6 jótanács a nárcisztikus munkatárs kezelésére – Így vértezd fel magad, hogy ne sérülj!
A nárcisztikus személyt legjobb elkerülni, távol tartani magunktól tőle, vagy lehetőség szerint kiiktatni az életünkből, ám vannak helyzetek, amikor ez teljesen lehetetlen, ilyen például a munkahely. Egy törtető, számító nárcisztikus kollégától nem könnyű megszabadulni, főképp nem egy nárcisztikus főnöktől. Az alábbiakban olyan stratégiákat javaslunk, amelyek segítenek megvédeni magunkat a nárcisztikus munkatárs bántó megjegyzéseitől, manipulációjától.
Mindenkinek vannak a kollégái közül olyanok, akikkel semleges a viszonyuk, akikkel ugyan nem utálják egymást, de soha nem is fognak munka után baráti beszélgetéseket folytatni. Ez önmagában még nem is baj, mert ameddig a munkahelyi kommunikáció békés és szakmai marad, addig a munka rovására sem megy.
Más a helyzet azonban a nárcisztikus munkatársakkal, akik képesek megkeseríteni a szakmai életünket, ami súlyosabb esetben kihat a magánéletünkre is.
„Az arrogáns, felsőbbrendű viselkedés, a napi szintű észrevétlen szurka-piszkák, a nyílt támadások gyakran a szélsőséges nárcizmussal magyarázhatók” – írja Craig Malkin pszichológus eddig megjelent könyveiben.
Egy nárcisztikus emberrel egy irodában ülni, egy projekten dolgozni nem könnyű. A nárcisztikus munkatárs a legapróbb hibánkat is elefánttá nagyítja, gátlástalanul beszólogat, kritizál mások előtt, miközben a saját hibáit palástolja, és addig-addig ügyeskedik, füllent, manipulál, míg végül ő kerül ki győztesen a munkahelyi helyzetekből – ez hosszú távon kimerítő és káros tud lenni, sok fejtörést, álmatlan éjszakákat okozva a jóhiszemű áldozatainak.
A nárcisztikusok az őszinte visszajelzéseket nem tűrik, ahelyett, hogy elgondolkoznának rajtuk, „csak még dühösebbek és agresszívabbak lesznek"
– magyarázza a pszichológus. Mindezek ellenére vannak olyan konkrét lépések, amelyekkel elviselhetőbbé lehet tenni az irodai mindennapokat. Malkin stratégiái közül, ha csak egyet is találunk, amelyet alkalmazni tudunk a saját esetünkre, akkor már jól jártunk.
6 stratégia a munkahelyi nárcisztikusok kezelésére
1# Minden incidenst rögzítsünk írásban
Bizonyítékok nélkül nehéz bizonyítani a nárcisztikus kolléga viselkedését. Éppen ezért minden incidenst gondosan írjunk le – szó szerint dokumentáljuk a történteket, a helyszínt, az időpontot, a tanukat, amire később szükség lehet.
Malkin azt tanácsolja, hogy ne szaladjunk azonnal a főnökünkhöz igazságosztásért, mert az első alkalmat a főnökünk csak el fogja bagatelizálni, véletlennek, ártatlan félreértésnek fogja elkönyvelni.
Ha már több eset gyűlt össze, a tendencia láthatóan kezd kirajzolódni, azzal fogjuk tudni a felettesünket is meggyőzni.
A pszichológus azt is tanácsolja, hogy ne dörgöljük azonnal a nárcisztikus kolléga orra alá a helytelen viselkedését – a közvetlen vádaskodással ugyanis védekező helyzetbe kerül, van ideje felkészülni, stratégiát váltani, a leleplezést megúszni. Ehelyett "adjunk esélyt a másiknak, hogy jobb belátásra térjen” – mondja Malkin. Ezt általában nem könnyű hidegvérrel véghez vinni, pedig ez az egyetlen megoldás arra, hogy változást érjünk el.
