Zsurnalisztikusan fogalmazva „régi adósságot törlesztett” a Kolibri Kiadó, amikor 2016-tól (közel 5 évtizeddel az eredetik megjelenése után) sorra elkezdte kiadni Dr. Seuss könyveinek magyar változatát. Mert itt kevés lenne magyar fordításról beszélni, ezeket a szövegeket teljességgel újra kell alkotni magyar nyelven, de erről később.

Amikor választani kellett, hogy Dr. Seuss melyik könyve kerüljön a listára, akkor az szólt a Zöld sonkás tojás (Green Eggs and Ham) mellett, hogy talán ez a legtökéletesebbre csiszolt alkotása és egyúttal a legvégletesebben Dr. Seuss-i. Meg kell jegyezni a szerzőről, hogy bár a könyvei lendületesek, keresetlenek, olyanok, mintha egy lendületből íródtak volna, valójában rendkívül gondosan, tudatosan és viszonylag lassan alkotott (vagy legalább ezt állította magáról nyilatkozataiban). A Zöld sonkás tojás – ugyanúgy, mint Dr. Seuss leghíresebb könyve, a Kalapos macska – kezdő olvasóknak íródott, ám míg az 236 angol szót használt (ami szintén nem sok), addig ez mindössze 50-et. A legenda szerint a szerző fogadott a kiadójával, hogy ennyiből is megoldja, az eredménynek pedig már ötvenegyedik éve örülhetünk.

50 szavas szótárából Dr. Seuss láncmesét kerekít. Ez a műfaj persze alapvetően a fokozásra épül, így eredendően hajlamos abszurdba fordulni, de itt már kezdettől fogva minden az. A történet szerint az inkább macskaszerű Nevem-Sam (Sam-I-Am) próbálja rávenni a másik szereplőt, aki inkább kutyaképű, hogy egyen a zöld sonkás tojásból (ami szokatlan színe miatt nem túl étvágygerjesztő). A kutyaképű már alapból berágott valamin, esze ágában sincs megkóstolni. A könyv hátralevő részében Nevem-Sam győzködi változatos módokon és helyszíneken, mind több passzív mellékszereplő bevonásával. A könyv végére a kutyaképű váratlanul megtörik, és a zöld sonkás tojás még ízlik is neki.

A fordulat (elnézést a képminőségért)

Létezik egy közkeletű értelmezés, miszerint ez egy tanulságos történet, ami arról szól, hogy nem kell idegenkedni az új dolgoktól. Elsőre jól hangzik, de ha belegondolunk, semmit nem tudunk a szereplők motivációiról, így magában az a szituáció, hogy egy ismeretlen egy nem túl bizalomgerjesztő ételt kínál egy másik enni éppen nem kívánó ismeretlennek, nem implikálja ezt a tanulságot. A történet dinamikája sokkal inkább egy veszekedéshez, egy apróságon kirobbant értelmetlen, de késhegyre menő vitához hasonlít, amelyben egyre magasabbra csapnak a hullámok (a könyvben képileg is), míg az egyik fél végre enged, és minden azonnal elcsitul. A környezet teljes passzivitását is megmagyarázza az, hogy a vita tárgya csak a veszekedők számára hordoz bármilyen érzelmi töltést, ahogy az olvasó is csak az egésznek a mulatságos abszurditását látja. A vita teljesen statikus, nem vezet sehova, a történetnek iránya a képektől lesz, azok változtatják dinamikus száguldássá, hajszává szárazon és vízen.

Szabó T. Anna fordítása 50-nél jóval több szót alkalmaz (valószínűleg nem is vált volna a magyar szöveg hasznára a ragaszkodás az eredeti szókincshez) és megfogalmazásában is kicsit komplexebb az eredetinél, de megtalálja az optimumot abban, hogy tényleg magyarul szólaljon meg a vers, de ne szakadjon el túlzottan az eredetitől. A végeredmény ráadásul egy kisebbek számára is (mi háromévesnek is olvastuk) élvezhető, sőt fejből is könnyen megjegyezhető szöveg lett.

Dr. Seuss könyveinek magyar kiadása legalább olyan jelentőségű, mint az, hogy Maurice Sendak könyve, az Ahol a vadak várnak megjelent magyarul. Itt is csak azt tudom javasolni, hogy mindenki szaladjon és szerezze be a Zöld sonkás tojás-t, amíg még lehetséges, ahogy Dr. Seuss többi még kapható könyvét is!

Dr. Seuss: Zöld sonkás tojás. A szerző illusztrációival. Magyar fordítás: Szabó T. Anna. Kolibri Kiadó, 2017. 64 oldal, kemény borító.

Ez a könyv szerepel a Két Egér 100-as gyerekkönyvlistáján!

A bejegyzés megírásához használt könyvet a saját könyvespolcunkról vettük le.