Kérdések

Az óvodánkban egy ikerpár hat éves lesz, egyik sem szobatiszta. A szülő minden beszélgetésünknél támadásnak tartja a jelzést, hogy nagyon erős a vizeletük szaga. Egy napos hiányzást követően vittek egy igazolást arról, hogy bakteriálisan negatív a vizeletük. Mindkét lányt szeretik az oviban a gyerekek és a felnőttek, de a többiek érdekében is, de főleg a saját érdekükben jó lenne tudni, hogy tényleg nincs baj. Sosem voltak még szobatiszták, bár egyre ügyesebbek vagy okosabbak (inkább többször próbálkoznak, de elmélyültebb játék közben, alvás közben mindig csőtörést szenvednek). Iskolába szeretné vinni őket a család, mit tehetnének még értük addig? Egy nap akár 5-5 bugyi is cserélődik. Egyébként is azt gondolom, hogy ha az én lányaim lennének, hagynám őket még egy évig az oviban. Hogyan lehetne meggyőzni valakit, hogy a gyerekei érdekében járjon alaposan a probléma után?


Szakértőnk válasza:

Kedves Kérdező!

Aggodalma jogos, hiszen 6 évesen a gyermekek idegrendszere már érett arra, hogy segítségével akaratlagosan is vissza tudja tartani a vizeletét. Emellett azonban az is kell, hogy a gyermek maga is akarja gyakorolni ezt a kontrollt. A nem akarás hátterében számos ok lehet.

Bizonyos esetekben előfordul, ahogyan Ön is említette, hogy a szobatisztaságot követően egy elmélyült játék vagy az éjszaka során még bepisilnek. Ha erre a környezet megfelelő türelemmel és nem bűntudatkeltéssel, büntetéssel reagál, idővel elmarad.

Azonban minden bepisilés esetén elengedhetetlen, hogy szakorvos is megvizsgálja a gyermeket, kizárva azt, hogy a bepisilésnek organikus (szervi) eredete van. Amennyiben nem biológiai az ok, érdemes felkeresni egy pszichológust a szülőknek.

Sok szülőnél előfordul, hogy ő maga is szégyent érez, saját kudarcaként fogja fel, ha gyermeke 6 évesen még bepisil, ezért háríthatja a problémát és annak megoldását. Érdemes ezt szem előtt tartva kommunikálni az anyával, hogy neki ne mentegetőznie kelljen, hanem a gyerekek érdekében együttműködni az óvodával és külső segítséget kérni.

Ha mindez továbbra sem sikerül, és úgy látják, ezzel a gyermekek egészsége (lelki és fizikai értelemben is) veszélyeztetve van, az óvoda kérheti a gyermekjóléti szolgálat segítségét a probléma megoldásában. Az ő szakembereik felkészültebbek a családokkal, gyerekekkel való egyéni foglalkozásra, mint az óvoda személyzete.

Üdvözlettel:
Peer Krisztina