Címke: felnőtt
Bátyácskák, húgocskák, nővérkék
2022. november 28. | Mészáros János
Legény legyen a talpán, aki kiigazodik Boldizsár Ildikó könyvei, meseválogatásai között, így nem kis vállalkozás ezek közül kiválasztani a legjobbat. Legnagyobb hatása valószínűleg a felnőtteknek szóló gyűjtéseinek volt, így már kicsit szűkíthetjük a mezőnyt. A választásunk a Mesék testvérekről, testvéreknek kötetre esett, amely mindenképpen egyike a legfigyelemreméltóbb, legizgalmasabb meseválogatásainak. » Tovább…
Terápia a képek erejével
2022. november 17. | Mészáros János
Vannak szokványos könyvek, jók és rosszak, amelyekről szinte első ránézésre tudjuk, kinek szól, ki fogja megvásárolni. Vannak a szokványostól eltérő könyvek, jók és rosszak, amelyeknek, mivel nem a járt úton haladnak, meg kell találniuk az olvasójukat. Ezen belül aztán vannak, amelyek egy speciális, csak kevesek számára érthető és értékes céllal íródtak, és vannak, amelyek éppen sokrétűségükkel ejtenek zavarba. Ez utóbbi csoportba tartozik Monika Baudišova Gyermektelen című könyve. Hiszen éppúgy besorolható a segítő könyvek, mint az érzékenyítő könyvek közé, nem utolsó sorban designkönyv is. És igazságtalanság lenne, ha ezen kategóriák bármelyikébe megpróbálnák beszorítani. » Tovább…
Ajtó a kortárs prózairodalom felé
2022. február 22. | Mészáros János
A Szívlapát és a Lehetnék bárki után logikus lépés volt egy prózaantológia megjelentetése. Ez lett a Szevasz. A könyv egyfajta bevezetés a kortárs prózába (vagy annak egy részébe), erre pedig milyen más műfaj lenne alkalmasabb, mint a novella. És mivel elég sok olyan írást tartalmaz, amelyekhez többször is szívesen visszatérünk, az az érzésünk támadhat, hogy ez a könyv nem is annyira antológia, hanem már-már szöveggyűjtemény. » Tovább…
Az élet… utat talál magának
2022. február 12. | Kelemen Réka
Középiskolás korom óta több holokauszttal foglalkozó regényt, képregényt olvastam. Arra már nem emlékszem, hogy mi volt az első, amit a kezembe vettem, de tudom jól, hogy mit tettem le utoljára (most ősszel), Alena Mornštajnová regényét, a Hanát. Pár nap alatt olvastam végig, lehetetlen volt abbahagyni. Nem csak a tömegközlekedési eszközökön, de az autóban is mindig velem volt (nem én vezettem), vagy családi összejöveteleken. Kerestem az alkalmat, hogy olvashassam, ha csak egy bekezdést, akkor annyit, bár az csak olaj volt a tűzre, és még inkább folytatni akartam. A műfordító, J. Hahn Zsuzsanna azt írta a kötet megjelenésekor, hogy már amikor először meglátta, tudta, ezt le szeretné fordítani. Aki elkezdi olvasni, hamar meg fogja érteni, hogy miért. » Tovább…
Az eszköztelenség eszköztára
2021. október 19. | Mészáros János
Az Útikalauz a vershez pontosan azt csinálja, amit a cím alapján várunk, rávesz minket egy utazásra, 25 magyar vers módszeres elolvasására, mire a végére érünk, már annyira edzésbe lendülünk, hogy azt kérdezzük, hogy „csak ennyi?” Pedig tényleg vége, így nem tudunk mást tenni, mint írunk egy elfogult kritikát Fenyő D. György könyvéről. » Tovább…
Bestiárium és költői ábécé
2021. április 23. | Mészáros János
A Holtak aranya, holdak ezüstje lírai szövegei a megszokottnál többet árulnak el saját keletkezésükről. Így lehet Szabó Imola Julianna felnőtteknek szóló kötete egyfajta bevezetés a kamaszok számára a tárgyias líra születésébe, költészeti ábécé. Még az sem jelent gondot, hogy a szövegek hagyományos értelemben véve nem is mondhatók versnek. » Tovább…
Medvének túlságosan emberek, embernek...
2021. február 4. | Majoros Nóra
Hét strigula. Ennyi sorakozik előttem, egy post-iten. Ennyiszer kezdtem neki, hogy ajánlót írjak Dino Buzzati Medvevilág Szicíliában című könyvéről. Pontosan ennyiszer töröltem ki azt a három sort, amit írnom sikerült. Ez az egyik kedvenc könyvem. Nemcsak a kedvenc könyvem, hanem az iránytűm. Az irigységem állandó tárgya. » Tovább…