18 dolog, amit a kreatív emberek másképp csinálnak

A kreativitás nagyon gyakran titokzatos és paradox módon működik. A kreatív gondolkodás egyes személyiségek stabil, meghatározó jellemvonása, ami mégis változhat a összefüggésektől és körülményektől függően, s amihez a gondolkodás folyamatától teljesen elkülöníthető, összetett megismerésre van szükség.

Az idegtudomány bonyolult képet fest a kreativitásról. A tudósok szerint ez a folyamat sokkal több kognitív folyamatot foglal magában, mint az idegpályák vagy az érzelmek, és sokkal összetettebb, mint azt a jobb és bal agyfélteke különbségeivel kapcsolatban gondolnánk (az elmélet szerint az agy bal félteke racionális, analizáló; a jobb félteke kreatív, érzelmi).

Azt, hogy egy nagy képzelőtehetséggel rendelkező elme hogyan működik, még mindig nem tudjuk pontosan. Az inspiráció és az ötletek olykor, mint derült égből villámcsapás születnek meg a fejünkben, máskor viszont, amikor a legnagyobb szükségünk lenne rájuk, egyszerűen nem jelentkeznek.

Pszichológiailag fogalmazva, a kreatív személyiségeket nehezen lehet beskatulyázni, legfőképpen azért, mert összetett és ellentmondásos személyiségek, akik hajlamosak elkerülni a szokásokat és a rutint. Ez nem a „szenvedő művész” sztereotípiája, a művészek egyszerűen csak bonyolultabb emberek. A kutatások arra engednek következtetni, hogy a kreativitás számos tulajdonságot – viselkedési mintát, társadalmi befolyást – egyesít.

Scott Barry Kaufman, a New York Egyetem pszichológusa, éveket töltött a kreativitás kutatásával. „A kreatív embereknek nagyon nehezükre esik önmaguk megismerése, mert a kreatív én sokkal bonyolultabb, mint a nem kreatív. Egész egyszerűen a nagy képzelőerővel rendelkező embereknek zavarosabb az elméje” – nyilatkozta a The Huffington Post nevű újságnak.

Miközben nem létezik egyetlen, jól körülhatárolható kreatív típus sem, a kreatív embereknek vannak árulkodó jellemvonásai és viselkedésmintái. Íme, 18 dolog, amit a rendkívül kreatív emberek másképp csinálnak.

Álmodoznak

A kreatív emberek tudják, hogy az álmodozás minden, csak nem időpocsékolás. Rebecca L. McMillan pszichológus, az Óda a pozitív és konstruktív álmodozás című tanulmány társszerzője szerint, az „elme vándorlása” segítheti a kreatív inkubációs folyamatot. Legtöbbünk tapasztalatból tudja, hogy a legjobb ötletek látszólag a semmiből jönnek, miközben elménk teljesen máshol jár. Egy 2012-es tanulmány igazolta, hogy e alatt a folyamat alatt az agy magas aktivitást mutat. Mivel ez összefügg azzal a képességünkkel, hogy elő tudjuk hívni az információt zavaró körülmények között is, az álmodozás hirtelen újabb kapcsolatokat hozhat létre az agyban. Az idegtudósok arra is rájöttek, hogy az álmodozás ugyanazokkal az agyi folyamatokkal kapcsolható össze, mint a képzelet és a kreativitás.

Mindent észrevesznek

A világ a kreatív ember kincsesbányája: mindenhol, mindenben lehetőségeket lát és álladóan információt gyűjt, ami tovább táplálja kreatív kifejezésmódját. Joan Didion amerikai író például mindig magánál hordta naplóját, hogy az emberekről és az eseményekről, amelyekkel találkozott, azonnal leírhassa észrevételeit. Ezzel a tevékenységgel végső soron a saját elméjének bonyolultságát és ellentmondásosságát szerette volna megismerni. „Akármilyen kötelességtudóan is rögzítjük a körülöttünk látottakat, mindennek, amit látunk, közös alapja van, az áttetszően, szégyentelenül kifogástalan ÉN. (…) Valami személyesről beszélünk, az elme apró darabkáiról, amelyek túl rövidek a használathoz. Olyan válogatás nélküli és szabálytalan gyűjteményről, amelynek értelme csak a lejegyzője számára van” - vallja Didion A napló vezetése című esszéjében.

A legalkalmasabb időt választják a munkára

Sok nagyszerű művész megfogalmazta már, hogy a legjobb időszak a sikeres munkához korán reggel vagy késő éjszaka van. Vladimir Nabokov amerikai író rögtön ébredés után, reggel 6 és 7 óra között kezdett el írni, míg Frank Lloyd Wright amerikai építész szokásává tette, hogy a hajnali órákban felkelt egy pár órát dolgozott, majd visszament aludni. Az időpont tulajdonképpen lényegtelen, hiszen a rendkívül kreatív egyének úgyis kitalálják, melyik a legkedvezőbb időpont az alkotásra, majd ehhez igazítják napjukat.

