Alacsony matek pontszámok

Bár országos összesítés híján az adataink még mindig nem a hivatalos verziót mutatják, szerkesztőségünk elvégzett néhány számítást, hogy a magunk módján megnyugtassuk a zaklatott felvételizőket. Igen, kedves Diákok és Szülők, a számok is igazolják: valóban túl nehéz volt a matek és túl könnyű a magyar felvételi.

A magyar teszt kétszer olyan jól sikerült, mint a matek!

Sajnos kevés iskola tette fel honlapjára az anonimizált eredményeket, de így is sikerült három budapesti gimnázium adatai alapján 490 felvételiző eredményeivel egy kis elemzést végeznünk. Ebben a mintában az átlagpontszám matekból 19,5, magyarból pedig szinte pontosan a kétszerese, 38 pont volt.

Igaznak bizonyultak tehát az előzetes érzések: hiába nyugtatta az Oktatási Hivatal elnöke és elnökhelyettese nyilvánosan a közvéleményt azzal, hogy az átlagos adottságú diákoktól ezen a teszten 25 pontos teljesítmény várható, ezúttal sem a matematika, sem a magyar nem "hozta" ezt az eredményt.

Mennyire igazságtalan?

Túl a kudarcos matek által keltett rossz hangulaton, sokakat bosszant a két vizsga nehézsége közötti különbség. Akik magyarból erősebbek, és matekból kevésbé, azzal érvelnek, hogy a magyar vizsga elmosta, a matek pedig kiemelte a különbségeket, így a magyarosok hátrányba kerülnek a matekosokkal szemben a jobb iskolákba való bejutásnál.

Az egyik gimnázium 130 adata alapján utánaszámoltunk, hogy mit is jelent ez a probléma. Ebben az iskolában matekból 18 pont, míg magyarból 36 pont volt az átlagos eredmény. A legjobb 10%-ba tartozó matekosok átlagos pontszáma 33, a legjobb 10% magyaros átlaga viszont 45 pont volt. Vagyis jó matekos, átlagos magyarral 69 pontra, ám jó magyaros, átlagos matekkal csak 63 pontra számíthat, és ez valóban nagy különbség.

Kicsit jobb a helyzet, ha csak a "jó tanulókat" vizsgáljuk, vagyis azokat, akik a gyengébbik tárgyukból is a felvételizők legjobb harmadába tartoznak. Ebben az összevetésben azok, akik matekból kiemelkedők, de magyarból is "elég jók", 76 pontra, akik pedig magyarból kiemelkedők és matekból "elég jók", azok 72 pontra számíthatnak. Vagyis az igazán jó tanulók esetében kevésbé jelenik meg az igazságtalanság, de az is kétségtelen, hogy a vizsgák egyenlőtlen követelménye valóban hátrányba hozta a humán beállítódású diákokat.

Valamit enyhít a képen, hogy egyes tagozatos iskolák jobban súlyozzák a tagozatnak megfelelő tantárgy pontszámait, és az is, hogy a tagozatokra eleve hasonló beállítódású gyerekek jelentkeznek, akiket egyformán érint a probléma. Ám ott, ahol a két tesztet egyforma súllyal veszik számításba, valóban néhány pont előnybe kerültek a jobb matekosok.

Mi most a teendő?

A helyzet más és más felelősséget ró diákra, szülőre, az iskolákra és az Oktatási Hivatalra. Természetesen szóba sem jön az a megoldás, hogy az iskolák menet közben változtassanak a bekerülési feltételeken, hiszen ez méltán sértené a vizsgázók biztonságérzetét. A szóbeli vizsga lehetőséget teremthet a humán beálítódású diákoknak is képességeik megvillantására, ezért a legfontosabb most az, hogy a szülők segítsék őket visszanyerni az önértékelésüket.

Amint pedig rendelkezésre állnak majd az országosan összesített adatok, elkerülhetetlen lesz az érdemi tanulságok levonása. Minden jel arra mutat, hogy az idei felvételi teszt rosszul mért. Jó volna garantálni, hogy ez többé ne történhessen meg az egyik legnagyobb állami ágazatban, egy hatvanezer diák számára megkerülhetetlen rendszerben. A Kölöknet épp ezért kész nyomon követni a vizsga egészének értékelési folyamatát, és igyekszik a számok birtokában, érdemben megszólaltatni az Oktatási Hivatal illetékeseit.