Nehéz nem elfogultnak lennem, amikor Rébecca Dautremer „albumáról” írok. Több mint egy évtizede követem a munkásságát, és hiába nem tudok franciául, több könyvét is megvettem már (eredeti nyelven, vagy olaszul, ez utóbbival felrúgva saját szabályom, hogy az adott országból csak helyi szerző/szerzőpáros kötetét hozom haza). Ezért előre elnézést kérek, ha helyenként minden tárgyilagosságot mellőzve, simán csak rajongani fogok!

A szerző Jussváry Jakominusz életének fontos, vagyis inkább legfontosabb pillanatait tárja elénk, valóban csak villanásszerűen. Hiszen a címben szerepló órák is pillanatnak látszanak egy élet egészéhez képest. Semmi szokatlan, vagy nagyratörő elképzelés: csak egy (antropomorf) nyúl, hétköznapi élete a születése pillanatától a halála pillanatáig tizenkét részletben. A kezdő- és a végpont adott, persze a további fontosnak tartott életesemények is könnyen megjósolhatók: baleset, ami nemcsak fizikai, de lelki változásokhoz is vezet; egy olyan elfoglaltság megtalálása, ami bármikor izgatottságot és örömet okoz; a nagy szerelem; egy fontos személy elvesztése; házasság… A fordulópontok elkerülhetetlenek és elengedhetetlenek az identitásképzés folyamatában, egy egészséges énkép kialakulásához. Elengedhetetlenek ahhoz, hogy megtaláljuk helyünket a világban, és elégedettek legyünk öregkorunkban. „Ha valaki azt mondja, hogy érdemes volt leélnie az életét, azt érdemes elmesélni is!”

A történet előtt a szerző egy „előszóban” leírja, hogy nem kifejezetten gyerekkönyvet tartunk a kezünkben, nem is csak nekik szánja. Minden korosztálynak mást fog jelenteni, egészen más összefüggéseket és utalásokat fedezhetnek fel mind a szövegben, mind az illusztrációban. Szerzői „utasításként” megkéri a leendő olvasót, hogy merüljön el a részletekben, aprólékosan nézze át a képeket, hiszen „[a] szavak különben sem mondanak el mindent.” Már ebből a szerzői kinyilatkoztatásból is kiolvasható, hogy az illusztrációkon van a hangsúly, és minden erre fut ki a kötet egészét tekintve.

Ugyan már utaltam az albumjellegre, a könyv pontos mérete: 29 x 33,5 cm. (Persze ez a francia közönségnek nem kuriózum, sorra jelennek meg ilyen és ehhez hasonló méretű gyerekkönyvek náluk.) Ez a kötet nem működne más méretben, hiszen a kevés szöveges részt részletgazdag, monumentális, festményeket idéző, oldalpárokat kitöltő illusztrációk váltják. Sokszor többet mondanak el Jakominusz életéről, mint amit a szöveg, más nézőpontokkal, további olvasatokkal szolgálnak. Szándékosan nem írok példákat, nem szeretném senkitől elvenni a felfedezés és gondolkodás örömét.

A történet lezárása utána egy leltár látunk: Jussváry Jakominusz életének eseményeiről, személyeiről, érzelmeiről. Életének különböző mozzanatai számadatokként jelennek meg, hogy az összeadás végén kijöjjön egy teljes és boldog élet. A teljesség, amiből a szöveg és a képek is csak részleteket tártak fel mindvégig. Mind a kiemelt események, mind az el nem mondottak kellettek ahhoz, hogy Jakuminusz elégedettnek érezze magát élete alkonyán. Emlékeit vizsgálva arra a végkövetkeztetésre jut: „Nem voltam hős, és egyszerű életet éltem. Kicsi, bátor, teljes életet. A munkáját szépen elvégző, jó kis életet. Nagyon szerettelek, kis életem. […] Érdemes volt végigélni téged, módfelett érdemes!” Pacskovszky Zsolt, a könyv fordítója azt mondta erről, hogy éppen erre a részletre reflektál a magyar fordításban megjelenő vezetéknév is: Jussváry: ha előkelő módon megyünk végig a saját egyszerű, hétköznapi életünkön, akkor jogosultak leszünk egy békés, elégedett lezárásra: megkapjuk érte a jussunkat.

Sosem késő, vegyük észre az egyszerű dolgok szépségét is az életben! Amikor egy fáradt és kimerítő nap végén leülünk a családunkkal vacsorázni, akkor csak kérdezzük meg őket, hogy mi volt a legérdekesebb dolog a napjukban és hallgassuk őket figyelmesen. Ezek a pillanatok mind a leltár részét fogják egyszer képezni.

Rébecca Dautremer: Jussváry Jakominusz gazdag órái.Magyar fordítás: Pacskovszky Zsolt. Scolar, 2021. 290 x 335 mm, kemény borító.

Ennek a könyvnek három egeret adtunk. Jó szívvel ajánljuk!

A kritika írásához használt könyvet a saját könyvespolcunkról vettük le.