Tudós különcök: Az Asperger szindróma

„Asperger-szindrómás emberek nagyon tehetséges és kreatívak. Talán nem meglepő, hogy Vincent van Gogh, Albert Einstein és Leonardo da Vinci is aspergeres volt a kutatások szerint.”
Fontos tudni, hogy gyógyszeres kezelésre általában nincs szükség, csak akkor, ha depressziós tünetek, illetve szuicid, azaz öngyilkossági gondolatokat vélünk felfedezni a gyermeknél.
Mivel az aspergeres gyerekek nagyon okosak, tényleg csak arra kell figyelnünk, hogy a szociális készségük és a kommunikációjuk is fejlődjön.

Az Asperger szindróma idegrendszeri eredetű zavar. Legegyszerűbben az autizmus enyhébb változataként szokták emlegetni, de mégis más, önálló jellemzőkkel bíró kategória. Hans Asperger osztrák gyermekgyógyász több mint ötven évvel ezelőtt foglalta össze először azokat a viselkedéseket, melyek a szóban forgó gyerekeket – elsősorban fiúkat – jellemzik.

Az érintett szülők gyakran számolnak be arról, hogy gyermekük már nagyon kis korában térképet vett a kezébe, kívülről fújta a különböző országok földrajzi, gazdasági adatait, s később, mikor megtanult olvasni, akkor sem érdekelték más könyvek, inkább csak a lexikonokat, atlaszokat bújta. Ismeretlen környezetben nehezen vagy nem a helyzetnek megfelelően kommunikált, nem szívesen játszott más gyerekekkel.

Gyakran említik az enyhén megkésett beszédfejlődést, vagy azt a jelenséget, hogy a gyermek, mikor már beszélni kezdett, szünet nélkül ismételte kérdéseit, s így a vele folytatott beszélgetések egyoldalúvá váltak. Már nagyobbacska korában is én helyett saját keresztnevén szólította magát.

Beszéde később is szokatlan jellemzőket mutat, sokszor használ a helyzethez nem illő kifejezéseket, s előfordul, hogy az egyes hangokat túl nagy precizitással ejti, vagy a szokásostól eltérő hanglejtéssel beszél.

Az is hamar feltűnik, hogy a gyermek életében bekövetkező bármilyen kis változás, ami a megszokott rendet felborítja, nagyon megviseli őt. Örömteli vagy izgatott állapotban furcsa kézmozdulatokat tesz, ringatózó mozgás, akaratlan rángások jelentkeznek. Mozgása kicsi korától összerendezetlen.

A gondok az iskolában kezdődnek

Igazából ezek a jegyek az iskolába kerülésig nem okoznak gondot. Ott tűnik fel, hogy a gyermek nem érti az osztályközösség alapvető szabályait, szokatlan módon beszél, kerüli a közös tevékenységeket, játéka is eltér a többiekétől. Érdeklődését egy bizonyos téma uralja. Ügyetlenül rajzol, ír és mozog.

Az is előfordulhat, hogy ha nem tud kitérni a többi gyerek társasága elől, indulatosan, durván reagál. A pedagógusok legtöbbször csak furcsának tartják a viselkedését, s az értetlenségen kívül nem gondolják, hogy különösebben foglalkozni kellene vele, főképp akkor nem, ha a gyermek – nem ritkán – igen jó képességeket mutat. Segítség lehet szülőnek, pedagógusnak egyaránt, ha ismertetjük azokat a viselkedésjegyeket, amelyek figyelmeztethetnek arra, hogy a gyermek speciális figyelmet igényel.

Társas viselkedés

Az Asperger szindróma esetében a sérült társas viselkedés megnyilvánulhat a kortársakkal való kapcsolatteremtés nehézségeiben. Az érintett gyermek elkülönül a többiektől, alig van barátja, de a szándék is hiányzik belőle a kontaktus kiépítésére. Szociális játékaiból hiányzik az érdeklődés, az aktivitás és az érzelmek kölcsönös megosztása, a viselkedésének az adott helyzethez való igazítása. Ez odáig fajulhat, hogy a gyermek a közös játéktevékenységben csak addig viseli el az együttlétet, amíg az ő szabályai szerint játszanak. Amennyiben bekapcsolódik a többiek játékába, akkor inkább a nála fiatalabb vagy idősebb gyerekekkel játszik.