Időt szakítanak az egyedüllétre

„Annak érdekében, hogy valaki a kreativitás iránt nyitottá válhasson, birtokában kell lennie annak a képességnek, amellyel építően fel tudja használni a magányt. Felül kell kerekednie az egyedüllét félelmén” – magyarázza Rollo May amerikai pszichológus. A művészeket és a kreatív embereket ugyanis gyakran sztereotipizálják, mint magányos farkast, az egyedüllét azonban sokszor kulcsfontosságú lehet munkájuk létrehozásában. Kaufman szerint ez visszakapcsolható az álmodozáshoz, egyszerűen időt kell szakítanunk arra, hogy képzeletük szabadon szárnyalhasson.

„Kapcsolatba kell lépned azzal a bizonyos belső monológgal, hogy kifejezhesd azt. Nehéz megtalálni azt a belső kreatív hangot, ha nem lépsz kapcsolatba önmagaddal és nem vetíted ki ezt saját magadra” – részletezi Kaufman.

Másképp tekintenek az akadályokra

Minden idők legnépszerűbb történeteit és dalait fojtogató és szívszorító fájdalom inspirálta, de végül ezek a szenvedések vígasszá váltak azáltal, hogy hozzásegítették elszenvedőjét egy remekmű létrehozásához. A pszichológia egy újabb szakterülete, a poszttraumás növekedés, arra a következtetésre jutott, hogy az emberek nagy része képes a nehézségeit és a korai években átélt traumáit jelentős kreatív növekedésre felhasználni. A traumák így segíthetnek új utat nyitni az interperszonális kapcsolatok, a spiritualitás, az élet megbecsülése, a személyes erő és a kreativitás területein.

„Sok ember képes ezt annak üzemanyagaként felhasználni, hogy a realitást más szemszögből lássa. Az történik, hogy a biztonságosnak vélt világról kialakult képük, az életük egy bizonyos szakaszában megrendül, és a perifériára kényszerülnek, hogy ott, a dolgokat új szemszögből, új fényben vizsgálják meg. Ez nagyon kedvez a kreativitásnak” – magyarázza Kaufman.

Újabb tapasztalatokat szereznek

A kreatív emberek szeretik magukat újabb élményeknek, érzéseknek, lelkiállapotoknak kitenni, és effajta nyitottságuk fontos előrejelzője kreatív termékenységüknek.

„A tapasztalat iránti nyitottság következetesen a legerősebb előrejelzője a kreatív teljesítménynek. Ez több mindent magában foglal: az intellektuális kíváncsiságot, az izgalmas dolgok keresését, a nyitottságot az érzések és a fantázia iránt. Ezek mind kapcsolódnak egymáshoz, és ami mindezeket összehozza, az a külső és a belső világ gondolkodáson és viselkedésen alapuló feltárása” – állítja Kaufman, a New York Egyetem pszichológusa.

Nem adják fel

A kreatív munkát gyakran egy olyan folyamatként lehetne meghatározni, amely az ismétlődő kudarc ellenére kitart a sikerig, a kreatív ember pedig egy olyan személy, aki megtanulta, kudarcait nem túl komolyan venni.

„A kreatív emberek hibáznak, a rendkívül kreatívak pedig gyakrabban” – összegzi frappánsan a Forbes magazin egyik munkatársa az Einstein kreatív géniuszáról szóló cikkében.

Felteszik a fontos kérdéseket

A kreatív emberek kielégíthetetlenül kíváncsiak. Vizsgálódó életet élnek, és folyamatosan fenntartanak egyfajta kíváncsiságot az élet iránt. Akár intenzív beszélgetés vagy egyéni elmélkedés során, a kreatív emberek mindenképp meg szeretnék tudni, hogy miért és hogyan van az, ami őket körülveszi.

Megfigyelnek másokat

A természetüktől fogva megfigyelő és mások élete iránt kíváncsi, kreatív embereket ez a tulajdonságuk segíti a legjobb ötleteik kidolgozásában. Marcel Proust például szinte egész életét arra tette fel, hogy az őt körülvevő világot figyelje, amely megfigyelések későbbi könyveiben is feltűntek. Sok író számára nagyon fontos az emberek megfigyelése, ők az emberi természet lelkes megfigyelői.

Kockázatot vállalnak

A kockázatok vállalása a munkafolyamat része, a kreatív emberek pedig szívesen vállalják ezt az élet legkülönbözőbb területein. „Szoros és mély kapcsolat van a kockázatvállalás és a kreativitás között, amit nagyon sokszor nem vesznek figyelembe. A kreativitás, valaminek a semmiből való megteremtése, és ez megköveteli a képzelet által beindított „fogadások” nyilvánosságra hozatalát. Ez a munka nem félénk embereknek való. Az elvesztegetett idő, a homályba vesző hírnév, a rosszul elköltött pénz, mind-mind a kudarcba fulladt kreativitás melléktermékei” – írta Steve Kotler a Forbes magazinnak.

A világ számukra az önkifejezés lehetősége

Nietzsche szerint az életet és a világot egy művészeti alkotásnak kellene tekinteni, s ezzel a kreatív emberek nagy valószínűséggel egyet is értenek. Ők folyamatosan keresik az önkifejezés lehetőségeit a mindennapokban.

