Óvoda

Ezeket tudja már a nagycsoportos ovisod?

Az óvó nénik gondos kezei között számos gyerek megfordul, hatalmas tapasztalattal rendelkeznek arról, hogy mit kell tudnia egy kisgyereknek majd az iskolára. Szülőként nyugodtan kérjük ki az óvó nénink véleményét gyermekünkről, és bízzunk meg a szakmai tudásukban.

Addig is álljon itt egy hivatalosnak semmiképpen sem tekinthető miniteszt, ami segíthet képet kapni a gyermekünk értelmi-érzelmi-szociális állapotáról. Akkor se csüggedjünk, ha még nem megy minden neki a felsoroltak közül, hiszen a gyerekek egyrészt különböző ütem szerint érnek, másrészt kettesével tudják szedni a fejlődési lépcsőket, így akár egy nyár alatt is képesek hatalmasat fejlődni.

A lenti felsorolásban említünk olyan fejlődési területeket, amiket finoman tud ösztönözni a szülő, és szerepel olyan is a listában, ami csak magától fog alakulni.

Ezeket tudja már a nagycsoportos ovisod?

1# Fogat mosni

Minél korábban szoktatjuk hozzá gyermeket a fogmosáshoz, annál könnyebb és magától értetőbb lesz a gyerek számára a fogápolás fontossága. A fogmosás lehet közösen eltöltött szórakoztató tevékenység is, mossunk egyszerre fogat, használjunk színes fogkefét, homokórát, hallgassunk vidám fogmosó dalokat.

2# Egyedül aludni kispajtásoknál, rokonoknál

Máshol tölteni az éjszakát a gyerekkor egyik legizgalmasabb élménye lehet, ha ezt a gyerekkel pozitív légkörben ismertetjük meg. Ha a kisgyerek úgy érzi, hogy egyedül is ott tud aludni a nagyinál anya nélkül, akkor az ilyen élmények gazdagítják és erősítik az önbizalmát. Ellenben, ha visszahúzódóbb típus, akkor ne erőltessük mindenáron az ottalvást. Egyik remek módja a fokozatos rávezetésnek, ha kezdetben még csak egy hosszabbra nyúlt estét tölt a barátoknál, rokonoknál, és későn megyünk érte.

3# Játékban veszíteni

A játékok egyrészt megtanítják a gyerekeket arra, hogy mindannyiunk számára az a legjobb, ha a szabályokat közösen betartjuk, másrészt játék közben akkor járunk jobban, ha stratégiát dolgozunk ki. A legjobb, ha olyan játékokkal kezdünk, mint a memória vagy a Mikado. Amikor a kisgyerek a vereséget már nem óriási kudarcként éli meg, folytathatjuk a sort a szerencsén alapuló játékokkal, például a kockajátékkal. Lényeges, hogy társasjátékozás közben megtanítsuk a gyereknek, hogyan kell kezelni a vesztést.

4# Másokat megszólítani

Barátok szerzéséhez, segítség kéréshez, elkerülhetetlen, hogy másokat megszólítsunk. Igen, időnként át kell ugranunk saját magunk félénk árnyékát, és bátran mások felé kell fordulnunk. Egyes gyerekeket ez egyáltalán nem zavar, míg másoknak nehezére esik.
A szülő állandó noszogatása, kényszerítése, bírálatai egyáltalán nem segítenek. Kerüljük az olyan megjegyzéseket, mint az "Olyan félénk ez a gyerek! Olyan nyámnyila"! Jó megoldás lehet, ha szelíden bátorítjuk, például így: "Elmenjünk fagyizni? Én is odamegyek veled a pulthoz, de te fogod megmondani a néninek, hogy milyen ízűt szeretnél, oké?".

5# Másokra figyelni

Mutassuk meg gyermeknek, hogy nekünk is vannak igényeink, amelyeket figyelembe kell venni. Ha éppen könyvet olvasunk, vagy be szeretnénk fejezni egy telefonhívást, az óra mutatóival elmagyarázhatjuk a gyermeknek, hogy mennyi ideig nem szeretnénk, hogy zavarjon.

6. Egyensúlyozni

A szaladgálás, játszóterezés segítik fejleszteni a kisgyerek egyensúlyérzékét és a koordinációját, amihez a gyermekeknek elegendő mozgásszabadságra és megfelelő terepre van szükségük. Ugyanis ha az egyensúlyérzék nem eléggé fejlett, később problémák adódhatnak a mozgással vagy akár a koncentrációval. Az egyensúlyérzék is csak akkor fejlődik jól, ha "gyakorlunk". Járjunk sokat játszótérre, hintázzon, másszon a kisgyerek sokat, otthon a kertben építsünk erős edényekből, ládákból, bármiből akadálypályát, ahol a saját szintjéhez mérten próbálgathatja az ügyességét.

7# Biciklizni

Az idegsejtek közötti összeköttetések kialakításában fontos szerepet játszik a tekerő mozdulat, amit a gyerekek általában 2,5-3,5 éves koruk között tanulnak meg. Ha egy gyerek a tekerést nem tudja könnyen elsajátítani, akkor az a motoros automatizmus problémáját vagy a koordináció zavarát vetheti fel. Régebben az volt az általános, hogy a gyerekek pótkerék segítségével tanultak meg biciklizni, ma ez már másképpen történik. Szakértőnkkel készült interjút a témáról itt olvashatod.

8# Úszni

Az úszás mindamellett, hogy javítja a testtartást, erősíti a kar- és hátizmokat, biztonságot is nyújt, és pozitív hatással van a gyermekek fejlődésére azáltal, hogy elősegíti az önállóságot és az önbizalmat. Úszás tanulás közben megtapasztalják a nyomást, az ellenállást, a lebegést, amelyek a testtudatukat fejlesztik. Az úszás olyan készségeket is elősegít, mint a koordináció és a megfelelő légzés. A legtöbb gyerek amúgy is kis vízicsibe, és könnyű őket bevezetni az úszás csodálatos világába.

9# Labdát dobni és elkapni

A labdajátékok fontosak a szem- és kézkoordináció, illetve a koncentráció szempontjából – mindkettőre szükség lesz később az írástanulásnál, emellett a labdajátékok a reakciókészséget is edzik. A legegyszerűbb, ha először mindkét kézzel, majd később egy kézzel gyakoroljuk a labdadobást és -elkapást. A lufik hasznosak a kezdéshez, könnyűek és lassan mozognak, így a gyermeknek van ideje reagálni.

10# Mintát követni

Legyen szó cikcakkvonalakról, körökről, háromszögekről vagy egymásba fonódó csigavonalakról, ösztönözzük a kisgyereket a minél több színezésre. Ezek a gyakorlatok felkészítik őt arra, hogy később könnyebben tanulja meg a szám és betűvetést az iskolában, hiszen a kanyarított betűk nem mások, mint rögzített minták.

11# Egy tárgyat felismerni részletek alapján

A gyerekeknek meg kell tanulniuk, hogyan tudnak egy részletből az egészre következtetni. Takarjuk le egy egyszerűbb kép egy részét, és hagyjuk, hogy a gyermek kitalálja, mit ábrázolhat. A részletekből való felismerés megtanulása fontos a logikus gondolkodás és a térérzékelés szempontjából. A gyerekeknek mindkettőre szükségük lesz ezekre például a matematikaórákon.

12# Hangokat megkülönböztetni

A hallás élesítését a mindennapi életben is gyakorolhatjuk, akár családi kirándulás közben az erdőben sétálva. Hallja-e kisgyerek a kevésbé erőteljes hangokat, a madarak csicsergését, a levelek zörgését, a hó nyikorgását a csizmája alatt?

13# Bekötött szemmel mozogni

Nem is gondolnánk, hogy az olyan játékokkal, mint az "Erre csörög a dió", több fontos készséget is fejleszthetünk a gyerekeknél, például a másokba vetett bizalmat, a téri tájékozódást, az utasítás cselekvésre való lefordításának képességét, vagy egy hang kiindulópontjának a megtalálását.

14# Történetet kitalálni

A történetmesélés azért fontos, hogy a gyerek később már az iskolában könnyebben tudjon fogalmazást írni, megtanuljon világosan elmagyarázni dolgokat, érvelni és így kifejlődjön a saját gondolatainak világos közlésének képessége. Bátorítsuk a kisgyereket arra, hogy maga találjon ki történeteket, türelemmel hagyjuk, hogy ezeket részletesen elmesélje, kiemelje az óvodai napjának fénypontját, vagy akár maga találjon ki meséket.

