Sajátos nevelési igényű tanulók a középiskolában

A Szakértői Bizottság mint kiindulási pont

A sajátos nevelési igényt a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, illetve az Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság állapítja meg egy komplex vizsgálat alapján.

Az SNI kategória érvényesítésével a gyermeket a tanulmányai folyamán, illetve a továbbtanulás során többletjogok, kedvezmények illetik meg. Ha a gyermek többletfoglalkozást igényel az iskolában, a fenntartónak lehetősége van a tanuló után járó emelt normatíva igénylésére. Fontos tudnivaló, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően, a jelenlegi szabályozás szerint a szülő, illetve az iskola már nem fordulhat közvetlenül a Szakértői Bizottsághoz, hogy kérje a gyermek vizsgálatát. Ide már csak a Nevelési Tanácsadón keresztül vezet az út. Ám ha már van SNI minősítése, és iskolaválasztási gondjai vannak, továbbra is egyenesen fordulhat a Szakértői Bizottsághoz. 

Akár az iskolaválasztásnál, akár az iskola-változtatásnál fordul a szülő a Szakértői Bizottsághoz, a bizottság mérlegeli, hogy a gyermeknek milyen típusú intézményi ellátásra van szüksége: fogyatékosság-típusának megfelelő szegregált, elkülönített oktatásra, vagy megfelelő személyi-tárgyi feltételek mellett megvalósuló integrációra. A szakértői bizottságnak rendelkezésére áll az összes, SNI gyermekeket fogadó intézmény listája, és ebből tesz javaslatot a gyermek számára legmegfelelőbb intézményekre, amiből a szülő a bizottság egyetértésével választ.

Fontos, hogy a szülők a döntés előtt utánanézzenek a felajánlott lehetőségeknek, tájékozódjanak, hogy a valóságban milyen feltételekkel rendelkeznek a szóban forgó intézmények, vannak-e megfelelő szakemberek, garantálják-e a többletjogokat. A Szakértői Bizottság ugyanis hivatalból, formálisan kapja meg ezeket az adatokat, és bár igyekszik utánajárni, hogy valósak-e az információk, mégsem tudja minden esetben garantálni, hogy a gyermeknek alkalmas legyen a kijelölt intézmény.

Amikor a szülő kezd bele a keresésbe

A másik járható út, ha a Szakértői Bizottság felkeresése előtt a szülők szétnéznek a környező középfokú intézményekben, böngészik az iskolai honlapokat, beszélnek az iskolavezetővel, megismerik az iskolai dokumentumokat, alapító okiratot, pedagógiai programot, tájékozódnak az iskola által nyújtott ellátási formákról, az ott végzett tevékenységekről, a képzési lehetőségekről. Hasznos, ha az iskolába járó gyerekekkel, szüleikkel is beszélnek, tapasztalataikat meghallgatják. Mindenképpen ajánlatos, hogy személyesen, gyermekükkel együtt keressék fel a lehetséges intézményeket, gyűjtsenek benyomásokat a közegről, légkörről, diákokról, tanárokról, az ott folyó munkáról. Természetesen a keresés során mindig fontos szem előtt tartani a gyermekük érdeklődését, motivációját, képességeit, korlátait és természetesen a véleményét.

Segítséget jelenthetnek még az iskolakereső honlapok. Sok információt tartalmaz a Közoktatás Információs Rendszerének honlapja, ahol a SNI gyerekekkel integráltan foglalkozó iskolák országos listáján lehet tallózni. Itt az intézményeket aszerint csoportosították, hogy milyen fogyatékosságtípusba tartozó gyerekek integrációját vállalták fel. Ezeken a csoportokon belül lehet kikeresni a középfokú oktatási intézményeket. Vannak listák, amelyek csak budapesti intézményeket tartalmaznak: ilyen a középiskolai pályaválasztási információkat felölelő http://palyavalasztas.fok.hu/keres/index.htm, ahol az „Egyéb szempontok” alatt szerepelnek a sajátos nevelési igényűeket befogadó iskolák. Itt az egyes iskolákra kattintva részletes, képzésenkénti bontásban látható, milyen fogyatékosság-csoportba tartozó gyerekeket integrálnak. A másik, hasonló weboldal a www.eniskolam.hu, ahol szintén az „Egyéb szempontok” rovatánál lehet beállítani a „sajátos nevelési igényűeket fogadók” kategóriát. Ebben az esetben ugyan nem kapunk arról részletesebb információt, hogy ezen belül milyen csoportokat vállal fel az iskola, ellenben a honlapok elérhetősége megjelenik, ahol az iskolák bemutatkozása alapján benyomásokat gyűjthetünk az ott folyó munkáról.

