Krausz Ferenc: "Könnyen tanultam, érdekeltek is bizonyos dolgok, amihez már csak egy-két nagyon jó tanár kellett”
2023-ban a közmédia által az Év Emberének választott Nobel-díjas Krausz Ferenc gyerekkoráról, családjáról és munkájának fontosságáról a Kossuth Rádió Nagyok című portréműsorában beszélt.
„Csodálatos és nagyon szabad gyerekkorom volt. Sokat voltam kint a barátaimmal az utcán, játszótéren, erdőben” – emlékezett vissza fiatalkorára a tavalyi fizikai Nobel-díj egyik kitüntetettje. A tavaly a közmédia által az Év Emberének választott Krausz Ferenc eleven gyereknek jellemezte magát: az édesapja által kétkerekűvé alakított biciklit szinte azonnal tönkretette, de egyszer új cipőjének is rövid „élete” volt, mivel azzal taposta szét a barátaival rakott tüzet.
„Talán nem úgy nevezném magam, hogy rossz kisfiú voltam, de nagyon eleven, ami feltehetőleg sok tanáromnak az agyára ment, mert nehezen tudtam megülni csöndben. Előfordult, hogy bekiabáltam kérdezés nélkül egy tanári kérdésre a választ. Nehezemre esik azt mondani, hogy okos kisfiú voltam. Úgy gondolom, hogy szerencsés voltam, mert könnyen tanultam, és érdekeltek is bizonyos dolgok. Mindezekhez pedig már csak egy-két nagyon jó tanár kell, és akkor abból jó dolgok tudnak kisülni” – fogalmazott a tudós.
Krausz Ferenc hálás szívvel beszélt szüleiről is, akik mindent megadtak neki és testvérének, hogy azzal foglalkozzanak, ami a legjobban érdekli őket. „A szüleimtől tanultam meg, hogy tisztességes munkával lehet és kell az embernek a megélhetését biztosítani. Becsüljük és tiszteljük embertársainkat, és velük együtt próbáljunk meg boldogulni. Ezek a legfontosabb dolgok, amiket otthonról hoztam magammal, és úgy gondolom, erre tudtam sikeresen ráépíteni a kutatói pályámat” – mondta Krausz Ferenc, aki ugyanezt a gondoskodást, támogatást és megértést kapja feleségétől is. „A kutatási területen nincs nyolcórás munkaidő. Ahhoz, hogy az ember előre jusson, sok éjszakai és hétvégi műszakot kell beiktatni” – mondta, hozzátéve, sajnálja, hogy életmódja miatt nem sikerült több időt családjával tölteni, de ezt lányai soha sem vetették a szemére. „Ezt próbálom egy picit most pótolni, már van két pici unokám, és megpróbálok legalább egy héten egyszer időt keríteni arra, hogy velük legyek. Egészen fantasztikus érzés kisgyerekekkel együtt lenni, és látni, ahogy szinte hétről hétre fejlődnek.”
Kutatói mentalitásáról is beszélt az interjúban.
„Az idők folyamán megtanultam, ha nagy célokat akarunk elérni, akkor rendkívül céltudatosnak kell lenni. Úgy gondolom, hogy ez az élet minden területén valamilyen mértékig igaz, de talán még igazabb a tudományos kutatás területén.”
Krausz Ferenc két francia tudóssal, Pierre Agostinivel és Anne L’Huillier-vel megosztva, az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereiért kapta meg 2023-ban a fizikai Nobel-díjat. 2019-ben Krausz Ferenc vezetésével Magyarországon létrehozták a betegségek korai kimutatására irányuló vizsgálatok kifejlesztését célzó Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központot. Kutatásuk forradalmasíthatja az orvosdiagnosztikát.
"Egy nagyon rövid infravörös fényimpulzussal megvilágítjuk a vér molekuláit, ez rezgésbe hozza őket, infravörös fényhullámokat bocsátanak ki, amiket az attoszekundumos méréstechnikával tudunk letapogatni. Ebből lehet visszakövetkeztetni arra, hogy az adott vérminta molekuláris összetétele esetleg megváltozott-e, és ez alapján az orvosoknak meg tudjuk mondani, milyen betegség van kialakulóban, talán egy korai stádiumban – nyilatkozta korábban Krausz Ferenc.
Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd
