Hiperaktív-e a gyermekem?

Azok a szülők, akik visszagondolnak hiperaktívnak titulált gyermekük korai éveire, nagyon hasonló jelenségekről számolnak be. Sokan tapasztalják, hogy kisbabájuk rögtön megszületése után sokat sír, szinte csillapíthatatlanul. Keveset alszik, csak rövid időszakokra szenderedik el. Hirtelen riad fel álmából, s heves sírásba kezd. Étkezési zavarai vannak; keveset szopik, gyakran kell etetni, s még az étkezések alatt is sír. Máskor pedig éppen ellenkezőleg: egy darabig egyáltalán nem kér enni, majd pedig túlszopja magát. Napi ritmusa nagyon nehezen alakul ki. Fokozott nyugtalansága miatt dajkálása, simogatása nem könnyű, sőt sokszor azt sem szereti, ha ölbe veszik. Mindez komolyan megnehezíti a szülők számára a kisbabájukkal való harmonikus kapcsolat kialakítását.

A később hiperaktívnak mondott gyermek mozgásfejlődése általában gyorsan zajlik. Előfordul, hogy a fejlődési szakaszokból (forgás, kúszás, mászás, ülés, állás, járás) kimarad valamelyik, így például hamar felül, kihagyva a mászást. Általában hamar áll fel, s gyakran azonnal rohanni kezd, anélkül, hogy a járástanulás jól ismert kapaszkodós, lépegetős szakaszát végigélte volna. Van azonban – ezzel ellenkezőleg – olyan gyermek is, aki mindent lassabban kezd, mint kortársai; mozgása bizonytalanabb, diszharmonikus, sok apró baleset éri. Ezeknél a gyerekeknél a hiperaktivitás kevésbé hangsúlyos, náluk a figyelemzavar a vezető tünet. A beszédfejlődés is kétféle lehet: vagy nagyon gyors (már 9 hónaposan beszél a gyermek), vagy nagyon lassú (3 évesen szólal meg először). Gyakran tapasztaljuk, hogy a hiperaktív gyermek későn válik szobatisztává.

A hiperaktív kisgyermek

Később, óvodáskorban a kisgyerekekre különben is jellemző fokozott mozgás- és beszédkésztetés miatt nehéz elkülöníteni az eltérő fejlődésű gyerekeket. Arra mindenképpen oda kell figyelni, ha a gyermek mozgásos aktivitása igen feltűnő, és nem tud megülni egyhelyben rövid időre sem. Ha az étkezés alatt folyton felugrál, a TV nézés közben állandó mozgásban van, ha egy mesét sem képes nyugodtan végighallgatni. A túlzott mozgékonyság összefügg a figyelemzavarral: a hiperaktív gyereknek nehéz elmélyülni a játékban, hamar elunja, s az újabb izgalom reményében sűrűn váltogatja a tevékenységeket, figyelme minduntalan elterelődik. Bár nagymozgása életkorához képest jól fejlődik, a finommozgás, a kezek ügyessége, a rajzolás színvonala és a beszédfejlődés elmaradhat a kortársaitól. Jellemző, hogy egyfolytában, rengeteget beszél, bár ez nem jelenti azt, hogy ne lennének problémái a beszéddel. Ugyanis  a sok beszéddel többnyire csak ide-oda tereli a témát, mondanivalójának tartalma nem összefüggő. Gyakoriak az artikulációs problémák és a beszéd észlelésének zavarai is.  

Sokszor megfigyelhető az is, hogy az érintett gyermek tapintási észlelése nem megfelelő, ezért előfordul, hogy fél a hajmosástól, a hajvágástól, a körömvágástól, és nem szeret mezítláb sétálni a fűben. Van, amikor a simogatást is nehezen viseli. Ám egy-egy személytől mégis elfogadja, s ilyenkor még vágyik is a minél több érintésre.

Gyakran tesz kárt környezetében, szétszereli a játékait, tönkreteszi a berendezést. Jellemző rá az óvatosság hiánya; sokszor történik vele baleset, ezért állandó felügyeletet igényel. A szülők egy idő után, hogy kíméljék őt és a környezetet, rengeteg tiltást vezetnek be, ám a „semmit sem szabad” nyilván nem teljesíthető, pedig a gyermek megpróbál igyekezni. A tiltásra ráadásul rosszul reagál, nyugtalanná válik, dacoskodik, hangosan tiltakozik. Szinte lehetetlen eltéríteni attól, amit az adott pillanatban a fejébe vesz, s ha mégsem sikerül, vagy ha nem kapja meg, amit szeretne, sírni, kiabálni kezd vagy dührohamot kap. Alvászavar ebben a korban is jelentkezhet; hasonlóan a csecsemőkori alvási periódusokhoz, keveset, nyugtalanul, s rövid időszakokat alszik.

Mit tehetek?

A szülők teljesen tanácstalanok, mit is tegyenek a kialakult a helyzetben. Úgy érzik, egyedül kell megküzdeniük a problémával. Kevesen tudják, hogy több Nevelési Tanácsadó már ebben az életkorban segítséget nyújt a korai fejlesztésben. Nevelési, életvezetési tanácsokkal támogatja a szülőket, vagy elirányít oda, ahol a problémának megfelelő kezelési lehetőség található. De segítségért fordulhatnak a megyeszékhelyeken működő Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsághoz, vagy a Budapesti Korai Fejlesztő Központhoz is.