Ha ily módon sikerül találni egy megfelelő intézményt, és az iskola valóban biztosítja a sajátos nevelési igényű gyermek részére a megfelelő feltételeket, akkor az iskola befogadó nyilatkozatával kell felkeresni a Szakértői Bizottságot, hiszen a hivatalos javaslatot, a befogadó nyilatkozatot figyelembe véve, csak a Szakértői Bizottság adhatja meg.

A középiskolák befogadó hajlandósága

A középiskolák nagyon óvatosan vállalják a sajátos nevelési igényű fiatalok integrációját. A szülők gondban vannak, mert valóban kevés lehetőség közül választhatnak, bár azokban az intézményekben, ahol a befogadást vállalták, évről-évre növekszik a sajátos nevelési igényű tanulók száma. Ez a különböző intézménytípusokban eltérő mértékű.

Legkevesebb diákot a gimnáziumok integrálnak, viszont az utóbbi öt évben itt volt a legnagyobb arányú a sajátos nevelési igényű tanulók létszámának növekedése. A 2007/2008-as tanévben 1025 diák tanult integráltan a gimnáziumokban, amely a teljes gimnáziumi tanulói létszám 0,4 %-a, azaz 250 tanulónként egyetlen sajátos nevelési igényű. S még így is, az utóbbi öt évben ötszörösére növekedett az integrált tanulók száma a gimnáziumokban. A különböző gimnázium-típusok között némi különbség tapasztalható az integrált tanulók arányában, így legkevesebben a nyolcosztályos gimnáziumokba jutnak be, kicsit többen a hatosztályosokba, s ettől még többen a négyosztályos évfolyamokra.

A szakközépiskolák befogadóbbaknak tűnnek, mint a gimnáziumok, s az érettségire épülő szakmatanulás népszerűvé is teszi ezt az iskolatípust. A 2007/2008-as tanévben 1706 volt az integrált tanulók száma, bár a sokasághoz képest az arányuk mégsem volt számottevően több, mint a gimnáziumokban (0,6 %, azaz körülbelül 170 tanulónként egy sajátos nevelési igényű).  A 2002/2003-as tanévhez képest itt a növekedés kisebb, mint a gimnáziumokban: háromszor annyi az SNI diákok száma most a szakközépiskolákban, mint akkor volt. 

Tény, hogy az általános iskola elvégzése után a sajátos nevelési igényű tanulóknak a legnyitottabb út a szakiskolák világa, amely nem érettségiztet ugyan, de szakmát ad a fiatalok kezébe, s ez vonzó cél lehet. Az elmúlt tanévben integráltan 3412-en tanultak ezekben az intézményekben, amely a szakiskolás tanulói létszám 2,6 %-a (körülbelül minden 40. tanuló). Az öt évvel ezelőtti adatokhoz képest 3,5-szeresére nőtt a bekerülő SNI gyerekek száma.

Szegregált intézmények

A speciális szakiskolák szegregált intézmények, vagyis csak SNI tanulók szakmatanításával foglalkoznak. Ezek az intézmények minden sajátos nevelési igényű diákot felvesznek.  (2007/2008-as évben 9773 tanuló járt ilyen típusú intézménybe, 2500-zal többen, mint 2002/2003-ban.)

Léteznek olyan intézmények, osztályok is, amelyek elkülönítetten (szegregáltan) látnak el egy-egy fogyatékossági területet. Így például a nagyothallók számára önálló középiskolai osztályt hoztak létre, a vakok, a hallás- és a mozgássérültek részére szakiskola létesült, az enyhe értelmi fogyatékosok szakmaképzését speciális szakiskolák látják el.

Különböző fenntartók

Minden iskolatípusból létezik állami, egyházi és alapítványi fenntartású. Sajnos a választék földrajzi régiónként nem mutat egyenletes eloszlást, nem meglepő, hogy Budapest a legjobban ellátott terület. Gondot jelent, hogy a kínálat nem illeszkedik a sajátos nevelési igényű tanulók valóságos igényeihez, lehetőségeihez. Mindenesetre, fontos, hogy a szülők a pedagógusokkal és az iskolában dolgozó segítő szakemberekkel együttműködve próbálják képviselni a gyermek érdekeit, s ha szükséges, külső segítséget, fejlesztő szakember, gyógypedagógus támogatását vegyék igénybe. Ehhez a Nevelési Tanácsadóban, vagy a Pedagógiai Szakszolgálatnál kérhetnek tanácsot.

Az adatokat a 2007-2008-as Oktatási Évkönyv adatai alapján végzett saját számítások alapján közöljük.