Középiskolaválasztás
A gimnáziumi programok kínálata
A gimnázium olyan középiskola, melynek elvégzése általános műveltséget ad és felsőbb tanulmányokra készít elő. Az itt szerezhető érettségi bizonyítvány sokkal jobb belépő a továbbtanuláshoz, mint a munkaerőpiacra, így a tanulás valamilyen formája az érettségi után szinte megkerülhetetlen. A gimnáziumba lépéskor még legalább 7 év tanulásra kell készülni; vagyis ez a képzési forma azoknak megfelelő, akik mindenképpen továbbtanulást terveznek.
Hogyan válasszak?
:
Mi is az a gimnázium?
"A kisgyermekkorból kilépő ifjak a gümnaszionban folytatták a testgyakorlást, melynek neve a „gümnosz”=meztelen szóból származik." Bővebben...
Amikor valaki szakközépiskolát vagy szakiskolát választ továbbtanulása színhelyéül, általában az intézményben oktatott szakmacsoport alapján dönt. Bár a gimnáziumok általánosan képző, ugyanarra az érettségi vizsgára felkészítő intézmények, mégsem szabad azt gondolnunk, hogy teljesen egyformák lennének. A legtöbb iskolának van valamilyen egyéni arca, amire fontos figyelni a választásnál. Sok iskola programján látszik, hogy inkább humán- vagy reál orientációjú, vagy esetleg a nyelvi képzést állítja a középpontba. Vannak olyan iskolák, ahol egy sajátos értéket hangsúlyoznak (például környezeti nevelés, művészeti nevelés). Erősen különböznek az iskolák abból a szempontból is, hogy mennyire helyezik a mérhető teljesítményt a középpontba. A teljesítményorientált „versenyistállóktól” a személyiségfejlődésre koncentráló „gyermekközpontú” intézményekig a legkülönfélébb értékrendű iskolákkal találkozhatunk.
Fenntartói változatosság
Míg a 2007/2008-as tanévben az általános iskoláknak kevesebb, mint 13%-a volt nem-állami (azaz egyházi vagy alapítványi) fenntartású, a középiskolák körében a fenntartói szerkezet színesebb képet mutat. A gimnáziumoknak csak kétharmadát tartja fenn önkormányzat vagy központi költségvetési szerv (ide tartoznak például az egyetemek által fenntartott gyakorlógimnáziumok), egyharmaduk nem-állami: felerészben egyházi, felerészben alapítványi fenntartású. Mind az egyházi, mind az alapítványi középiskolákra jellemző, hogy létszámadataik nem tükrözik annyira a demográfiai hullámzást, mint az önkormányzati iskoláké: beiskolázási bázisuk stabilabbnak mondható. Az egyházi és alapítványi iskolák sajátos éthosza külön szempont az iskolaválasztásnál: akik ebben gondolkodnak, valószínűleg más érték mentén döntenek, mint az önkormányzati körből válogatók.
Megnyújtott képzési idő – előkészítő, „nulladik” évfolyamok
A fent felsorolt programok kezdő évében úgynevezett „nulladikos” program szerint tanulnak a diákok, és ezt követően végzik el a négy „rendes” gimnáziumi évet, így képzésük öt évig tart. Az évfolyamokat hivatalosan úgy számozzák, hogy a középiskolát kezdő előkészítő évben a diákok kilencedikesek, az első "rendes" tanulmányi évben tizedikesek, és tizenharmadikosként fognak érettségizni. (Ismerősökkel beszélgetve egyre nehezebb eligazodni pusztán abból a kérdésből, hogy „Hányadikos a gyerek?” – használhatóbb információhoz jutunk, ha azt kérdezzük: „Mikor fog érettségizni?”)
Nyelvi előkészítő évfolyam
A nyelvi előkészítő évfolyamon hetente legalább 11 órában idegen nyelvet, négy órában pedig informatikát tanulnak a diákok. A pontos óraszámokat a helyi pedagógiai program alapján határozzák meg, de a fentieken túl még 8-10 képességfejlesztő órára, valamint legalább heti két testnevelés órára is számítani lehet. A képességfejlesztésre fordítandó időkeretben a hagyományos tantárgyakkal kapcsolatos készségek fejlesztése, illetve úgynevezett tantárgyi modulok (például média, tánc és dráma stb.) feldolgozása folyik. Előfordul, hogy az alaptantárgyakból (magyar, matematika, történelem) a készségfejlesztésen túl megkezdik a középiskolai tananyag feldolgozását is, és így egy évvel hosszabb időre húzzák szét a tanulnivalót.
