Nem akar beszélni a baba, kisgyerek? Ezek a megkésett beszédfejlődés jelei!

A korai életévektől kezdődően, a gyermekkoron keresztül a környezettel való érintkezés során sajátítjuk el. Ám a legjobb környezeti hatások ellenére is előfordulhatnak nyelvfejlődési zavarok, beszédhibák. A nyelvi zavar enyhébb formája a megkésett beszédfejlődés.

Körülbelül 2 hónapos koruk körül a babák magánhangzókat kezdenek hallatni, elkezdik nyelvünket gyakorolni, és hangjuk intenzitását is képesek változtatni. Általában 4 hónapos korukban csendül fel először egy-egy hangosabb nevetés, és 5 hónapos koruktól kezdik a körülbelül 9-10 hónapos korukig tartó gagyogást. Ennek során ciklikusan ismételgetnek pár betűs hangsorokat, melyek egyre rövidülnek, és egyéves életkor körül elhangzik az első, tudatosan kimondott szó is.

Megkésett beszédfejlődés, azaz alália

Az anyanyelv elsajátításának üteme nagy eltéréseket mutathat az egyes gyermekek között. Éppen ezért felesleges összehasonlítani a gyerekek fejlődését. Általában akkor beszélünk a beszédindulás késéséről, ha 2,5-3 éves kor után – ép hallás és ép értelem mellett – a gyermek még nem birtokol 50 szavas expresszív szókincset. Ez a feltétele annak ugyanis, hogy szókombinációkat hozzon létre. Ennek hiányában a megkésett beszédfejlődés, az alália állapota áll fenn.

A lányok és a fiúk beszédfejlődésének indulása is különbségeket mutat, hiszen a lányoknál már korábban fel kell figyelnünk bizonyos jelekre. Problémára utal, ha a lánygyermek 18 hónaposan, a kisfiú 2 évesen még nem mond szavakat, vagy ha kislányunk 2 éves kora körül, illetve fiunk 2,5 éves korára nagyjából csak 20 szót használ, vagy már hónapok óta nem növekszik az általa használt szavak száma.

Mi lehet a megkésett beszédfejlődés oka?

•     genetika
•     a szülési sérülés
•     a koraszülöttség
•     a különböző fertőző betegségek
•     környezeti tényezők, mint az ingerszegény környezet, a testvérsorban elfoglalt hely, és természetesen az a körülmény, ha keveset beszélnek a kisgyermekhez.

Minél hamarabb történik meg a megkésett beszédfejlődés felismerése, annál nagyobb eséllyel korrigálható, annál valószínűbb, hogy az elmaradás teljesen vagy jórészt behozható, és a későbbi tanulási kudarcok megelőzhetők.

EZ IS ÉRDEKELHET: Mi az a virtuális autizmus? Mi okozza? Elkerülhető?

Megkésett beszédfejlődés jelei

•     ha a csecsemő keveset gagyog
•     gagyogása egyhangú
•     ha beszédfejlődése megreked az első szavaknál, vagy meg sem indul
•     ha egyszerűsíti a szavakat (például csak az első szótagot mondja ki)
•     ha a kisgyermek elhagyja, vagy helytelenül használja a ragokat, képzőket
•     ha szókincse csak a 3. életév végére kezd lényegesen gyarapodni, és még 4-5 éves korban is szegényes
•     előfordulhat nála tartós pöszeség, dadogás, hadarás is
•     jellemző lehet a szótalálási és mondatszerkesztési nehézség
•     a későbbiekben is megmutatkozó, nyelvtanilag is helytelen beszéd

Összefügghet a beszédfejlődéssel a mozgás fejlődése is: veszélyeztetett lehet a megkésett beszédfejlődésre az a kisgyermek, akinek a mozgásfejlődésében késés mutatkozik - például másfél évesen kezd el járni -, vagy akinek fejlődéséből egy-egy szakasz – például a mászás – kimarad.

Mi a teendő?

Fontos, hogy minél többet, és lehetőleg minél korábban beszéljünk a gyermekhez, hiszen vizsgálatok bizonyítják, hogy már a magzat is képes az anyai hang más hangoktól való megkülönböztetésére.
Meséljünk, mondókázzunk, énekeljünk sokat együtt!
Ne utasítsuk el, hogyha mutogatva közöl valamit, azt a látszatot keltve, mintha nem értenénk őt, mintha csak a szavait lennénk képesek megérteni! Ezzel csökkentjük a kicsi közlési vágyát, és éppen az ellenkezőjét érjük el annak, amire valójában törekszünk.
A közös tevékenykedések közbeni beszélgetések, az általunk kitalált vagy éppen olvasott mesék pótolhatatlanok.

Kihez forduljunk, ha problémát észlelünk?

Ha aggódunk a gyermek beszédfejlődésének elmaradása miatt, keressünk fel:

•     logopédust, aki 3 év alatti gyermekek beszédindításával is foglalkozik
•     korai fejlesztéssel foglalkozó intézményt, korai fejlesztő központot, ahol a megfelelő segítséget megadják
•     a pedagógiai szakszolgálatok logopédiai intézményegységeit, illetve logopédiai szakszolgálatot

A Kölöknet szakértője: Dr. Kereki Judit, PhD – közgazdász, gyógypedagógus. Közel 20 éve foglalkozik a kora gyermekkori intervenció kérdéskörével, különös tekintettel az intézményrendszer működésére és annak fejlesztési lehetőségeire.

Fotó: 123RF
Forrás: Kölöknet archív