Középiskolai felvételi az adatok tükrében

Az Oktatási Hivatal – talán éppen a Kölökneten is lecsapódó közhangulatnak engedve – idén közzétette nemcsak az összesített felvételi pontszámokat, mint a korábbi években, hanem külön a matematikát és a szövegértést, sőt, visszamenőleg a korábbi évekre is hozzáférhetővé tette ezeket az adatokat. Ezt kifejezetten pozitív fejleményként értékeljük.

Nézzük hát, mit mutatnak az adatok!

:

Nem tudtuk például megválaszolni azt a kérdést előzőleg, vajon a korábbi években is előfordult-e, hogy a matematika ennyivel rosszabbul ment a nyolcadikosoknak. Azt láthatjuk, hogy eddig minden évben jobbak voltak a magyar eredmények, de míg tavaly az átlageredmények között 5 pontnyi különbség volt, idén 19. Hasonlóan nagy volt viszont a különbség 2007-ben a nyolcosztályos gimnáziumba felvételiző negyedikesek esetében, és akkor is a matematika teszt volt sokkal nehezebb a diákok számára.

Az alábbiakban a Hivatal megállapításaihoz hozzáfűzzük a saját kommentárjainkat, hogy az adatok értelmezése során segítsünk tisztán látni.

Az Oktatási Hivatal közlése szerint a nyolcadik évfolyam vizsgadolgozatainak összesített átlageredménye idén jobb, mint az előző két évé.

Ez nagyon megnyugtatóan hangzik, ráadásul az adatok tökéletesen alátámasztják. Valóban így van, de nem is ezzel volt problémánk.

A matematika dolgozatok átlageredménye körülbelül 10%-kal alacsonyabb, mint egy évvel korábban.

Ez a megállapítás téves. Az átlageredmények körülbelül 10 százalékponttal alacsonyabbak. Ha pontosak akarunk lenni, 12 százalékponttal. Könnyen beláthatjuk, hogy ez a kettő mennyire más: hogy a hitelem évi 20%-os kamatát 10%-kal emeli meg a bank, akkor 22%-os kamatot kell fizetnem a továbbiakban, ha viszont 10 százalékponttal, akkor 30%-ot. Nagyon nem mindegy. Visszatérve a dolgozatokra: ez a „körülbelül 10 százalék” a valóságban azt jelenti, hogy idén a tavalyi átlageredmény 73%-át hozták a diákok. Hány százalékkal alacsonyabb ez? Hát nem tízzel.

A magyar dolgozatok eredménye – hasonlóan az elmúlt évekhez – minden korosztályban jobb, mint a matematika dolgozatok eredménye.

Ez igaz, de kérdés, hogy jó-e ez így. Nem éppen azon kellene munkálkodni, hogy közeledjenek egymáshoz a két teszt eredményei? Hogy nagyjából annyira legyen egyik is nehéz a felvételizőknek, mint a másik? Ha már tavaly is könnyebbnek találták a magyart a matematikánál, idén különösen oda kellett volna figyelniük a tesztkészítőknek.

A dolgozatok eredményei lehetővé teszik a jelentkezők közötti kellő differenciálást.

A felvételi rangsor az összesített eredmények alapján alakul ki, amely eredmények olyan gyönyörű harang-görbét rajzolnak, amit tanítani lehetne, azaz ránézésre szinte tökéletesen normál eloszlásúak. Így a differenciálás tényleg jól elvégezhető. Ez a magyarázat azonban meglehetősen cinikus. Ugyanilyen szép eloszlást adna az is, ha a diákokat magasságuk vagy testsúlyuk alapján rangsorolnák a középiskolába való bejutáshoz. Az, hogy a kiválasztott mérőeszköz szolgáltatta mérési eredmények kellően szórnak, önmagában még nem jelenti azt, hogy jól tölti be a funkcióját.

A pótnapon dolgozatok írók eredménye alacsonyabb lett.

Ennek az adatnak személy szerint kifejezetten örülök – természetesen nem a pótfelvételizőket ért hátrány, hanem a felbukkant összeesküvés-elméletet megdöntése miatt. Mégsem az történt tehát, hogy bizonyos bennfentesek előre tudták, hogy a pót-teszt könnyebb lesz. Kevesen írtak csak egy héttel később, és ők is kevesebb pontot értek el átlagosan, mint a nagy többség.

Mindezek tükrében tökéletesen indokolt a felvételizők és a szülők vizsgát követő rossz érzése. Reméljük, a tanulságok levonása nem marad el, és jövőre valóban korrekt mérésen vehetnek részt a diákok.

(A Kölöknet ígéretet kapott az Oktatási Hivatal vezetésétől, hogy a szerkesztőség rendelkezésére bocsátják a felvételi teljes, részletes adatbázisát, így március második felében szakembereink elvégezhetik az adatok kiértékelését. Terveink szerint a szakmai értékelés anyagát a munka elvégzését követően a Kölökneten fogjuk publikálni.)