A szakember szintén fontosnak tartja, hogy a gyermekeinknek minél több népmesét olvassunk.
A képen Klitsie-Szabad Boglárka látható.
Klitsie-Szabad Boglárka: "A mese jó, mert néha vicces, néha szomorú, mert szép, mert gyönyörködtet"
– A népmese és a hozzá tartozó tevékenységek, az élőszavas mesemondás vagy akár a meseolvasás is hasznos dolog. Hogy mesteremet, Csipkés Vilmos arlói mesemondót idézzem: „az műveltséget csinál”. Szintén ő mondta: „ez szórakozás”. Egy kapcsolódási pont ember és ember között, egyféle közösségteremtő művészet a mesemondás. Azonban a népmesékre sem érdemes csupán fejlesztő eszközként tekinteni. A beszélőközösségekben a népmesék elmondása és meghallgatása valamikor régen szórakozási forma volt. Nem volt televízió, nem volt internet, és nem csak a népmesékben rejlő tudás, érték vagy anyanyelvi bravúrok miatt meséltek vagy hallgatták a meséket, hanem azért, mert a mese jó, mert néha vicces, néha szomorú, mert szép, mert gyönyörködtet és szórakoztat. Napjaink mesemondói, a Meseszó Egyesület mesélői is erre törekednek: szórakoztatni, gyönyörködtetni, történeteket, népmeséket megosztani mindenkivel gyerekkel és felnőttel egyaránt – mondja Boglárka.