Nincs tisztában a társas viselkedés íratlan szabályaival: ami a szívén, az a száján, ezért mond vagy tesz olyan dolgokat, amivel másokat megbánthat, bosszanthat. Ugyanakkor a nem nyelvi kommunikáció is tükrözheti a szociális viselkedés sérüléseit: alig használ gesztusokat, esetlen, félszeg testbeszéd jellemzi, az arcán alig tükröződnek érzelmek, vagy a helyzetnek nem megfelelő arckifejezést mutat. Előfordulhat, hogy szokatlan, merev a tekintete, nem használ szemkontaktust, nem néz másokra, nem tud a szemével „jelezni”. Nehezen vagy egyáltalán nem érti meg mások érzéseit, és saját érzéseit is nehezen, vagy a helyzetnek nem megfelelő módon tudja kifejezni. Ilyenkor fordul elő, hogy a szomorúságát nevetgéléssel fejezi ki. A társas helyzetek és a kapcsolatteremtési nehézségek szorongáshoz vezethetnek.

Nyelv és beszéd

Az Asperger szindrómával élő gyerekek mintegy felénél megkésett beszédfejlődést figyeltek meg. A beszédet jellemezheti a merev, pedáns nyelvhasználat, szokatlan beszédritmus vagy különös hanghordozás, jellegzetesen egyéni szóhasználat. Van, aki túl sokat, van, aki túl keveset beszél. A szociális környezetnek megfelelő nyelvhasználat zavara nyilvánvalóan akkor tűnik fel, amikor egy beszélgetést a kulturális szabályok átlépésével kezd el a gyermek, például idegent szólít meg üzletben, villamoson, s hosszasan értekezik neki a csillagokról vagy az autók gyártási éveiről. Előfordul, hogy a beszélgetés nélkülözi az összefüggéseket; gyakran a tárgyhoz nem illő megjegyzés, kérdés, állítás hangzik el. Megértési zavarok, a mondottak szó szerinti értelmezése, a „mögöttes” tartalmak félreértése is előfordul. Nem ritka, hogy a gyermek még iskolás korában is hangosan kimondja a gondolatait, „magában beszél”. S olyan is akad, aki arról számol be, hogy ha körülötte többen beszélnek egyszerre, nehéz egyvalakire figyelni, s a beszédet torzítva észleli.

Érdeklődés

Már a korai években is megnyilvánulhat valamilyen speciális terület iránti erőteljes érdeklődés, ami a gyerek minden idejét leköti és uralja a beszélgetéseit. Kicsi gyerekként inkább a tárgyak iránti rajongásban jelentkezik ez (például bizonyos színű kupakok mértéktelen gyűjtése), később ugyanez valamilyen téma iránti szenvedélyes érdeklődésbe csap át. Leggyakoribb témák a közlekedés (vonatok, kamionok, stb.), a dinoszauruszok, az elektronika, a tudomány . A gyermek az őt érdeklő témában mindenféle információt begyűjt (sokszor ezek inkább statisztikai adatok), fáradhatatlanul olvas, kérdez, és csak erről beszél.

Hajlamos lehet a gyermek arra, hogy szertartásokat alakítson ki maga körül, és ezt környezetére is rákényszerítse, mivel a változás kétségbeesést, szorongást vált ki belőle. Ilyen lehet például egy lefekvés körüli ceremónia, amikor több játékot rituális rendben, kötött szabályok szerint kell elrendezni az ágya körül.

