A diszkalkulia megjelenése az iskolában
A legtöbbünk számára természetes, hogy a körülöttünk lévő dolgokat megszámláljuk és képesek vagyunk megfelelő mennyiségeket a számokhoz hozzárendelni. Nem okoz gondot a számok felismerése, leírása, és a velük való műveletek elvégzése sem. Ám vannak gyerekek, akiknek a számok világában való tájékozódás beláthatatlan problémát jelent. Ők azok, akiket érinthet a speciális tanulási nehézség, a diszkalkulia kialakulásának veszélye.
Nehezen tudjuk elfogadni, amikor különben jól teljesítő, másodikos gyermekünk arra a kérdésre, hogy „Mennyi 7+5?”, azt válaszolja, hogy „15”..., majd rövid gondolkodás után hozzáteszi: „Vagy 20...?” „Csak nem diszkalkuliás a gyermekem?” – kérdezzük magunktól ilyenkor, s elkezdünk gyorsan utánanézni, mit is jelent ez a fogalom.
Mit jelent a diszkalkulia?
A diszkalkulia a tanulási zavarok körébe tartozik. Az érintett gyermeknek a matematika megtanulásához szükséges képességei, egyéb képességeihez képest, nagy elmaradást mutatnak. Fontos azonban tudni, hogy nem minden gyenge matematikai teljesítményű gyermek diszkalkuliás. Van, akinek egyszerűen lassúbb a tempója, vagy a fontos alapozási szakaszban sokat hiányzott, s nem tudta pótolni a kiesést.
A megfelelő matematikai készségek elsajátításához számos (rész)képesség együttes működése szükséges: a mozgás, a látási-, hallási-, tapintási észlelés, a sorrend megtartásának képessége, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás, a beszéd és a nyelvi fejlődés is egyaránt fontosak. Ha idegrendszeri sérülés következtében vagy örökletes okból ezek a területek nem működnek megfelelően, a tanulásban nehézségek lépnek fel, és diszkalkulia alakulhat ki. De a számolással kapcsolatos kudarcélmények, a környezet értetlen, el nem fogadó viselkedése is okozhatnak olyan stresszhelyzetet, melynek nyomán felléphet a számolási zavar.
Már óvodás korban adódnak figyelmeztető jelek, amik arra utalnak, hogy az iskolában nehézségek lehetnek majd a matematika tanulásával; s az iskolakezdés után sokszor ki is derül, hogy baj van. Fontos tehát, hogy észrevegyünk bizonyos jeleket.
Mire figyeljek?
Fontos felfigyelni arra, ha a gyermek nagymozgása és a finommozgása ügyetlen. Az ilyen gyermek nem is rajong sem a rajzolásért, sem az írásért. (Egyes vizsgálatok szerint a diszkalkuliás gyerekek minden esetben küzdenek az íráskészség gyengeségével is.) Vegyük észre továbbá, ha gyermekünk saját testén, térben, síkban és időben nehezen tájékozódik; ha a hónapok, az évszakok, a hét napjainak neveit nem tudja sorrendben felsorolni; ha bizonytalan a bal és a jobb megkülönböztetése! A diszkalkuliás gyermek nem ismeri fel globálisan a mennyiségeket (Hány ujjat látsz?). A több-kevesebb-ugyanannyi fogalmát helytelenül használja, a nagyobb-kisebb jelet bizonytalanul alkalmazza. Nem érzi a mennyiség-állandóságot (ha ugyanolyan mennyiségű tárgyat többféleképpen rakunk ki, azt ő többnek vagy kevesebbnek észleli).
A számolási nehézségekkel küzdő gyermek számlálásnál kihagyja, felcseréli a számokat, vagy ha jól is számlál, nagyon lassan vagy egyenetlen ritmusban sikerül csak neki. Nehéz neki a visszafelé számlálás, többször irányt téveszt. (...12, 11, 10, 11, 12, 13..., stb.). A hasonló hangzású számokat összetéveszti: (például a „hatot” a „héttel”), s a látványra hasonló számokat összekeveri (például 6-9). Tükörképükkel írja le a számjegyeket. A számegyenesen nehéz megállapítania egy szám helyzetét, pl. hogy az 5 és 7 között mindig a 6 áll. A lediktált számjegyeket hibásan írja le, gyakran felcseréli (pl. 12 helyett 21). A számjegyeket rosszul olvassa össze, illetve a lediktált számneveket betűvel helytelenül írja le.
A matematika bevehetetlen birodalma
Kísérő problémák
Az iskoláskorú gyermekek körülbelül 6%-a diszkalkuliás. A számolási képesség zavara gyakran jár együtt az olvasás és az írás zavaraival, diszlexiával és diszgráfiával. Ugyancsak többször fordul elő diszkalkuliás gyermekeknél pszichés zavar (szorongás, depresszió, magába-zárkózottság), illetve magatartászavar (agresszivitás, figyelemzavar-hiperaktivitás). Sokszor ezek a gyerekek különben jó intellektusúak, s bizonyos esetekben igen jól kompenzálják a matematika terén jelentkező nehézségeiket, sokáig elfedve a problémát.