"A kreatív „kifejezés” önkifejezés, mert a kreativitás nem más, mint az egyén vágyainak, igényeinek és egyediségének a kifejezése "– mondja Kaufman.

Szenvedélyüket követik

A kreatív emberek eredendően motiváltak, vagyis a motivációjuk belső indíttatású, nem a külső jutalom, vagy elismerés iránti vágyuk vezérli őket. Pszichológusok rámutattak arra, hogy a kreatív embereket feltöltik azok a tevékenységek, amelyek kihívást jelentenek számukra. Ez a belső motiváció egyik jele.

„A kiváló alkotók maguk választják, és szenvedélyesen részt is vesznek a kihívó, és kockázatos problémák megoldásában. Tehetségük használata átütő erőt ad nekik a folytatásra” – áll A kreativitás kézikönyvében, M.A Collins és T.M. Amabile szerzésében.

Kívülről látják magukat

Kaufman azt állítja, hogy az álmodozásnak van egy másik célja, ami abban segít, hogy szűk látókörűnkből kilépve új gondolkodásmódot alakítsunk ki, ami fontos eszköze lehet a kreatív munkának.

„Az álmodozás azért alakult ki, hogy lehetővé tegye számunkra a jelen elengedését. Ugyanaz az agyi hálózat, amely kapcsolatba hozható az álmodozással, kapcsolatba hozható a tudat hálózatával is" – én úgy hívom, hogy a képzelet agyi hálózata –, ez lehetővé teszi, hogy elképzeld jövőbeli önmagad, és azt, hogy mások mit gondolnak rólad" – mondja Kaufman.

Megnövelheti a kreatív gondolkodást a pszichológiai távolság növelése is. Ez annyit jelent, hogy egy bizonyos kérdéssel kapcsolatban megpróbáljuk egy másik személy felfogását/véleményét valószerűtlennek vagy szokatlannak felfogni.

Képesek elveszíteni időérzéküket

A kreatív emberek úgy érezhetik, hogy amikor írnak, táncolnak, festenek, vagy bármilyen módon kifejezik önmagukat, akkor a flow-élmény állapotába kerülnek. Ez egy mentális állapot, amely során a személy átlépi a tudatos gondolkodás határát, hogy elérje a könnyed koncentráció és a nyugalom intenzív állapotát. Amikor valaki ebbe az állapotba kerül, gyakorlatilag immúnissá válik minden zavaró tényező, belső vagy külső nyomással szemben, amely megakadályozhatná az alkotás folyamatát. Olyankor kerülhetünk a flow-élmény állapotába, amikor olyan dologgal foglalkozunk, amiben örömünket leljük, amiben jók vagyunk, és ami egyben kihívás is számunkra. Ennek a három elemnek illeszkednie kell egymáshoz, hogy a flow-élmény létrejöhessen.

Szép dolgokkal veszik körül magukat

A kreatív embereknek többnyire kiváló ízlésük van, és ennek eredményeként élvezik az őket körülvevő szép dolgokat. Az esztétika, kreativitás és művészet pszichológiája című tanulmány szerint, a zenészek – beleértve a zenekari zenészeket, zenetanárokat és szólistákat – nagyobb érzékenységet és fogékonyságot mutatnak a művészi szépség iránt.

Meglátják az összefüggéseket

Sok nagyszerű művész és író megfogalmazta már, hogy a kreativitás egyszerűen csak az összefüggések észrevétele ott, ahol mások nem is gondolnák. Steve Jobs szavaival élve:
„A kreativitás egyszerűen csak a dolgok összekapcsolása. Amikor megkérdezel kreatív embereket, hogyan csinálják, kissé vétkesnek érzik magukat, mert valójában nem is csináltak semmit, csak láttak valamit. Ez teljesen egyértelmű számukra, mert úgy állítanak elő újabb dolgokat, hogy összekapcsolják a már meglévő tapasztalataikat.”

Állandóan mozgásban tartják a dolgokat

Kaufman szerint a tapasztalatokban rejlő különbségek elengedhetetlenek a kreativitáshoz. A kreatív emberek körül állandó mozgás van, folyamatosan újabb élményekkel gazdagodnak és elkerülnek mindent, ami az életet monotonná és földhözragadttá tenné.

Időt szakítanak a tudatosságra

A kreatív emberek felismerik a tiszta és összpontosító elme értékét, hiszen ettől függ munkájuk sikere. Számos művész, vállalkozó, író és más kreatív ember, mint például az amerikai filmrendező, David Lynch, a meditációhoz fordultak, hogy eljussanak tudatuk legkreatívabb állapotáig. Egy 2012-es dán tanulmány szerint, bizonyos meditációs technikák elősegíthetik a kreatív gondolkodást, a tudatosság gyakorlása pedig összekapcsolható a memória, az összpontosítás javulásával, a stressz, a félelem csökkenésével, egy jobb lelkiállapottal és egy tisztább elmével.

Forrás