Csökkentenék a felsőoktatási intézmények számát
A kutatóegyetemek rektorainak meggyőződése, hogy a hatékonyság növelése megköveteli az intézményi szerkezet átalakítását, az átalakítás során szükségessé váló intézményi integrációk azonban csak akkor hozhatnak tartós eredményeket, ha azokban a gazdasági megfontolások és szakmai szempontok egyenlő súlyt kapnak.
A fentieket Péceli Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem; Fábián István, a Debreceni Egyetem; Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem; Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem és Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora emelte ki közös állásfoglalásában.
A rektorok szerint az ország hosszabb távú jövőjét szolgáló új felsőoktatási törvény koncepciója több vonatkozásban is a Széll Kálmán Terv rövidtávú törekvéseinek kíván megfelelni, így a forráskivonásnak alárendelten ír elő strukturális átalakításokat. Álláspontjuk szerint az új felsőoktatási törvény csak akkor képes az ország érdekeit tartósan szolgálni, ha garantálja a felsőoktatás meglévő értékeinek - beleértve a magas színvonalon biztosított térítéses képzéseket is - megőrzéséhez szükséges feltételeket.
Fontosnak tartják, hogy a felsőoktatás rendszere legyen minőségközpontú és kiszámítható, a finanszírozás pedig minden szereplő számára átlátható.
A rektorok szerint ugyanakkor nem meggyőző a kormány elkötelezettsége az ország kutatóegyetemei mellett sem, pedig ezeken az intézményeken múlik a hazai K+F+I jövője.
Kitértek arra is, hogy a felsőoktatás finanszírozásának GDP-hez viszonyítottan egyre csökkenő mértéke hosszabb távon Magyarország nemzetközi versenyképességének jelentős visszaeséséhez vezet. Az államilag finanszírozott hallgatói létszám tervezett erőteljes csökkentése veszélyezteti a diplomás munkavállalók szükséges arányának elérését és az ezzel kapcsolatos eu-s vállalásaink teljesítését - fejtették ki.
Alapfeladataikat a felsőoktatási intézmények csak akkor képesek hatékonyan ellátni, ha az oktatási és kutatási autonómia mellett megfelelő gazdálkodási jogosítványokkal is rendelkeznek. Az állam tulajdonosi/fenntartói funkcióját a szükséges mértékű és tartalmú ellenőrzési rendszer kiépítésével képes a legjobban ellátni - mutattak rá.
A felsőoktatási intézményrendszer átalakításáról az origo.hu írt szerdán a birtokába került koncepcióra hivatkozva. Eszerint a mostani 29 állami fenntartású felsőoktatási intézmény helyett mindössze 16 maradna (12 egyetem és 4 főiskola). A hírportál úgy tudja, az oktatási államtitkár a múlt héten egyeztetésre hívta a Nyugat-Magyarországi Egyetem, a Pannon Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Semmelweis Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a gödöllői Szent István Egyetem vezetőjét. A 12. egyetem a még nem létező Nemzeti Közszolgálati Egyetem lenne.
Információi szerint a tíz állami főiskolából négy maradna meg: a tanár- és a tanítóképzés centrumává váló egri, a nyíregyházi, a Budapesti Gazdasági Főiskola és egy egyelőre meg nem határozott központú kelet-magyarországi intézmény - írja az MTI. A többi egyetem, illetve főiskola karainak egy része beolvadna a megmaradók valamelyikébe. A hírportál hozzátette, hogy az egyetemi-főiskolai struktúra átalakítása a Széll Kálmán Terv miatt szükséges.
