A kisegér, aki miatt Charles Lindbergh átrepülte az óceánt

Beszéljenek a képek! Lindbergh: Egy repülő egér kalandos története – egyszerű mese lehengerlő képi világgal. Már a borító is arra készteti az embert, hogy megfogja a könyvet és jól bele is lapozzon! Ha egyetlen szóval kellene leírni, akkor a „gyönyörű” jutna először eszembe. Szerencsére több szóban kell bemutatni, így részletezhetem még egy kicsit azt, hogy ez a könyv fantasztikusan szép.

A Lindbergh szerzője és egyben illusztrátora Torben Kuhlmann. A könyv végén találunk róla pár sort, melyből kiderül, hogy a hamburgi Alkalmazott Tudományok Főiskoláján tanult illusztrációt és médiagrafikát, könyvillusztrálás szakiránnyal. A könyv pedig maga a diplomamunkája, ami a repülésnek és főként Charles Lindbergh-nek állít emléket.

A történet viszonylag egyszerű, hősünk egy egér (már a címből is kiderül), aki ideje nagy részét könyvtárban tölti és olvas. Egyszer arra eszmél, hogy barátai, ismerősei és családtagjai eltűntek a városból. A napi sajtból értesül, hogy egy új egérfogó áll a hirtelen eltűnések mögött. Elhatározza, hogy elköltözik az álmok országába, Amerikába és megkeresi régi barátait. Itt kezdődnek a bonyodalmak. Először hajóval próbál átkelni az óceánon, de ez nem is olyan könnyű számára. Majd szerencséjére találkozik a denevérek (szárnyas egerek) egy csapatával. Ezzel pedig kezdetét veszi a kaland! Hősünk éjt nappallá téve tervezi a gépet, amivel átjuthat az óceánon. Több kudarc és különféle veszélyek legyőzése után végül megérkezik Amerikába. Talán nem is az óceán átrepülése a legnagyobb érdeme kis életének, hanem az, hogy egy álmot ültetett egy kisfiú fejébe, és ez a kisfiú volt Charles Lindbergh.

Nemcsak a történet egyszerű, maga a szöveg is. Talán ez nem véletlen, hiszen az illusztrációk annál összetettebbek és részletgazdagabbak. A képi világ annyira magával ragadó, hogy a szöveg is a képekhez irányítja az olvasót. Kuhlmann kellemes, antikos pasztellszíneket használ, ezzel is azt az érzést erősíti az olvasóban, hogy régi könyvet tart a kezében, amibe óhatatlanul óvatosan lapozunk bele. Általában aki belenéz, az haza viszi, már csak azért is, hogy aprólékosan megnézhesse az összes illusztrációt… Egyik személyes kedvencem (pedig nem egy vidám jelenet), amikor a kisegér számtalan egérfogóval találja magát szembe. Ahogy nézem ezt a képet olyan, mintha ott lennék, és ahogy látnám a száz, meg száz egérfogót, érezném, hogy itt nincs kiút. A következő oldalpár pedig először növeli az elkeseredést, majd felszabadít…

Két könyvet is eszembe juttat, az egyik Brian Selznicktől A leleményes Hugo Cabret, a másik pedig Shaun Tan The Arrival című könyve. Az elsőnél a szöveg nem működik a képek nélkül, ami egy régi filmszalag lassú mozzanataira emlékeztet, a másodiknál nincs szöveg.

Torben Kuhlmann igazi egeres szerző-illusztrátor, ezért bárki azt gondolhatja, hogy túlzottan elfogultak vagyunk vele kapcsolatban, pedig egyszerű a cáfolat: minden kételkedő csak egyszer vegye kézbe a könyvet, haza fogja vinni.

Torben Kuhlmann: Lindbergh: Egy repülő egér kalandos története. Magyar fordítás: Várnai Péter. Partvonal Kiadó, 2014. 96 oldal,kemény borító.

Ez a könyv szerepel a Két Egér 100-as gyerekkönyvlistáján!