A nyelvi előkészítő évfolyamok elsődleges célja, hogy a diákok középiskolai tanulmányait megalapozza, és hogy olyan nyelvi kompetenciát nyújtson, melynek nyomán a képzés végén a diákok képesek az emelt szintű nyelvi érettségi letételére. 2004 óta pályázhatnak a középiskolák ilyen osztály indítására, 2010-től kezdődően pedig mindenhol megszervezhető lesz a nyelvi előkészítő évfolyam, ahol azt a jelentkezők létszáma indokolja. A képzési forma egyre népszerűbb: a 2007/08-as tanévben közel 500 középiskola indított nyelvi előkészítő osztályt a 9. évfolyamon.
A kéttannyelvű képzések nyelvi éve
Hasonló felépítésű az ötévfolyamos kéttannyelvű képzések bevezető, nyelvi éve is, itt azonban a képzés egészének célja más. Az első (nulladik) évben a diákok intenzív nyelvtanulással arra készülnek fel, hogy a képzés további négy évében a tantárgyak egy részét idegen nyelven tanulják. Azt, hogy melyek ezek a tantárgyak, a helyi tanterv határozza meg. Ahhoz, hogy a diákok a képzés végén kéttannyelvű érettségi bizonyítványt kaphassanak (ami felsőfokú nyelvvizsgának is megfelel), legalább három tárgyból kell a célnyelven érettségizniük; köztük emelt szintű érettségit kell tenniük a célnyelvi civilizáció nevű tárgyból, ami minden kéttannyelvű képzésen kötelező. (Léteznek négyévfolyamos kéttannyelvű képzések is, melyekre meglévő nyelvtudással veszik fel a diákokat, és nyelvi év nélkül, rögtön megkezdik a kéttannyelvű oktatást.)
Az Arany János program előkészítő éve
Az Arany János Tehetséggondozó Program legfőbb célja lehetőséget teremteni a tehetséges, hátrányos helyzetű gyerekeknek arra, hogy középiskolai éveik alatt mindazt a tudást megszerezzék, amit szerencsésebb társaik a család anyagi és szellemi támogatásával érnek el. A program célkitűzései között szerepel a diákok ECDL vizsgához, jogosítványhoz, használható nyelvtudáshoz való juttatása az iskolai képzés keretein belül. A „nulladik évben” a program szintén a készségfejlesztést állítja középpontba, külön hangsúlyt helyezve a későbbi eredményességet meghatározó stabil énképre és a tanulási készségekre; ezért a nulladik évben önismereti, kommunikációs és tanulásmódszertani foglalkozásokat tartanak.
:
Tehetséggondozó középiskola
Új színt jelentenek a gimnáziumok palettáján az úgynevezett tehetség- gondozó középiskolák, melyek programjáról itt olvashatnak.
A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok
A gimnáziumi képzés a kilencvenes években hatalmas átalakuláson ment át: a szerkezetváltó gimnáziumi osztályok (a hat- és nyolc évfolyamos képzések) sokkal jobban elterjedtek, mint arra a szakemberek számítottak. Ennek azonban csak részben szakmai, jóval inkább demográfiai oka volt: a demográfiai csúcs lecsengésével egyre nehezebb volt tanulókat beiskolázni a korábban szükségszerűen felduzzasztott férőhelyekre. Sok középiskola azért indított szerkezetváltó osztályt, hogy a fiatalabb gyerekek felvételével megússza az összevonásokat és elbocsátásokat, és fenn tudja tartani a kialakult méreteit. Emellett természetesen erős társadalmi (szülői) igény is mutatkozott ezekre az osztályokra, és még szakmai érvek is szóltak mellette. Utóbbiak közül a legfontosabb talán az, hogy a dupla tanítás (tehát a felső tagozatos tananyag középiskolai újratanítása) ebben a rendszerben elkerülhetővé válik.
A szerkezetváltó gimnáziumi osztályok számának növekedése nagyjából az ezredfordulón állt meg, ám a tanulók számát tekintve nem tapasztalható jelentős csökkenés.
:
