Közeleg az őszi érettségi vizsgaidőszak

Meddig kell jelentkezni az őszi érettségire?

A jelentkezés határideje: szeptember 6. hétfő

Hogyan kell jelentkezni?

Akik tanulói jogviszonnyal rendelkeznek egy középiskolában, azok az érettségit szervező középiskolákban, akik nem rendelkeznek, azok az Oktatási Hivatal regionális igazgatóságain is.

Milyen feltételei vannak az érettségi vizsgára jelentkezésnek?

Mindenképpen szükséges, hogy az adott tantárgyból a vizsgázó lezárt középiskolai tanulmányokkal rendelkezzen, vagyis minden olyan évfolyam anyagából legyen az adott tantárgyból osztályzata, amelyen a tantárgyat a saját középiskolájában tanítják. A középiskolai tanulmányok lezárását a választott vizsgatárgyból a bizonyítvánnyal, illetve a törzslapkivonattal kell igazolni.

Milyen típusú érettségi vizsgát lehet tenni az őszi vizsgaidőszakban?

Bármilyet.

Kell-e fizetni az érettségi vizsgáért?

Ha a vizsgázó rendelkezik már érettségi bizonyítvánnyal és nem áll tanulói jogviszonyban egyetlen középiskolával sem, akkor az érettségi vizsgáért fizetni kell.

Mire jó az előrehozott érettségi vizsga?

Az előrehozott érettséginek nagy előnye, hogy a tanuló mentesül a tantárgy további tanulása alól, és a megszerzett tudásáról rögtön számot adhat, nem kell megvárnia a 12-13. évfolyam végét. Vannak olyan tantárgyak, amelyeket csak 9-10., illetve 9-11. évfolyamon tanulunk, de választható tantárgyként (ún. ötödik tárgyként) sokan érettségiznek belőlük. Korábban („az én időmben”) befejeztük például a földrajz tanulását 10. év végén, és az érettségi idejére (legalább) a felét el is felejtettük a megtanultaknak, így a sikeres vizsga érdekében járhattunk érettségi előkészítőre. Most a középiskolás megteheti, hogy 10. év végén vagy 11.-ben bejelentkezik előrehozott érettségire, és egy teherrel kevesebb nyomja a vállát.

Szintén segítség lehet az előrehozott érettségi azoknak, akiknek 6 tantárgyból kell érettségizniük, mert a továbbtanulásukhoz két választható tárgy is szükséges (például az orvosira vagy gyógyszerészetire jelentkezőknek).

Akinek valamelyik tantárgyból van már érettségije, annak a kötelező óraszáma is kevesebb lesz, és a felszabaduló idejét fordíthatja nyelvtanulásra, a felvételi tantárgyaira.

Az előnyök mellett nem szabad azonban megfeledkezni arról sem, hogy az előrehozott érettségire való bejelentkezés milyen felelősséggel jár. Ugyanolyan érettségi vizsga, mint a rendes érettségi 12.-13. végén. Megfelelő tudással és felkészültséggel szabad csak nekivágni.

Jó, ha tisztában van a vizsgára jelentkező azzal, hogy ősszel nem feltétlenül a saját középiskolájában érettségizik, míg a május-júniusi vizsgaidőszakban a saját iskolájában, a saját tanárainál adhat számot a tudásáról. Ez nem azt jelenti, hogy kedvezőbb elbírálásban részesül, de az ismerős környezet, a megszokott elvárások talán segíthetnek a lámpaláz leküzdésében, adnak némi biztonságot a vizsgaszituációban.

Az előrehozott érettségi közép- és emelt szinten is letehető. De csak akkor, ha a tanuló az iskolájában előírt követelményeket az adott tárgyból minden évfolyamra teljesítette. Ez azt jelenti, hogy ha 12. év elején például valaki matematikából szeretne érettségizni, akkor osztályozó vizsgát kell tennie a 12.-es anyagból, amire jegyet kap. Ezt a jegyet fogják beírni az év végi bizonyítványába (és pontként is ezt viszi a felsőoktatásba), vagyis egyáltalán nem mindegy, hogyan sikerül. Az osztályzatot legkésőbb az érettségi vizsga megkezdéséig meg kell szereznie.

Az előrehozott érettségi vizsga eredményéről tanúsítványt adnak. A tanúsítványban szereplő eredményt vezetik majd át a rendes érettségi bizonyítványba.

Gyakran felmerülő kérdés: mi van akkor, ha nem jól sikerül az előrehozott érettségi? Nagyon fontos tudni, hogy a tanulói jogviszony fennállása alatt ismétlő vizsgát nem lehet tenni. Ha valaki nem elégedett a középszintű vizsgája eredményével, legfeljebb szintemelő vizsgát tehet ugyanabból a tárgyból (ez emelt szintű érettségi vizsgát jelent). Az előrehozott érettségi tehát nem „próbaérettségi”, nem azért szervezik, hogy gyakoroljunk a rendes érettségire. Javítani a helyzeten legfeljebb akkor lehet, ha valaki nem kötelező tárgyból (ötödik tárgyból) volt előrehozott érettségin, és a következő vizsgaidőszakban választ egy másik tárgyat. De minden, legalább elégséges előrehozott érettségi eredménye bekerül a bizonyítványba.

Megvilágítva egy konkrét példával ezt a látszólag bonyolult eljárást: egy diák 11. évfolyam végén előrehozott érettségit tett földrajzból 60%-os eredménnyel. Mivel a továbbtanuláshoz ez kevésnek tűnt, 12. év elején 50 %-os szintemelő vizsgát csinált. Februárban újra akart jelentkezni földrajz érettségire, amit természetesen nem tehetett meg. Miért is? A középszintű vizsgát tanulói jogviszony alatt nem lehet megismételni, és szintemelő vizsga is csak egyszer tehető ugyanabból a tantárgyból. Bejelentkezett ezért informatikából középszinten, hogy jobb esélyei legyenek bekerülni a felsőoktatásba. A bizonyítványába mind a hat tárgy eredménye bekerült. Csak arról dönthetett, hogy földrajzból a közép- vagy az emelt szintű érettségijét vezessék-e be.

Ha valaki kötelező tárgyból (magyar, matematika, történelem, idegen nyelv) megbukik az előrehozott érettségin, vagy nem megy el bármelyik vizsgarészre (saját hibájából vagy neki fel nem róható okból), akkor javító, illetve pótló érettségit kötelező tennie egy következő vizsgaidőszakban. A sikertelen érettségi eredmény nem kerül bele a bizonyítványba. Ha választható tárgyból kap az előrehozott érettségin elégtelent, akkor tehet javító vagy pótló érettségit, illetve választhat egy másik tárgyat is helyette.

A sok információ és jó tanács után nem maradt más hátra, mint sikeres érettségi vizsgát kívánni mindenkinek, aki az október-novemberi vizsgaidőszakban megméretteti magát.