Zeneképzéssel a sikeres karrierért
A zene rengeteg mindenre jó. A zene ismerete bizonyítottan hozzájárul a kreativitás fejlődéséhez, továbbá erősíti a csapatszellemet, hiszen a zenetanulás megtanít összpontosítani és adott esetben a többi hangszerre figyelni. Ezek a képességek pedig alapvető fontossággal bírnak a munkahelyen és az iskolában is.
Az sem elhanyagolható szempont, hogy amennyiben valaki igazán zenerajongó, és szeretne egy dallamot tökéletesen eljátszani, rendszeres gyakorlásra van szüksége. A zene tehát arra is megtaníthat, hogy a siker kemény munka és koncentráció árán érhető el.
Agykutatók és pszihológusok szerint a zenészek agyműködése nem romlik a negyvenedik életévük után sem, mint ahogy másoknak, sajnos igen. Ugyanakkor nincs oka csüggedni azon zenerajongóknak sem, akik nem játszanak semmilyen hangszeren.
Kutatások világítanak rá ugyanis arra, hogy a zene befogadásához tulajdonképpen az agy minden területét mozgósítanunk kell, és nem csak a jobb agyféltekét, ahogy azt korábban gondolták. Az idegrendszert már egy egyszerű dallam is kellőképpen stimulálja, képzeljük el, hogy mi történhet a fejünkben egy szimfonikus zenekar hallgatása közben!
Gyakran halljuk, hogy a zene és a matematika alapvetően hasonlítanak egymásra. Tudósok sora foglalkozott már ezzel a gondolattal: a Püthagoreusok a zenei skálát matematikai arányként próbálták értelmezni, néhány zeneszerző az aranymetszés szerint komponálta műveit, emellett az sem elhanyagolható, hogy a zene és a matematika is minták felismerésén alapul. A matematika és zene kapcsolata sok szempontból egyértelmű, de mint látjuk, nem csupán erről van szó. Sőt!
Ugyan nincs egyértelmű kapcsolat a zenében való jártasság és a siker között, mégis úgy tűnik, hogy a zene ismerete előnyt jelent. Számos olyan közéleti szereplőt ismerünk, aki sikeres karrierje mellett zenével is foglalkozik. Zenekari múltja van többek között a tévés Vágó Istvánnak, az ex-pénzügyminiszter Oszkó Péternek, vagy az Országos Mentőszolgálat szóvivőjének, Győrfi Pálnak is. A külföldi hírességek közül pedig érdemes megemlíteni Woody Allen-t, aki klarinétosként is turnézik jazz zenekarával, vagy Larry Page-t, a Google társalapítóját, aki középiskolás évei alatt szaxofonon játszott.
A mentális jólléthez igen, de a sikerhez – ezek alapján úgy tűnik – a passzív hallgatás mégsem elég, a zene művelésére is szükség van. Tovább is mennénk: a zene szeretete és gyakorlása együtt hozza meg a kívánt hatást. Tehát mielőtt beíratnánk a gyereket a zeneórára, győződjünk meg róla, hogy a gyerek és a zenetanár is kellőképpen motivált. Ellenkező esetben sajnos hamar elvesztheti a gyermek a lelkesedését, mert az első valódi sikerekhez bizony sok-sok gyakorlás kell!
És ne feledjük a szülő motiváltságát sem, a napi gyakorláshoz bátorítás kell, és bizony el kell tudni viselni a kezdetben még inkább macskazenélésre hasonlító próbálkozást otthonunkban. De ha mindezekre nincs is lehetőségünk vagy kedvünk, azért hallgassunk családilag sok-sok jó zenét!
