14 éves lány anyukája vagyok. Ezutóbbi két év ez katasztrófa (kamaszkor). Iskolai eredmények romlanak nem javulnak, hazudozás, letagadás, nem precízség jellemzi. Az én lányom ha éjfélig tanul sem lesz ötös tanuló. Ez múlik a tanáron is. Már két pszihológusnál jártunk, semmi eredménnyel. Joga van-e a tanárnak olyan témából dolgozatot iratni, amit csak azon az órán (óra elején) vettek? Szabad-e egy tanárnak önkényesen belepakolni a tananyagba olyat, ami nincsen a könyvben és persze számonkéri a havonta egyszeri dolgozatban? Ebben az iskolában a legutálatosabb pedagógus, még a kollégái sem csípik.

Szakértőnk válasza:

Kedves Anyuka!

Valamennyien tudjuk, hogy a serdülőkkel nem könnyű, s ha visszagondol kamaszkorára, biztos fel tud idézni saját vagy kortársai életéből a lányáéhoz hasonló problémákat. Ha a gyereke szemszögéből gondolja át az adott helyzetet, talán magyarázatot és ezzel együtt továbblépési lehetőségeket is talál a felvetett gondokra.

A kamasz szembekerülése a felnőttek értékrendjével ennek az életkornak természetes velejárója. Minderről számos írás szerepel a mi honlapunkon is, érdemes ezeket elolvasni, hátha segítenek a felmerülő kérdések megválaszolásában. (Különösen ajánlom Horváth Magdolna Útmutató kamaszokhoz című cikkét )

Nézzük sorra a levelében felvetett gondokat!

Az iskolai eredmények romlása mögött rengeteg ok húzódhat. Lehet például, hogy éppen felnőtté válás gondjai veszik igénybe a kislányát, és ezért szorulnak háttérbe az iskola, a tanulás kérdései, ezért nem képes koncentrálni, és ezért nem „elég precíz”.

Vajon miért nem mond igazat? Talán elege van a szülői szemrehányásokból, esetleg tart tőlük, talán unja is őket, és azért tagadja le a rossz jegyeit, hogy elkerülje ezeket a kellemetlenségeket.

A levélből nem derült ki, hogy miért fordultak pszichológushoz. Az itt felsorolt okok még nem magyarázzák ezt a lépést, amely Ön szerint is hatástalannak bizonyult.

Mindenek előtt őszinte, a kölcsönös bizalom légkörében történő beszélgetésre lenne szükség kettejük között. Hallgassa meg türelmesen a kislány gondjait, tisztázza, hogy ő mit akar a következő időszakban kezdeni magával. A gyereknek éreznie kell, hogy az édesanyja érte és nem ellene aggódik, ugyanakkor azt is be kell látni Önnek és neki is, hogy a tanulás elsősorban az ő ügye, az ő felelőssége, miközben természetesen mindig számíthat édesanyja támogatására.

Érzékelhetően nagyon haragszik a tanárokra, és szívesen áthárítaná a felelősséget rájuk a gyerek iskolai kudarcaiért. A tanárnak természetesen joga van a saját módszerei alapján végezni a munkáját, és akár olyan dolgokat is megtanítani, amelyek nincsenek benn a tankönyvben, amennyiben ezt ő valamiért lényegesnek tartja. A számonkérés módjának meghatározása is az ő szakmai felelőssége. Amennyiben Ön ezzel kapcsolatban helytelenít valamit, beszéljen az érintett tanárral, és próbálja vele tisztázni az adott kérdést. Törekedjen együttműködni a pedagógusokkal a gyerek érdekében. Erre azonban csak akkor van esély, ha indulatmentesen, a probléma megoldásának őszinte szándékával fordul hozzájuk.

Remélem, tudtam egy kicsit segíteni. Amennyiben további kérdései vannak, forduljon hozzánk bizalommal a későbbiekben is.

Üdvözlettel Szekszárdi Júlia