A felvételi eljárás
A felvételi vizsgáról
Tavaly debütált az új középiskolai felvételi eljárás. A hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban megszűnt a szóbeli felvételi, egységesítették a nyolcadikosokra váró írásbeliket, és önálló felvételi eljárással megjelent a színen a tehetséggondozó középiskola.
Talán a nagyobb testvérek idejéből sokan emlékeznek még, hogy az iskolák korábban szóbeli meghallgatással egészíthették ki az írásbeli felvételi vizsgát, s ezek eredményét az általános iskolából „hozott pontokkal” kiegészítve alakíthatták ki felvételi sorrendjüket. Ma már azonban el kell tekinteniük a saját, helyi írásbelitől: marad a központi írásbelin alapuló felvételiztetés, illetve a hozott pontok számítása.
Központi írásbelit csak a „népszerűbb” középiskolák szervezhetnek; a rendelet szerint azok, ahová (a szóban forgó képzési formára) az előző három év átlagában a jelentkezők létszáma legalább másfélszerese volt a felvehetők létszámának. Azok az iskolák, amelyek nem szervezhetnek központi írásbeli vizsgát, egyáltalán nem felvételiztethetnek (tehát nem is szóbeliztethetnek), és csak a jelentkezők általános iskolai eredményei alapján rangsorolhatnak.
Ez a rendelkezés a minimálisra szűkíti azoknak a hat- és nyolcosztályos gimnáziumoknak a számát, ahol felvételi vizsgát (vagyis központi írásbelit) tartanak. A hat- és nyolcosztályos iskolákba jelentkezőknek központi írásbeli esetén sem szabad szóbeli vizsgát tartaniuk. Tavaly a 8 évfolyamos osztályt indító iskolák közül 44, míg a 6 évfolyamosok közül 60 tartott központi írásbelit. Ezekre 3500 negyedikes, illetve 5000 hatodikos tanuló jelentkezett.
A kilencedik osztályt indító középiskolák közül tavaly 470 iskola (45 százalékuk) írásbeliztetett, míg 55 százalékuk rangsorolt a bizonyítványok alapján. Az írásbeliztető iskolák a kilencedikesek számára szervezhetnek szóbeli meghallgatást is. Ezzel az írásbeliztető iskolák kétharmad része élt, vagyis 302 intézményben tartottak a központi írásbeli után szóbeli vizsgát. A nyolcadikos diákok 60 százaléka vett részt a központi írásbelin.
A felvételi eljárás rendje az iskolákban
A felvételi eljárás rendje tartalmazza, hogy az adott iskola hogyan dönt a hozzá jelentkezők felvételéről. Ebben írják le, hogy – amennyiben jogosultak – élnek-e a központi írásbeli lehetőségével, illetve, hogy – írásbeliztetés esetén – kilencedikeseknek tartanak-e szóbelit, és hogy milyen pontszámítással veszik figyelembe a hozott osztályzatokat. Mindezt, az indítandó tagozatok listájával együtt, az iskoláknak október 31-éig kell nyilvánosságra hozniuk a Közoktatási Információs Iroda Tanügy-igazgatási Szakportálján.
Központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú írásbeli
Az egységes írásbeli feladatlapjai két kompetencia-területre – magyar nyelv és matematika – koncentrálnak. Mindkét feladatlap kitöltésére 45-45 percet kapnak a vizsgázók. Az írásbeli célja elsősorban az eredményes középiskolai tanuláshoz szükséges alapvető készségek és képességek, kompetenciák felmérése, ezért a feladatlapok nem közvetlenül az ismeretekre, sokkal inkább azok mozgósíthatóságára, alkalmazására kérdeznek.
Természetesen külön feladatlap készül a nyolc- hat- és négyosztályos képzésre jelentkezőknek, és új elemként megjelent az úgynevezett tehetséggondozó középiskola kilencedik évfolyamára jelentkezők tesztlapja is, ami különbözik a „sima középiskolába” jelentkező nyolcadikosokétól. A központi írásbeli eredményét minden olyan középiskola köteles elfogadni, ahol előírták az írásbeli vizsgát, függetlenül attól, hogy a gyermek melyik iskolában írja meg a felvételit. „Házi”, saját feladatokból álló írásbeli vizsgát sehol sem szervezhetnek, szóbelit pedig csak ott tarthatnak, ahol előírták az írásbeli vizsgát. Az elmúlt évek felvételi tesztjei itt megtalálhatók.
Felvételi a tehetséggondozó középiskolákba
Új lehetőséget jelent a felvételi kínálatban a tehetséggondozó középiskola. Ez az iskolatípus tavaly jött létre olyan módon, hogy az iskolák szigorú feltételek alapján pályázhattak erre a címre. A felvételi során azok az iskolák alkalmazhatják a tehetséggondozó középiskoláknak szóló tesztlapot, akik elnyerték ezt a címet. A központi felvételi időpontja is más napon van az ilyen iskolákban.
A 2008/2009-es tanévben tehetséggondozó címet elnyert iskolák először a 2009/20010-es tanévben indítottak ilyen képzést. Számuk az idei (ősszel elbírált) pályázatban néhány intézménnyel bővült, erről az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján októbertől találnak tájékoztatást.
