Tudnivalók az óvodai felvételről és beíratásról

Az 1993. évi LXXIX. törvény 24. és 65. §-a részletezi, mire való az óvoda, kinek kötelező az óvoda, hogyan történik az óvodai beíratás és felvétel. Nem árt tudni, hogy kibővült azoknak a köre, akik óvodába járhatnak: már lehetőség van arra is, hogy a gyermek 2 és fél éves korától részt vehessen az óvodai nevelésben.

Erre azonban csak akkor számíthatunk, ha nincs annyi 3. életévét betöltött gyerek, hogy a csoportlétszám elérje a törvény által megszabott maximumot.

Gyakran felmerül a kérdés: mit kell tudni a kicsiknek ahhoz, hogy óvodába járhassanak. Az óvoda elvár egy bizonyos önállóságot, amit a gyereknek az első három évben kell elérnie.Az „óvodaérettség” kiterjed a kommunikációra (beszédfejlődés, kapcsolatteremtés), a szociális érettségre (kapcsolatteremtési képesség gyerekekkel és felnőttekkel), a megfelelő szintű önállóságra (öltözködés, evés), és a pszichés érettségre (el tudja fogadni az anyai távollétet, tudja, hogy az elválás nem végleges, és érte fognak jönni).

Törvényi szabályozás ugyan nincs arról, hogy csak szobatiszta gyereket lehet oviba adni, de az óvoda sem személyi, sem tárgyi feltételeiben nincs felkészülve a pelenkázásra. Hároméves korban a napközbeni szobatisztaság már elvárható, és a legtöbb gyermeknek nincs is problémája ezzel.

Sokan panaszkodnak a Kölökneten is arról, hogy gyermeküket helyhiány miatt nem veszik fel az óvodába. Fontos tudni, hogy az intézmények nem dönthetnek önhatalmúlag arról, hány főt vesznek fel az óvodába, és arról sem, kiket utasítanak vissza.

A Közoktatási törvény (1993. LXXIX.) 3. számú melléklete rendelkezik az óvodai csoportok maximális létszámáról, amely nem lehet több 25 főnél. Ha legfeljebb 2 csoport van az intézményben, akkor szükség esetén a létszám 20%-kal növelhető (tehát 30 főre bővíthető a gyerekek száma), illetve ha 2-nél több csoport van az óvodában, akkor további 10%-kal (ez 32,5 gyereket jelent matematikailag, a gyakorlatban 33-mal számolnak az óvodák). A bővítést a szülői munkaközösségnek és az óvodaszéknek is támogatnia kell. Ezenkívül a hatályos építészeti előírások szerinti egy főre eső alapterületnek is meg kell lennie az intézményben.

2010. január 1-től az intézményvezetőnek nem kell a bővítéshez az Oktatási Hivatal engedélyét kérnie, de az OH a létszámok betartását továbbra is ellenőrzi. Amit még érdemes tudni: az óvodai felvételkor elsőbbséget élveznek azok, akik a következő tanévben tankötelesekké válnak, a HHH gyermekek, illetve azok, akiknek mindkét szülője dolgozik, iskolába jár, vagy súlyos betegsége miatt a gyermek napközbeni ellátásáról nem tud gondoskodni

Bár az országos adatok szerint hazánkban az óvodai ellátás lehetőségei nemzetközi összehasonlításban is igen kedvezőek, ez nyilván nem vigasztalja azokat, akiknek mégsem sikerül gyermeküket az óvodába beíratni. Mi is az igazság az óvodai férőhelyek körül?

A táblázat azt mutatja, hogy Magyarországon van elegendő óvodai férőhely, és az átlagos csoportlétszámok is megfelelőek. A férőhelyek és a gyereklétszám tekintetében viszont az egyes vidékek nagy eltéréseket mutatnak. Az országos adatok nyilván nem vigasztalják azokat, akiknek a gyermekét nem vették fel az óvodába. Például néhány éve sok lakópark épült egyes helyeken, ahová zömmel fiatalok költöztek. Nekik időközben gyermekeik születtek, akiket bölcsődébe-óvodába szeretnének járatni. Kérdés: van-e hová? Mert hogy a korábbi gyereklétszám-csökkenés miatt számos óvodai csoportot megszüntettek – és ezeket most egy rövid időre újból életre kellene kelteni.

Irigylésre méltó helyzetben vannak azok, akik olyan helyen élnek, ahol nincs gond az óvodai férőhelyekkel. Sőt, vannak olyanok is, akiknek módjukban áll arról is dönteni, melyik intézménybe járassák gyermeküket. Nekik érdemes időben tájékozódni a felvetődő lehetőségekről. Ma már sokféle óvoda létezik, sokféle kínálattal, szemlélettel és elvárással. Az a szerencsés, ha az intézmény és a család értékrendje hasonló, és a gyermek személyiségéhez is jól illeszkedik.