Ahelyett, hogy egy megbeszélésen a többiek előtt lepleznénk le a nárcisztikus személyt, Malkin szerint inkább a megbeszélés után küldjünk neki egy szembesítő emailt, aminek a lényege (munkától, munkahely típustól függően) a következő lehet:
„Talán emlékszel, hogy ez a javaslat, amit előadtál most a többieknek, eredetileg tőlem származik, lásd lenti levelezés. Örülök, hogy lenyűgöztük a csapatot az ötlettel. De megkérlek, tisztázd a többiek előtt, hogy az ötletgazda/ szerző, stb. én voltam.”
2# Tereljük át a fókuszt a tényleges tennivalóra
Képzeljük el, hogy a csoport hibát követett el egy projekt kapcsán, és a nárcisztikus kolléga minket okol mindenért. Malkin szerint ilyenkor a személyeskedést kerüljük, helyette két kérdést tegyünk fel:
1. „Szerinted, hogyan tudnánk jobban csinálni, hogy legközelebb ne fulladjon ugyanígy kudarcba a projekt? / Mi kell ahhoz, hogy haladhasson a projekt? / Mit kellene másképpen csinálni?"
majd (!)
2. "Pontosan mit vársz tőlem, mit tegyek?”
3# Vegyük rá a nárcisztikust, hogy ismerje be az érzéseit
A nárcisztikusok munkahelyi szélsőséges viselkedése sokszor a bizonytalanságukból fakad. Malkin azt tanácsolja, hogy nagyon nyugodt hangnemben bátorítsuk a nárcisztikus kollégát vagy a nárcisztikus főnököt arra, hogy mondja ki hangosan a bizonytalanságának okát, ami fakadhat a tehetetlenségéből, a nagy nyomáskényszerből, bármiből. Ha a saját érzéseit beazonosítja, akkor eljuthat a felismerésig, hogy miért viselkedik másokkal úgy, ahogy. Példák erre:
A nárcisztikus főnök kritizálja, hogy a munkánk csapnivaló, anélkül, hogy konkrét példákat sorolna, amitől természetesen nagyon rosszul érezzük magunkat.
Válasz: „Úgy látom, ma különösen aggódsz a projekt sikeréért. Hallottál valamit, ami aggaszt?”
A nárcisztikus kollégánk kritizálja az egyik döntésünket, annak ellenére, hogy mindenki más szerint jó döntés volt.
Reakció: „Miért bizonytalanodtál most el ennyire? Történt valami, ami miatt meggondoltad magad?”
Ha az illető nem képes beismerni, hogy a viselkedése mélyebb bizonytalanságából fakad, akkor valószínűleg már annyira mélyre csúszott a nárcizmusába, hogy már nem tudja visszahozni azt egy egészséges szintre.
4# Adjunk pozitív visszajelzést
Bármennyire is bizakodunk, hogy a nárcisztikus viselkedése hosszú távon meg fog megváltozni, és jóra tudjuk nevelni, sajnos nem így lesz.
A büntetés átmenetileg megállít bizonyos viselkedéseket, de nem ösztönözi őt arra, hogy a jövőre nézve változtasson”
– magyarázza a pszichológus.
Ehelyett az segít, ha megkeressük azokat a helyzeteket, amelyekben a nárcisztikus munkatársunk a szokásosnál jobban viselkedik, és ezeket pozitívan hangsúlyozzuk, például amikor megmutatja, hogy néha mégiscsak képes együttműködni másokkal, vagy amikor érdeklődést mutat más kollégák iránt. Azonban nem csak a társas viselkedését kell pozitív példaként kiemelni. Ahhoz, hogy a dicséret valóban maradandó benyomást tegyen a nárcisztikusra, a pozitív viselkedést össze kell kötni a cég sikerével.
Malkin szerint ez nem jelenti azt, hogy azonnal udvarolni kell az illetőnek.
