Tisztelt Szakértő! Azzal a problémával fordulok Önhöz, hogy van egy két és fél éves kislányom, akinek az alvással problémái vannak. Vákuumos nehéz születése volt, kis súllyal született, kétóránként evett jó pár hónapig, sajnos tápszert. Amióta megszületett, rosszul alszik és keveset. Mindig a saját ágyában egyedül aludt kivéve, ha beteg volt, akkor is próbáltam inkább én az Ő szobájában aludni. Amióta meg tudta fogni a cumisüveget, egyedül aludt el a helyén. Mindig nyugtalanul alszik, forgolódik egész éjjel, az már furcsa, ha fél óráig mozdulatlanul alszik. Sajnos többször is úgy ébred éjjel, hogy nagyon sír de inkább ordít, ilyenkor nagyon nehéz megvigasztalni, ha kap egy kis innivalót, könnyebben megnyugszik. Beszélni még nem tud, így nem tudom megérteni, mikor arra a kérdésre válaszol, hogy mi a baj. Van, amikor óránként fenn van éjjel. Márciusban beteg volt, és mivel nagyon sokat volt fenn, ezért mellettem aludt, gondoltam megnézem, hátha nyugodtabban alszik, hát nem jött be, sajnos ugyanúgy felébred, és sikítozva felsír és azóta természetesen nem hajlandó visszamenni a szobájába. Nem is az zavar, hogy velem alszik, hanem inkább az, hogy nagyon fontos lenne számára az alvás, mivel a szívén van egy luk, ami miatt kellene neki a pihenés a gyógyulásához, meg egyébként is nem ártana néha kicsit pihennie. Kérném a segítségét, már nem tudom, mit találjak ki, hogy aludjon éjszaka, és persze a délutáni alvásnál is ugyanez a helyzet, ha a bölcsődében van, ha otthon. Segítségét előre is köszönöm!
Szakértőnk válasza:
Kedves Asszonyom!
Mindenekelőtt arra szeretném Önt biztatni, hogy személyesen keressen meg egy, a lakóhelye közelében praktizáló pszichológust, lehetőleg olyat, akinek van gyakorlata a nagyon kicsi gyerekekkel is, vagy olyat, akinek van valamilyen tapasztalata a csecsemő megfigyelésben. Mindezt azért tartom szükségesnek, mert a probléma, amivel mindketten küzdenek (mindhárman? -az apukáról nem írt semmit, ő hogyan vesz részt a probléma kezelésében?), mindenképpen személyes megbeszélést igényel. A pihenés nemcsak a lányának lenne fontos, hanem Önnek is, ezért az éjszakai nyugalom viszonylagos megteremtése lényeges. Azért viszonylagos, mert sok gyerek ébred meg éjszaka, amikor megnyugtatásra vágyik. Amit azonban Ön leírt, az több az éjszakai „anyahiánynál”. Részletesen végig kellene beszélni a terhesség, a szülés folyamatát, az első heteket-hónapokat. Mikor, hogyan kezdte a kicsi a bölcsit, hogyan mennek a reggeli elválások, hogyan, mennyit pihen a lánya a bölcsiben? Lényeges, Ön hogyan éli meg a problémát, s azt is, hogy nem teljesen egészséges a lánya? Mennyire kimerült a folyamatos éjszakai felkelések miatt, kire, milyen mértékben számított? Mivel próbálkozott eddig, hogy megteremtse az éjszaki pihenést?
És ez csak néhány kérdés, amit mindenképpen át kellene gondolni, beszélni.
Búcsúzóul ismét arra biztatom, keressen fel egy szakembert személyesen.
Kérem értesítsen, sikerrel járt-e?
Üdvözlettel
Izsó Ildikó
pszichológus