A matematikai műveletek terén a diszkalkuliás gyermek számos nehézséggel küzd: a helyiértéket nem tudja értelmezni (nem érti, hogy a 12 esetében az 1-es, az egy darab tízest, a 2-es pedig a 2 darab egyest jelöli). Nehézségei vannak a tízes, a százas, az ezres, stb. számkörökbe való átlépéssel. Az alapműveleteket (összeadás, kivonás, szorzás, bennfoglalás) nem tudja értelmezni és osztályfokának megfelelő számkörben elvégezni. Nem alakul ki megfelelő számolástechnikája; vagy nagyon bizonytalan és lassú, vagy egyáltalán nincs is neki (elsős kora után is az ujjain számol, vagy más eszközöket használ). Nem tudja a számokat megfelelően a négyzethálóba írni (egy számot képtelen egy négyzetbe elhelyezni, vagy pl. összeadásnál nem egymás alá írja az azonos helyiértékű számokat). Felcseréli a műveletben szereplő számokat, vagy más műveletre tér át (pl. 8-2= 10). Műveletvégzés közben a maradékot nem tartja meg, nem tudja követni az írásbeli műveletek menetét. A szorzó- és bennfoglaló táblát képtelen megtanulni. A szöveges feladatokat nem tudja értelmezni, képtelen a lényeget kiemelni, nem tudja elvégezni a kijelölt műveletet, és a választ sem képes megfogalmazni. A matematikai szabályok felismerése nehéz a számára; megfogalmazásuk és megtartásuk is gondot okoz. A számok azonos sorrendben való elismétlése szinte lehetetlen. És ha mindez nem lenne elég, a sok gyakorlás ellenére gyorsan elfelejti, amit addig tanult.
A felső tagozatban a számolási zavarral küzdő gyerekeknek nehézséget okoz a fizika és a kémia tanulása is, hiszen ezek a tantárgyak rengeteg matematikai képletet használnak. De gondot okoz a történelemórán az időrend megtanulása vagy földrajzból a térképről való olvasás, a helymeghatározás, stb. is.
Mit tehetek?
A felsorolt jelenségeknek természetesen nem mindegyike fordul elő együtt, ám ha többségük megfigyelhető a gyermeknél, és az iskolából is jelzés érkezik a problémáról, érdemes a helyi Nevelési Tanácsadóhoz fordulni. Itt megfelelő vizsgálatok elvégzése után meg tudják állapítani, valóban diszkalkuliáról van-e szó. Amennyiben megállapítják a tanulási zavart, diszkalkulia terápiát kezdenek el, ami hosszabb folyamatot jelent. A probléma súlyosságától és a fejlődési tempótól függ, hogy heti hány alkalommal és mennyi ideig kell a gyermekkel foglakozni. Sajnos a terápiás munka a legtöbb esetben éveket ölel fel; a javulás elérése kitartó együttműködést kíván, s teljes megoldást még így sem hoz. A diszkalkulia foglalkozás mellett ajánlatos az otthoni folyamatos, irányított gyakorlás és az iskolai korrepetálás is. Ha szükséges, a fejlesztő tevékenységet mozgásfejlesztő terápiával, illetve pszichoterápiával egészítik ki. A Nevelési Tanácsadó illetve a pedagógus, a szülő hozzájárulásával, kérheti a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vizsgálatát a diagnózis felállításához. Ez azért fontos, hogy a gyermek az iskolában kedvezményeket élvezhessen és iskolai fejlesztéshez jusson. A szakértői bizottság javasolhatja a gyermek matematika osztályozás alóli felmentését, amiről az igazgató dönt.
Együtt a szakemberekkel
A továbbiakban nagyon fontos a szülők, a pedagógusok, a matematikatanár, az osztályfőnök és a terápiát végző szakember (fejlesztő pedagógus, logopédus, pszichológus) együttműködése, az elfogadó, segítő magatartás. A gyermek csak akkor tud továbblépni, ha megfelelő biztonságérzet alakul ki benne. Ha nem kell félnie az értetlenségtől, a megszégyenítéstől. A közös odafigyelés és a terápiás munka segítségével ezek a gyerekek motiválttá tehetők, és ugyan sok gyakorlással, ismétléssel, de eljuttathatók a számolási alapok megteremtéséig, a 10-es, 20-as, 100-as, illetve az osztályfoknak megfelelő számkörben az alapműveletek elvégzésének képességéig, az elvonatkoztatás lehetőségéig, stb. A kitartó munka és a biztonságérzet növekedése hozzájárul a többi tárgyban való sikeresebb részvételükhöz. Ha pedig a matematika osztályozás alóli felmentés segít abban, hogy nem áll fenn folyamatosan a bukás réme, és találunk megfelelő, befogadó középiskolát gyermekünk számára, nyitott marad a későbbiekben a diploma megszerzésének lehetősége is, hiszen ma már a törvény biztosítja, hogy a diszkalkuliás gyerekek matematika helyett más tárgyat választhatnak érettségi tárgyként.