Tegyünk különbséget a jogos dicséret és a hízelgés között. Ha állandóan hízelgünk neki, akkor csak az egészségtelen nárcizmusát tápláljuk.
Ez például így nézhet ki: „Köszönöm, hogy most támogattál a megbeszélésen. Ha máskor is így tudunk együtt dolgozni, biztosan még több vevőt szerzünk”.
5# Állítsuk szembe a jó és a rossz viselkedést
Ez a módszer hasonlóan működik, mint a pozitív viselkedés megerősítése, azzal a különbséggel, hogy a nárcisztikus személy jelenlegi viselkedését a múltbeli viselkedéséhez kapcsoljuk.
„A rossz viselkedésre való figyelemfelhívás sokkal hatékonyabb, ha azt egy korábbi, szociálisabb viselkedés példájához kapcsoljuk”
– írja Malkin.
Nagyon fontos, hogy többes szám első személyben beszéljünk, a „te” és az „én” hibáztat, elhatárolódik, míg a „mi” összetartozást teremt.
A gyakorlatban ez így hangozhat: „Amikor a múlt héten megkértük a kollégákat, hogy mondják el a véleményüket, akkor nagyon jó ötletek születtek! Ma erre nem volt lehetőségünk, emiatt sokkal kevésbé vagyok optimista a projektet illetően. Legközelebb megpróbálhatnánk a kollégákat bevonni, úgy mint múlt héten”.
6# "Én ilyenkor azt érzem, hogy..."
Ezt a stratégiát csak akkor érdemes alkalmazni, ha már kipróbáltuk az előzőeket, figyelmeztet Malkin. Ugyanis többet kell kommunikálnunk az érzéseidről, ami nagyobb érzelmi kitárulkozással jár.
Világosan meg kell neveznünk, hogy szerintünk mi a baj, és mi az, amin konkrétan változtatni kell.
Ha a munkatárs szélsőségesen nárcisztikus, akkor valószínűleg ellenünk fogja használni a legbensőbb érzéseinket, a titkainkat, zavarba fog hozni bennünket mások előtt, vagy más kollégákat fog ellenünk uszítani. Ha mégsem annyira kilátástalan a helyzet, akkor a következő módszerrel próbálkozhatunk: mondjuk el az illetőnek, hogy milyen érzést vált ki belőlünk a viselkedése.
Példa:
„Kényelmetlenül/csalódottnak/boldogtalannak érzem magam”. Ezután nevezzük meg azt a viselkedést vagy eseményt, amely ezeket az érzéseket váltotta ki belőlünk, és mondjuk el azt is, hogy milyen változtatást szeretnénk.
Beszélgetés a nárcisztikus felettessel: „Ha az egész csapat előtt kritizálsz engem, egész nap rosszul fogom érezni magam. Nem tennéd meg, hogy legközelebb inkább négyszemközt mondod el ugyanezeket?”
Beszélgetés a nárcisztikus kollégával: „Engem nagyon zavar, hogy minden ötletemet a szőnyeg alá söpröd anélkül, hogy meghallgatnád az érvelésemet. Végig tudnád hallgatni az én érveimet is?"
Végső megoldás: a HR
Ha az összes stratégiát kipróbáltuk, és mégis minden marad a régiben, akkor valószínűleg itt az ideje szintet lépni. Ezzel azonban legyünk körültekintőek, mert nem minden munkahely kezeli megértően az ilyen jellegű panaszokat, és könnyen rosszabb helyzetbe kerülhetünk, mint amiben voltunk. Sajnos a HR-osztályok általában a vezetőség érdekeit képviselik, és nem igazán akarnak átláthatatlan munkatársi konfliktusokba belegabalyodni.
Ha panaszt akarunk tenni a felső vezetőknél, azt is fel kell mérnünk, hogy magát a vállalati kultúrát mennyire jellemzi a nárcizmus”
– írja Malkin. Ez pedig az az pont, amikor komolyan el kell gondolkodnunk azon, hogy érdemes-e munkahelyet váltanunk.
