Egy jól nevelt könyvet az ember megszerez, hazavisz, megszagol (ez kihagyhatatlan!), átlapoz, még egy kicsit hagyja, hogy felcsigázza a várakozás, aztán végre kinyitja. A Hová tűnt a torta? című könyv nem valami jól nevelt. Ismerkedésünket úgy kezdte, hogy megszökött. Kerestem a kerthelyiségben, ahol kellemes társaságban elfogyasztottam egy málnaszörpöt, közvetlen az után, hogy megszereztem a könyvet. Itt még az asztalon pihent, csábító zöld színbe öltözve. Utána egy bárban telepedtünk le, emlékeim szerint vele együtt, és hallgattuk a Disney hercegnők dalait játszó bárzongoristát. Szerintem itt szökött meg, mert imponált neki az óceánjáró, amiről a bárzongorista mesélt.

Kerestük. Sokat. Sokan. Hiába. Ezek után úgy döntöttem, lecserélem. Könyvesboltról könyvesboltra futkostam Győrben egy szombat délelőtt, két nappal azelőtt, hogy elutazni készültem, jó messzire. (Ha ezt a könyv tudta volna!) Az eladók utánanéztek a könyv címének az adatbázisban, majd kedvesen a cukrászdába irányítottak. Meg kell hagyni, a Bergmannál isteni a dobos. Tortamajszolás közben kétségbeestem. Hogy lesz így könyvajánló? Aztán eltűnt a torta utolsó morzsája is, és hozták a számlát.

Végső kétségbeesésemben bevetettem egy szupertitkos ügynököt. Jött is hamar az üzenet: megvan a torta. Mármint a könyv. Végül a bőröndbe került, onnan meg egy másik kontinensre. A mulatságos a dologban, hogy ez a történet akár a könyv lapjain is játszódhatna, mert a címben említett torta éppen olyan alattomosan szökik meg, mint a könyvem.

A kertben, az erdőben, a kavicshegyek között, a pataknál, a mezőn és a tóparton mindenféle szerzetek kergetik az elkóricáló, lufis kismalacot, a tolvaj majmokat, a fejbevágós focilabdát, a pityókás menyétet, a színváltós szerelmet, a lába kelt plüssnyuszit, no meg a tortát. Mindezt azért, hogy végén egy nagy, közös, tortazabáló piknikben érjenek össze a szálak. Ugye, hogy ebbe én is beleférek? A legjobb az egészben, hogy amíg itt láblógatunk két hétig ezen a bizonyos másik kontinensen egy kiskorúval, a megkerült könyv ki fog tartani minden este. Ha akarom, minden nap új mesét találunk benne. Megszámoltam, különösebb fantázia nélkül tizenhármat. Betű persze egy sincs benne. Ez egy varázskönyv. Két kérdés maradt bennem: ki tudom-e varázsolni belőle a tortát? És vajon hajlandó lesz-e a könyv hazajönni velünk, vagy elkóricál a napsütésben, tengerillatban, sivatagban?

Thé-Thjong King: Hová tűnt a torta? Digitanart Stúdió, 2014

Ez a könyv szerepel a Két Egér 100-as gyerekkönyvlistáján!

Az írás eredeti változata a Két Egér honlapján jelent meg.