15# Elmondani, hogy mit lát a képen

Kitűnően gyakorolhatjuk képeskönyvek lapozgatása közben! Kérjük meg gyermeket arra, hogy mondja el, amit lát, és mondja el a véleményét. Ezáltal bővül a szókincse, és még azt is begyakorolja, hogy mi a különbség az előtt, mögött, mellett, jobbra, balra között. Ugyanígy még nem minden óvodáskorú gyermek tudja megnevezni a színek köztes árnyalatait – mindezeket a dolgok közös megnevezésével sajátíthatják el.

16# Önállóan reggelizni

Legkésőbb ötéves korukra a gyermekeknek képesnek kell lenniük arra, hogy saját maguk kenjék meg a reggeli szendvicsüket vagy keverjék össze a müzlijüket. Az ilyen mindennapi készségek erősítik a gyermek önállóságát és önbizalmát.

17# Megteríteni az asztalt

Miközben a gyermek látszólag egy egyszerű tevékenységet végez, közben nagyon fontos agyi területeket mozgósít: számolnia kell a tányérokat, különbséget kell tennie jobbra és balra irányok között, át kell gondolnia, hogy mi hiányzik a terítékek közül, meg kell terveznie a szabad helyet. Az olyan felvetődő kérdések, mint például a "Hány csésze kell még?" vagy "Mi hiányzik?", a kognitív flexibilitást, a sorrendezést, a matematikai készségeket, a logikus gondolkodást és egy sor mást dolgot ösztönöznek.

18# Hajtogatni

Egy lap pontos, saroktól sarokig történő hajtogatása elősegíti a kézügyességet, ami a folyékony és olvasható írást alapozza meg. A papírrepülőgépek vagy hajók hajtogatása az arányok, a szimmetria és más matematikai összefüggésekre is megtanít: a gyermek felismeri, hogyan jön létre egy lapból két fél vagy négy negyed.

19# Telefonálni a családtagokkal

Amikor a gyerekek beütik a telefonba a hívószámokat, nem csak a számok írásképét gyakorolják, hanem a beszélgetés közbeni kérdések és válaszok világos megfogalmazását. Mindeközben szükségük van a képzelőerőre, amikor a vonal másik végén lévő személy leír valamit, megtanulnak odafigyelni, hallgatni és azt is tanulniuk kell, hogy a másik befejezze a mondandóját.

20# Tervezni-szervezni-rendszerezni

Mit kell holnapra becsomagolni a kiránduláshoz vagy a nagyihoz? Bekészítettünk mindent, amire másnap szükség lesz? Az ilyen apró-cseprő tevékenységek segítik a gyerek tervező-szervező-előre gondolkodó készségeit, amire egyre több szüksége lesz, ahogy nő.

21# Ollóval bánni

3 éves korukban a gyerekek figyelme jelentősen megnő, ezért egyre ügyesebben tudnak bánni az ollóval is. 4 éves kortól már képesek bonyolultabb formákat kivágni és figurákká összerakni. A finommotoros készségek folyamatos fejlesztése a beszédközpont fejlődését is elősegíti, mert az agyban a két érintett terület szorosan összefügg egymással. (A gyermekek először a finommotorikus készségeket tanulják meg, majd a nyelv fejlődik). A rendszeres kézműveskedés nemcsak szórakoztató a gyermekek számára, hanem elősegíti a kreativitást, a tér- és formatervezési tudatosságot, összehozza a családot.
Kezdetben mindenképpen tompa végű gyakorló ollót használjunk!

22# Egyedül öltözködni

Szakemberek szerint az önálló öltözésre már a 2,5 éves gyerekek is képesek lennének, ami a szülők számára meglepő lehet, hiszen sok 4 éves gyerek nem tud egyedül belebújni a ruháiba. Érdemes minél korábban elkezdeni az önálló öltözésre szoktatást, és elvárni azt a gyerektől, amit már tud.

A fenti lista nem komplex, nem fed le minden testi-kognitív-pszichológiai kritériumot, nem helyettesíti a szakértői véleményt, ha ennél mélyebben szeretnénk gyermekünkről képet kapni, akkor mindenképpen forduljunk óvónőnkhöz vagy más szakemberhez.

Fotók: 123RF

Hasonló tartalmakért iratkozz fel ingyenes hírlevelünkre!
 

Kölöknet hozzászólás

aláírás