Felsőoktatási felvételik
Nyilvánosságra hozták a felvételi ponthatárokat
Nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat: első körben csaknem 98 ezren nyertek felvételt valamelyik egyetemre, főiskolára a 141 ezer jelentkező közül. A három legmagasabb pontszám a Budapesti Corvinus Egyetemen kellett a bejutáshoz államilag finanszírozott képzésben. A ponthatárok először a www.felvi.hu oldalon jelentek meg.
Az MTI információi szerint 97.769-en kerültek be valamelyik felsőoktatási intézménybe. Az államilag támogatott felvehető keretszám alapképzésben 53.450; mesterképzésre 19.600 hallgatót lehetett felvenni. A maximális 480 pontot sehol sem kellett elérni a felvételhez.
A legmagasabb pontszám az államilag finanszírozott képzésben a Budapesti Corvinus Egyetemen kellett a bekerüléshez, a nemzetközi gazdálkodási alapszakon 463 pont a határ. A második és harmadik legmagasabb pontszámot is ebben az intézményben kellett elérniük a leendő elsőéveseknek, gazdálkodási és menedzsment szakon 457, a társadalomtudományi karon 453 pontot.
Orvosképzésben a budapesti Semmelweis Egyetemen az általános orvos szakon 436, míg a fogorvosin 433 volt a ponthatár, ugyanezen képzésekre a Debreceni Egyetemen 417, illetve 423 pontot kellett elérni.
A Műegyetemen az építészmérnök képzésben 382, az építőmérnökin 346, míg a mérnök-informatikus szakon 370 pontot kellett elérni. Az ELTE-n politológián 435, a jogász képzésben 427 pontot kellett hozni. A Debreceni Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen a jogász szakra egyaránt 418 pontot kellett elérni. Kommunikáció szakon az ELTE-n 442, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán 415 pontot kellett teljesíteniük a diákoknak a bekerüléshez.
Költségtérítéses képzésben a veszprémi mérnök-informatikus szakon 478 pont volt a határ.
A ponthatárokat este nyolc órától óriáskivetítőkön tették közzé a fővárosban a Millenárison. Az adatsor Dux László felsőoktatási helyettes államtitkár gombnyomására indult el. A helyettes államtitkár rövid köszöntőjében sok sikert kívánt a felsőoktatásba most bekerülőknek, azokat pedig, akiket nem vettek fel, arra biztatta, hogy próbálkozzanak a következő évben is.
A Millenárison a rossz idő ellenére is sokan várták a pontszámok megjelenését. Az MTI tudósítói számos diákot láttak, akik üdvrivalgással fogadták az óriáskivetítőn megjelenő pontszámokat.
A regisztrált jelentkezők a felvi.hu mellett az e-felvételin használt személyes oldalukon (Én felvim) is megtalálhatták a jelentkezéseikhez tartozó ponthatárokat. Akik felsőoktatási felvételi jelentkezési lapjukon megadták a mobiltelefonszámukat, sms-ben is kaptak értesítést.
Ebben az évben is a teljes mértékben magyar fejlesztésű számítógépes rendszer állította szakonként országos rangsorba a jelentkezőket az általuk elért felvételi összpontszám alapján, majd a legjobb teljesítményű jelentkezőtől kezdve elhelyezte őket az általuk első helyen választott felsőoktatási intézménybe és képzésre.
A ponthatárok nyilvánosságra hozatala után az Oktatási Hivatal valamennyi jelentkezőnek besorolási határozatot küld arról, hogy az egyes jelentkezési helyeken hány pontot ért el, ott mennyi a ponthatár, valamint besorolást nyert-e valamelyik jelentkezésére, és ha igen, melyikre. Függetlenül attól, hány képzést jelölt meg egyazon felsőoktatási felvételi eljárásban, a jelentkező csak egy helyre sorolható be: az általa felállított sorrendben arra a képzésre, ahol először éri el a megállapított ponthatárt.
A felvételről szóló határozatot és a beiratkozással kapcsolatos információkat az az egyetem, főiskola küldi meg, ahová besorolást nyert a jelentkező.
Az idén körülbelül ugyanannyian szeretnének a felsőoktatásban továbbtanulni, mint egy éve; a mostani 141 ezer jelentkező nagy része az alapképzést, a legtöbbjük az államilag támogatott képzési formát választotta. Többen céloztak meg felsőfokú szakképzést, mint előző évben.
A Millenárison a korábbi évekhez hasonlóan Pont Ott Parti várta az idén is a diákokat, a programok már délután négy órakor elkezdődtek: bemutatkozott több felsőoktatási intézmény, tájékoztattak külföldi tanulmányutakról, ösztöndíjprogramokról, nemzetközi szakmai gyakorlatokról, továbbá arról is, hogyan keressen valaki albérletet vagy diákmunkát.