Mozgásfejlődés

Több esetben előfordul a megkésett mozgásfejlődés. Ügyetlenebb lehet a labdajátékokban (és általában a sportjátékokban), nehezen tanul meg cipőfűzőt kötni, szokatlan testtartással jár, fut. A mozgáskoordinációs zavar mellett az egyensúly és a finommozgás is érintett lehet; a pedagógusok sokszor panaszkodnak olvashatatlan kézírására. Nehézséget jelent számára a ritmus tartása is.

Megismerési képességek

A szülők gyakran számolnak be arról, hogy gyermeküknek kiváló a hosszútávú memóriája. Az Asperger szindrómával élő gyerekek egy része kiemelkedő lehet az olvasás, helyesírás, számolás területén, de vannak erre ellenpéldák is. Mindenesetre a számok iránti érdeklődésük matematikai karrierhez is vezethet, mert megoldásaik egyediek, a megszokottól eltérően közelítik meg a problémákat. Aránytalanul félnek a kudarctól és a kritikától, ezért szüleiktől, tanáraiktól folyamatos bátorításra van szükségük. Sokszor magukkal szemben igen magasak az elvárásaik, s még az is bántó lehet számukra, ha gyerekként kezelik őket, különösen, ha ez kritikával, szidással párosul. Gondolkodásuk túlnyomóan vizuális, tehetségesek lehetnek sakkban, és ez a fajta egyedi gondolkodás a tudomány és a művészetek területén is sikerre vezethet.

Ingerfeldolgozás

Bizonyos típusú zajokra túlérzékenységgel reagálnak. A váratlan, éles hangok (kutyaugatás, telefoncsengés), a magas, folyamatos zúgás (konyhai elektromos eszközök) vagy a sokféle hangból álló zajok (bevásárlóközpontok, nagy társaságok) megijesztik őket. Ugyanilyen fokozott érzékenységgel reagálnak bizonyos erősségű vagy bizonyos testtájakon való érintésekre, egyes ételek ízének, állagának megtapasztalására, bizonyos látási ingerekre és szagokra. Ugyanakkor a fájdalom- és hőtűrő képességük érzéketlenséget mutat.

Mivel lehet segíteni?

Az Asperger-szindróma diagnózisát hivatalosan gyermekpszichiáter állapíthatja meg. A hétköznapokban a megfelelő szociális viselkedés elsajátításában a szülők direkt módon úgy tudnak segíteni, ha például a beszélgetések elkezdésére, folytatására, befejezésére mintamondatokat tanítanak a gyermeknek („Játszhatok veletek?”, „Segítenél nekem?”, stb.). Vagy szituációkat, helyzeteket jelenítenek meg, hogy mikor, hogyan viselkedjen a gyermek: hogyan tudassa, ha egyedül szeretne játszani, stb. Zavart viselkedése ezzel oldódhat.

Tudatosan érdemes támogatni a kortársakkal való barátkozást, és az iskolán kívül is keresni olyan gyermekközösséget, ahol a társas készségeket gyakorolhatja, természetesen tiszteletben tartva a magány utáni vágyát is. A kisebb mértékű szorongást lazítással, zenehallgatással, relaxációval, a fokozódó szorongást pedig fizikai aktivitást igénylő tevékenységekkel lehet enyhíteni. Kortól, igénytől, lehetőségtől függően segít a hintázás, a trambulinon ugrálás, a biciklizés, a sétálás, az úszás vagy a kertben végzett munka.

Az iskolai környezetnél fontos, hogy a légkört inkább a támogatás és a bátorítás jellemezze, mint a bírálat. Az osztályterem biztosítsa a nyugalmat: ne legyen nyitott és zajos. Fontos a napirend viszonylagos állandósága, szükség esetén az egyéni vagy kiscsoportos foglalkozás biztosítása. A pedagógus nyugodt, elfogadó személyisége, rugalmas tanítási módszerek alkalmazása, a gyermek előnyös tulajdonságait előtérbe helyező szemlélet (például a különleges érdeklődés kiaknázása) segítheti az eredményes munkát.